Szerelem/Zsoltár/Búcsú
Brahms: Nänie, op. 82
Stravinsky: Zsoltárszimfónia
Johann Strauss: Liebeslieder – keringő, op. 114
Liszt–Weiner: h-moll szonáta
Liszt h-moll szonátája nem csupán a szerző egyik főműve, de az egész romantikus zeneirodalom előremutató csúcspontja. Nem véletlen, hogy Weiner Leó zenekarra is átültette a kompozíciót, amelyben Liszt egyik kedvenc alapanyaga, a Faust-történet nyert csodálatos zenei feldolgozást. Zenekari koncerteken ennek ellenére nagy ritkaságnak számít, hasonlóan Brahms szívfacsaró gyászzenéjéhez, amit kedves barátja emlékére szerzett; mellette Stravinsky ujjongó, dicsőítő Zsoltárszimfóniája fényes, tüzes napként emelkedik fel. Strauss keringője elsőre kakukktojásnak tűnik ebben a műsorban, ám keletkezésének egyidejűsége a Liszt-szonátával, a szerelem mint téma közössége és a nyilvánvaló kontrasztok mégis erős, egyedi megvilágításba helyezik egymás mellett ezt a két művet. A koncert, bár ritkaságokból áll, mégsem nehezen befogadható: rengeteg dallam, szélsőséges érzelmek és csupa fény-árnyék játék a legmagasabb zenei szinten, így nemcsak haladóknak, de kezdő koncertlátogatóknak is bátran ajánljuk.