Km.: Vavrinecz András (hegedű), Koppán Kata (brácsa), Agárdi Eszter (gordonka), 
Rákóczy Anna (fuvola), Ittzés Péter (zongora), Rozmán Lajos (klarinét), Bolcsó Bálint (elektronika), Fazekas Gergely (moderátor, előadó)

Schönberg: Vonóstrió, op. 45
Boulez: Szonatina fuvolára és zongorára
Boulez: Dialogue de l'ombre double

Száz év kötelez. Pierre Boulez 1925-ös születésének közelgő évfordulója alkalmából a zeneszerző két ritkán hallható, emblematikus műve szólal meg Arnold Schönberg magyar előadóktól eddig még nem hallott remekművének társaságában. A huszadik századi zene e két meghatározó, kivételes hatású alkotójának megidézése egyazon estén kihagyhatatlan zenei-szellemi csemege. A két szerző viszonya bőséges beszédtéma és gondolati forrás: személyesen sosem találkoztak, mégis a század egyik nagy zenei konfliktusa fűződik a nevükhöz. A különleges produkcióiról ismert Metrum Ensemble szólistái a műveket, Fazekas Gergely zenetörténész pedig a hátteret világítja meg hanggal, képpel, szóval. Az együttes művészeti vezetői, Rákóczy Anna és Rozmán Lajos bátor fiatal művészekkel játszanak együtt ebben a rendkívüli megmérettetésben.

Boulez alakja, zeneszerzői életműve és előadói tevékenysége másképp, de hasonló súllyal hatott a múlt (és a jelen) század zenei gondolkodására, mint az est másik főszereplője, Schönberg. Zenéjük erőteljes érzelmi hatása alól képtelenség szabadulni, részben emiatt megszólaltatásuk szinte mindenek felett álló kihívás egy zenész számára. A műsorban Boulez 1946-ból származó, rendkívül virtuóz fuvola-zongora Szonatinája találkozik Schönberg ugyanebben az évben keletkezett időskori Vonós triójával, amely utolsó nagyszabású kamaraműve volt, és bő fél évszázadnyi alkotói pálya esszenciája sűrűsödik benne szellemi és technikai értelemben egyaránt. Az összevetés hátborzongatóan izgalmas, főleg ha számba vesszük azt a feszültséget is, amely öt évvel később, Bouleznek a Schönberg halálára reagáló cikke nyomán keletkezett. Ennek az ellentét-párhuzamnak a szintézise a koncert kereteit adó monumentális zárószám, Boulez Dialogue de l’Ombre Double (A kettős árnyék párbeszéde) című műve klarinétra és elektronikára, amely mintha már a címével is a fentieket illusztrálná. Az 1985-ben komponált darab, mögötte az új utakat kereső előző évtizedek minden tapasztalatával, az akusztikus és elektronikus hangok szerves összekapcsolásán keresztül tágítja a zene megszólalásának lehetőségeit az ismert határokon túlra.