A járványügyi helyzet miatt Frankl Péter a koncerten személyesen nem tud jelen lenni, helyette videóüzenetben üdvözli a budapesti közönséget.
Az elhangzó kamaraművek zongoraszólamát Fejérvári Zoltán fogja játszani, valamint Mozart A-dúr hegedűversenye hangzik el Baráti Kristóf szólójával az A-dúr zongoraverseny helyett.
Km.: Baráti Kristóf (hegedű), Perényi Miklós, Várdai István (gordonka), Budapesti Vonósok (hangversenymester: Rolla János)
Chopin: f-moll fantázia, op. 49
Beethoven: Esz-dúr trió, op. 70, No. 2
Schumann: Adagio és Allegro, op. 70
Schumann: Fantasiestücke, op. 73
Mozart: A-dúr hegedűverseny, K. 219
A zongoraművész, aki több mint hatvanöt éve él a pódiumon, jó néhány egymást követő generáció számára a frissesség, a könnyedség, a szellemesség, a közvetlen előadásmód, a természetes virtuozitás, a zenével való azonosulás élő jelképe. Játékát soha nem szürkítette fásultság, rutin; számára a muzsikálás ennyi évtized után is kaland, öröm, a közlés és párbeszéd lehetősége, az együttlét varázsa - az együttlété a zeneszerzővel és a közönséggel.
Frankl Péter legendás mesterektől sajátította el művészetét: a magyar kamarazene legnagyobb tanára, Weiner Leó oltotta bele a közös muzsikálás szeretetét és azt az érzékenységet, amely a társas zenélés alapfeltétele. Zongoratanára előbb Szegedi Ernő, majd Hernádi Lajos volt. 1957-ben Párizsban és Münchenben, 1959-ben Rio de Janeiróban nyert nemzetközi versenyt. 1958-ban elhagyta Magyarországot: előbb Párizsban élt, majd Londonba költözött. Az Amerikai Egyesült Államokban 1968-ban mutatkozott be. Olyan muzsikusokkal játszott együtt, mint Britten, Széll, Abbado, Boulez, Doráti, Kertész, Maazel, Masur, Muti, Sanderling. A hetvenes évek elején kezdett újra itthon hangversenyezni mind szólistaként, mind a Pauk-Frankl-Kirshbaum trió tagjaként. Sokáig nem folytatott pedagógusi tevékenységet, de 1987-től a Yale Egyetemen ezt is vállalta, hogy átadhassa a felnövekvő generációknak a spontán zenélés szellemét. Ezt a munkáját 2017-ig folytatta. Születésnapi Müpa-estjének műsora szóló zongoramű előadójaként éppúgy bemutatja, mint duó- és triójátékosként, a pontot az i-re pedig egy zongoraverseny megszólaltatása teszi fel.
