Régi hagyomány, hogy a klasszikus zenészek érdeklődnek a jazz iránt - elég Stravinsky, Ravel, Milhaud nevét említenünk. Az is sok évtizede megfigyelhető, hogy a jazznek mindig voltak és vannak a klasszikus zene iránt nyitott képviselői Dave Brubecktől a Modern Jazz Quarteten át Binder Károlyig. A magyar jazzmuzsikusok közül Káel Norbertnek egyformán anyanyelve a klasszikus muzsika és a jazz. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Liszt-Berlioz-maratonján a Jazzical Trio a két zeneszerző műveiből merít inspirációt.
Káel Norbert a budapesti Zeneakadémián végzett jazz-zongora szakon, később azonban a nemzetközi jazzmuzsikusképzés Mekkájában, a világhírű bostoni Berklee College of Music falai között képezte tovább magát olyan mesterek vezetésével, mint Joe Lovano vagy Gárdonyi László. Szólistaként jelentős sikereket arat, mesterkurzusokat tart világszerte. A Jazzical Triót Oláh Péter bőgőssel és Lakatos Pecek András dobossal alapította: specialitásuk a klasszikus zene és a jazz dallami és harmóniai elemeinek fúziója; olyan magasrendű, kamarazenei atmoszférájú jazzmuzsikálás, amely reflektál a klasszikus zene értékeire, ihletet merít azokból. „Sajnos, az emberek hajlamosak még mindig kötött kategóriákban gondolkodni, vagy ez a zene létezik, vagy az, mintha nem is volna lehetséges az átmenet közöttük. Pedig az új, járatlan utak felkutatása mindig nagy élmény, számomra pedig nem más, mint a zenélés lényege” - nyilatkozta néhány hónapja egy interjúban. Káel Norbert és a Jazzical Trio a Liszt-Berlioz-maraton keretében olyan műveket helyez új megvilágításba a jazzimprovizáció eszközével, mint Liszt Csárdás obstiné, Desz-dúr Consolation és Un sospiro című műve, valamint Berlioz néhány dala.