Km.: Hagiwara Izumi (cselló), Farkas Botond (zongora), Lescsinszky Áron (zongora), Vavrinecz András, Fóris Zsófia (hegedű), Molnár Dorina Anna (brácsa), Prelude Vegyeskar, Budapest és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kórusa, Eger (karigazgató: Kabdebó Sándor)
Vezényel: Kabdebó Sándor, Tatabányai Árpád Gimnázium Vegyeskar (karigazgató: Szeimann Zsuzsanna), Tisch Dávid (trombita), Mura-Mészáros Ambrus Vitéz (dob)
Vezényel: Szeimann Zsuzsanna, Várkonyi Olivér, a Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba), Réti Balázs (zongora), vezényel: Somos Csaba

Kodály: Cselló-zongora szonáta, op. 4
Kodály: Marosszéki táncok
Kodály: 2. vonósnégyes, op. 10

Kodály: Békesség-óhajtás
Kodály: Media vita in morte sumus
Zombola Péter: Ave Maria
Udvardy: Tél
Kodály: Katonadal
Kodály: Szép könyörgés
Tóth Péter: Lángok
Rahmann: Zikr (Ethan Sperry átirata)
Kodály: An Ode for Music
Vajda János: Mark the Music

Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató élete és munkássága számos ponton kapcsolódott a Zeneakadémiához. 1900-tól, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakával párhuzamosan végezte el a zeneszerzőképzőt Koessler János növendékeként. Oklevelét 1904-ben szerezte meg, vizsgahangversenyére 1906-ban került sor. A következő évtől már az intézmény zeneelmélet-, majd 1908-tól zeneszerzéstanára volt. 1918 őszén az időközben főiskolai rangot kapott Zeneakadémia aligazgatójává is megválasztották, azonban a Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi vizsgálat indult ellene, amely magával vonta kinevezésének érvénytelenítését is. Csak két év múlva, 1921-től taníthatott újra zeneszerzést. Bár Kodály 1940-ben nyugállományba vonult a Zeneakadémiáról, kapcsolata ezután sem szakadt meg az intézménnyel. Sok évre visszanyúló hagyományt folytatva a Zeneakadémia idén is hangversennyel emlékezik meg a magyar karénekkultúra nagy megújítója születésnapjáról.