Km.: Balog József (zongora), Langer Ágnes (hegedű), 
szakértő: Fazekas Gergely
moderátor: Szélpál Szilveszter

Paganini: 24 caprice szólóhegedűre, op. 1 - No. 9 (E-dúr); No. 24 (a-moll)
Liszt: Paganini-etűdök - No. 5. (E-dúr); No. 6 (a-moll)
Chopin: a-moll etűd, op. 25, No. 11
Thalberg: Tarantella, op. 65
Liszt: Velence és Nápoly - Tarantella
Liszt: II. (cisz-moll) magyar rapszódia

Különleges technikai felkészültségű hangszerjátékosok mindig is léteztek, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a virtuozitás modern fogalmát Liszt Ferenc teremtette meg az 1830-as években. Persze nem előzmények nélkül: óriási hatást gyakorolt rá például „az ördög hegedűsének” tartott Niccolò Paganini. A koncerten annak járnak utána, miként vonta bűvkörébe Paganini hegedülése Lisztet, s hogy ennek hatására káprázatos zongorajátékával miként hajtotta uralma alá Liszt egész Európát.

Liszt Ferenc legalább olyan intenzív hatást gyakorolt Európa zenei életére, amilyet a kontinens zenekultúrája gyakorolt rá. Huszonnyolc és harminchat éves kora között bejárta egész Európát: Lisszabontól Szentpétervárig és Dublintól Isztambulig közel ezer hangversenyt adott zongoraművészként, közben újraértelmezte a virtuozitást, feltalálta a szóló zongoraest műfaját, megteremtette a sztárkultusz jelenségét, és tevékeny szerepet játszott a klasszikus zene fogalmának megalkotásában. Szélpál Szilveszter vezetésével, Fazekas Gergely szakértői közreműködésével virtuálisan bejárják Európa számos fontos koncerthelyszínét Liszt nyomában: megtudhatjuk, milyen hatást gyakorolt a fiatal Lisztre Paganini párizsi koncertje, miként indította útjára nemzetközi koncertkarrierjét, hogyan állította össze műsorait, milyen marketing trükkökkel tüzelte fel közönségét, s hogy a közönségéből milyen lázas, olykor már-már tébolyult reakciókat váltott ki. Liszt Ferenc zongorázását Balog József zongoraművész, Paganini hegedülését Langer Ágnes hegedűművész idézi meg.