Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen
Sztravinszkij: A tűzmadár - szvit (1919)
Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia („Az Újvilágból”), op. 95
A romantika szó regényességet jelent, nem véletlen, hogy a romantikus zenék sokszor elbeszélnek, mesélnek, megjelenítenek, hol konkrétabban, hol elvontabb módon. Ezen a koncerten két igazi romantikus mű szólal meg, köztük egy harmadikkal, mely a romantika és a modernség határán keletkezett, de még sok romantikus vonása van - és mesélni, ábrázolni nagyon tud… Muszorgszkij, Stravinsky és Dvořák a kínálat a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén, melyet az együttes első vendégkarmestere, Guido Mancusi vezényel.
Muszorgszkij zenei képe, az Éj a kopár hegyen a romantika kedvelt témáját, a Berlioz által is megkomponált boszorkányszombatot idézi meg, az időpont Szent Iván éjszakája, mikor sok rémisztő dolog történik azon a bizonyos kopár hegyen. Szélsőséges zene sok festői elemmel, nemegyszer rikítókkal: egy mű, melyet nem kell megszelídíteni. A darab Rimszkij-Korszakov hangszerelésében szólal meg. Sztravinszkij Tűzmadár-szvitje az orosz népmeséktől kölcsönzi a gonosz varázsló, a csodálatos madár, a bátor herceg és a fogva tartott hercegkisasszonyok motívumát. A hangvételben ott a szláv népiesség, de a rendkívül hatásos darab megszólalásmódjára hatott Rimszkij-Korszakov hangszerelőművészetének virtuozitása, a francia impresszionizmus és a születő modernség is. Dvořák Újvilág-szimfóniájának hallgatásakor a cím ismeretében azt hihetjük, a szerző Amerikáról mesél: a végtelen prérit és a mozgalmas nagyvárosok monumentális arányait egyaránt magunk elé képzelhetjük. Valójában a műben csupán egyetlen, valóban Amerikához köthető indián dallam csendül fel, egyébként ízig-vérig szláv zene, csakúgy, mint a szerző többi szimfóniája. A Budafoki Dohnányi Zenekar ezúttal első vendégkarmestere, az 1966-ban, Nápolyban született, olasz-osztrák Guido Mancusi vezényletével muzsikál.
Az előadás megtekinthető a Müpa honlapján és YouTube-csatornáján.