km.: Kriszta Kinga (szoprán), Horváth István (tenor), Szegedi Csaba (bariton)
Grecsanyinov: Vesperás - részlet
Gyöngyösi Levente: Missa Quinque Auctorum - Gloria
Vass Lajos-Paul Verlaine: Nocturne
Orbán György-Weöres Sándor: Titkok nyitja
Orbán György-Weöres Sándor: Hintafa
Tormis: A vas elátkozása - sámándobbal és énekszóval
Orff: Carmina Burana
A Nemzeti Énekkar Az évad együtteseként a Müpa pódiumára lépve számos egyéb tulajdonsága mellett sokoldalúságát is megmutatja.
Magyarország egyik legkiválóbb hivatásos kórusa élvonalbeli karigazgatók irányításával, évtizedek óta töretlen igényességgel dolgozik, otthonosan tájékozódva az énekkari irodalom minden területén. A vele szimbiózisban működő zenekar oratorikus estjeinek elmaradhatatlan szereplője, de önálló hangversenyei is emlékezetesek.
A Nemzeti Énekkar Az évad együtteseként a Müpa pódiumára lépve számos egyéb tulajdonsága mellett sokoldalúságát is megmutatja. Jelenlegi karigazgatója, Somos Csaba vezényletével az est első felében a cappella kompozíciókat ad elő, hogy a hangverseny nagyszabású befejező számában, immár a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretével, Hamar Zsolt karmesteri irányításával a 20. század egyik legnépszerűbb oratorikus alkotását szólaltassa meg. Színes paletta, amely lehetővé teszi, hogy a kórus bizonyítsa különféle területeken való jártasságát.
Alekszandr Grecsanyinov, az élete alkonyán Franciaországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigráló késő romantikus orosz komponista zenéje az orosz ortodox liturgikus zene világába kalauzol, Gyöngyösi Levente és Orbán György művei a jelenkori magyar zeneszerzés legnépszerűbb kórusszerzőinek termését, Vass Lajos finom tollal megírt Nocturne-je a korábbi évtizedek Kodályt követő hazai alkotóinak ízlését képviseli. Az észt Veljo Tormis Kalevala-megzenésítése a történelem előtti idők barbár hangját hozza a Müpa falai közé, Carl Orff erotikus szerelemhimnusza pedig a 20. század első felének ritmusközpontú „archaikus modernségével” szembesít szuggesztíven.
