Km.: Kalafszky Adriána í(szoprán), Szutrély Katalin (szoprán), Nagy Bernadett (alt),
Megyesi Zoltán (tenor),Melkovics Zoltán (basszus), Gesztesi-Tóth László (orgona), vezényel: Vashegyi György
Gregor Joseph Werner (1692–1766):
Pastorella in G (Ms. mus. III. 294)
Regina coeli in C (Ms. mus. III. 202)
Missa Divini Amoris (Ms. mus. III. 51)
szünet
Missa Quis ut Deus (Ms. mus. III. 49)
Salve Regina in A (Ms. mus. III. 132)
Tauet ihr Himmel (Ms. mus. III. 317)
Gloria in excelsis Deo (Ms. mus. III. 339)
A Karmelita koncertek adventi alkalmán napjaink egyik legjelentősebb újrafelfedezett zeneszerzője, Gregor Joseph Werner kerül reflektorfénybe. Műveit – a legkiválóbb énekes szólisták közreműködésével – a Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar szólaltatja meg, amelyek immár jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szerző zenéjének tolmácsolásában. Az elhangzó művek kottái kivétel nélkül az Országos Széchényi Könyvtár Esterházy-gyűjteményéből származnak, amely Werner mellett nemcsak Joseph Haydntól, de olyan fontos zeneszerző-kortársaiktól is őriz kivételes jelentőségű forrásokat, mint Michael Haydn, Johann Georg Albrechtsberger, Karl Ditters von Dittersdorf vagy Franz Xaver Süssmayr.
A program szorosan kötődik a Haydneum – Magyar Régizenei Központ küldetéséhez, amely nem más, mint a régizene értékeinek magyarországi támogatása, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár népszerűsítése. Ehhez a küldetéshez kapcsolódik a Haydneum és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködése is, amelynek keretein belül digitalizálják, feldolgozzák és új életre keltik a zenei gyűjteményekben rejlő értékes anyagokat, megőrizve őket az utókor számára. A két intézmény elsőként Gregor Joseph Werner műveivel kezdett mélyrehatóan foglalkozni: több száz Werner-kötetet dolgoztak fel, és közülük több tucatból modern kottát is készítettek. Közönségként kiváltságos szerepben vagyunk: tanúi lehetünk annak, ahogy sok-sok ember elhivatott munkájának köszönhetően ismét megszólalhatnak az évszázadok óta nem hallott művek.
Ha Wernerről van szó, zenéjének legelhivatottabb pártfogói közé tartozik Vashegyi György, aki a régizene rendkívüli módon elkötelezett megszólaltatója, szakértője, felfedezője és képviselője Magyarországon. Neve összefonódott az általa alapított, ma a Haydneum – Magyar Régizenei Központ rezidens együtteseként is működő Orfeo Zenekarral és Purcell Kórussal, amelyeket a régizenei kompozíciók elsőrangú hazai előadói között tart számon a szakma és a közönség. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, de gyakran műsorukra tűznek későbbi kompozíciókat is. Hangversenyeiken rendszeresen megszólaltatnak „ősbemutatókat” korabeli hangszeres előadásban, és több világpremier-felvételt is készítettek a Hungaroton és más neves kiadók számára.
Gregor Joseph Werner zenetörténeti jelentőségét Vashegyi György többször is hangsúlyozta, lényegében azonos színvonalú zeneszerzőnek tartja őt Haydnnal. Werner ugyanakkor más stílusban alkotott, az érett barokk stílusát művelte. Vashegyi, nem sokkal azután, hogy együttesével lemezre vette a zeneszerző Der gute Hirt, azaz A jó pásztor című oratóriumát, így fogalmazott: „mindannyiunk számára egészen megdöbbentő élmény volt, ráébredtünk, hogy ez a zene tulajdonképpen egyenértékű Bach és Händel műveivel. Werner legjobb zenekari kíséretes recitativóit be lehetne rakni egy Bach-kantátába, és nem vennénk észre biztosan, hogy más a szerző. Meggyőződésem, hogy a következő évtizedben az egész európai régizene egyik legnagyobb felfedezése Werner életműve lesz”.
A Wernerről megmaradt feljegyzések egy szerény, hívő, konzervatív, olykor mogorva, ugyanakkor szellemes és kreatív zeneszerző képét rajzolják meg előttünk. Zenéjében a korabeli stílusok sok-sok árnyalata mutatkozik meg: a cappella miséi általában szigorú szabályok alapján szerkesztettek; világi kantátáiban és karácsonyi darabjaiban népies karakterek is szerepelnek; szimfóniái és szonátái a bevett formákat és gyakran a gáláns stílust követik; és akad olyan műve is, mely programszerű elemekben és humorban is bővelkedik. Werner leggyakrabban mint Joseph Haydn elődje tűnik fel a zenetörténeti írásokban, 1728-tól szolgált az Esterházy hercegi udvarban. Magas színvonalú egyházzenei gyakorlatot tartott fenn, műveit jól képzett hangszer játékosokra alapozhatta. Sokáig feledésbe merült életművéből a legjelentősebbek egyházi kompozíciói: miséi, rekviemjei, oratóriumai és kisebb egyházzenei darabjai. Advent alkalmából most olyan műveket hallhatunk, amelyek nemcsak Werner zeneszerzői jelentőségéről adnak számot, de témájukkal, hangvételükkel, szépségükkel közelebb hoznak minket az ünnep meghittségéhez, szentségéhez is.
