Kevés olyan előadó van, aki jazzben és soulfunkban is annyira úttörő, mint a vibrafonos-énekes-billentyűs Roy Ayers. Ő mindig az előőrsben foglalt helyet, amikor valami izgalmasan, korábban soha nem hallott fúzióval változott a zenében. Munkássága teremtett és hatott a jazz funkban, a souljazzben, az afrobeatben, az acid jazzben, a hiphopos jazzben, a neosoulban és a jazzes house-ban is. A feelgood-zene örök híve hatvanas évek óta tartó legendás karrierje során először koncertezik Magyarországon.

Az idén nyolcvanéves Roy Ayers tavaly a Glastonbury fesztivál közönségét is elbűvölte, ez az elbűvölés persze egész pályáját jellemzi. A hatvanas években Herbie Mann zenekarában már crossover jazzt játszott, 1970-től Ubiquity projektjével megmutatta, milyen az, amikor jazz-zenészek „lüktetnek” soult és funkot. Fela Kutival az afrobeatet népszerűsítette, aztán a nyolcvanas évek végén bontakozó rare groove/acid jazz mozgalom egyik atyja lett, majd a kilencvenes évekbeli neosoul keresztapja - Erykah Baduval sokat dolgozott együtt. Közben a hiphop aranykorában a producerek az ő lemezeiről csenték a legtöbb hangmintát, az élő jazz-rap fúzióban pedig Guruval és a Rootsszal törte a ritmust és az utat, de még a jazzes-latinos house is más lenne nélküle. Máig keresik a kulcsfigurák: Tyler, the Creatorral működik együtt, Pharrell legnagyobb példaképének tartja és továbbra is varázslatos előadó élőben. Lehetetlen néhány mondatba sűríteni munkásságát és jelentőségét. Mindig vidám, zenéjében is boldogságot sugárzó figurája nélkül máshogyan szólna a grúvos jazz - ezt egyszer élőben is hallani kell.