Paul Arma: Divertimento, Nr. 9
Virágh András Gábor: Hommage á Munkácsy
Jeney Zoltán: Soliloquium, Nr. 5
Karlheinz Stockhausen: Knabenduett
Hollós Máté: Sassonoro
Paul Hindemith: Konzertstück
Tüzkő Csaba: Kettős (ősbemutató)
A szaxofon az egyik legfiatalabb az akusztikus hangszerek családjában, ennek hátránya a repertoár szűkös mérete, előnye viszont, hogy szinte minden műhöz kötődik egy történet és egy jelentős előadó, aki nélkül az adott mű talán sosem született volna meg. Az első szaxofonduó kompozíciók szinte egyidősek magával a hangszerrel, ám csaknem 90 évig kellett várni az első jelentős műre, amely Paul Hindemith és Sigurd Rascher együttműködésének gyümölcse. A kettős Hindemith ötlete volt, Rascher pedig sokáig nem talált megfelelő partnert az előadásához. Az ősbemutatót 1960-ra datálják, amikor a 14 éves lányával, Carinával szólaltatta meg a Konzertstücköt.
Stockhausen Knabenduettje, mely egyébként a Donnerstag aus Licht című operája 3. felvonásának egyik betétszáma, először Simon fia és annak barátja, Hugo Read előadásában hangzott el az opera 1981-es La Scala-i bemutatóján. Paul Arma egy izgalmas zeneszerző, akit itthon kevesen ismernek, magyar származása ellenére. Valódi neve Weisshaus Imre, és a '20-as évek elején a Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt, zenéjében igen erősen mutatkozik meg mesterének hatása. Divertimentója eredetileg két fuvolára készült, ám ő maga tett javaslatot a szaxofonokon, illetve fuvolán és szaxofonon való előadásra is. A hangversenyen elhangzó többi mű története az előadókhoz kötődik.
Seleljo Erzsébet tizenhárom évesen - hét évnyi zongoratanulás után - kezdett el szaxofonozni édesapja, Seleljo Jaroszlav irányítása alatt a bonyhádi zeneiskolában. Ezekben az években a Helikon Fesztivál komolyzenei kategóriájának aranyérmét és fesztiváldíját (2000), valamint az I. Országos Zeneiskolai Szaxofonverseny 1. díját (2001) nyerte el. Tanulmányait a londoni Royal College of Music és a Konservatorium Wien Privatuniversität hallgatójaként végezte, doktori fokozatát pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte meg. Diákévei során elnyerte a Liszt Academy Network (2008) és a Klassz iroda (2009) ösztöndíjait.
Szólistaként fellépett a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarával és a Győri Symphonic Band kíséretével. Gyakran játszik hazai zenekarokkal és kortárs együttesekkel (pl. Concerto Budapest, Magyar Állami Operaház Szimfonikus Zenekara, UMZE kamaraegyüttes). Rendszeres kamarapartnere zongorista testvére, Seleljo Irén és Razvaljajeva Anasztázia, akivel megalapították a Duo SeRa szaxofon-hárfa duót. Velük, és más hangszeres művészekkel Erzsébet fellépett számos hazai és külföldi helyszínen és nemzetközi kamarazenei fesztiválokon, pl. romániai Vibrate! Fesztivál (2019), az isztambuli Opus Amadeus Kamarazenei Fesztivál (DuoSeRa, 2018), az Academic Chamber Music Festival Szentpéterváron (Duo SeRa, 2016) stb. Seleljo Erzsébet a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szaxofon tanára.
Puskás Levente klarinét- és szaxofonművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar és a budapesti Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola szaxofontanára
1972. június 3-án született Budapesten. 7 évesen kezdett el zongorát tanulni, 11 éves korában a XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában kezdett el klarinétozni, ahol tanára Fricsovszky Ottó volt. 1991 és 1993 között a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult klarinétot Schadl Péternél, 1991-től 1996-ig a Szent István Király Szimfonikus Zenekar (ma Zuglói Filharmonikus Zenekar) szólóklarinétosa volt. 1993-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, Dittrich Tibor osztályába, ahol 1998-ban szerezte meg klarinétművész-tanári diplomáját.
1995-ben alapítója volt a Budapest Saxophone Quartetnek, melynek azóta is tagja. 2002 és 2005 között a Párizsi Conservatoire posztgraduális kamarazene képzésén tanult Hadady László irányításával, majd 2006-ban szaxofontanári diplomát szerzett a Párizsi Conservatoire National de Musique et de Dance de Montreuil főiskolán, ahol tanára Jean-Pierre Baraglioli volt.
2014-ben szerezte meg doktori címét a Besztercebányai Egyetem Zeneművészeti karán (Akademia Umeni v Banskej Bystrici, Muzickyh Umeny).
Pályafutása során számos zenekarral fellépett, pl. Budapesti Fesztiválzenekar, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Magyar Állami Operaház Szimfonikus Zenekara, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Qatari Filharmonikus Zenekar, Bruno Walter Szimfonikus Zenekar, MÁV Szimfonikus Zenekar, Concerto Budapest, Osztrák-Magyar Haydn Zenekar, Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, Danubia Szimfonikus Zenekar stb.
A világ számos országában koncertezett: USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Németország, Spanyolország, Hollandia, Olaszország, Franciaország, Ausztria stb. A Budapest Saxophone Quartettel 6 önálló lemezük jelent meg.
2014-ben kollégájával és állandó kamarapartnerével, Váradi Judittal készítettek lemezt Saxon címmel, melyen kortárs magyar zeneszerzők kompozíciói hallhatók. 2018-ban jelent meg legújabb lemezük Tetra címmel, melyen ugyancsak kortárs magyar zeneszerzők műveit szólaltatják meg.
Olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt mint Kocsis Zoltán, Rost Andrea, Fischer Iván, Fischer Ádám, Eötvös Péter, Leonidas Kavakos, Vukán György, Vásáry Tamás, Frankl Péter, Vajda Gergely, Vadim Gluzman, Aldo Ceccato, Yevgenij Kitajenko, Alexander Vedernikov, Bogányi Gergely, Medveczky Ádám, Heinz Holliger, Hadady László, Arno Bornkamp, Nobuya Sugawa, Christian Wirth, Lars Mlekusch, Mario Giovannelli.
2010-ben és 2012-ben Artisjus-díjban részesült.
