a vaterán egyébként elég sok megtalálható a régi kiadványokból és nem is drágák
érdemes szétnézni :)

Nem túl elegáns megoldás, de korábban több helyen is voltak fenn régebbi képregények "ingyen" (talán valami képregény net, vagy valami hasonló)....

köszi a tippet.

meg, ugyanott..
de sajnos nem olcsóak :/

http://kepeskiado.hu/catalogsearch/result/?q=rejt%C5%91

de gondolom aukcios oldalakon hozzá lehet jutni olcsóbban is néhány példányhoz :)

Hú, ez nagyon klassz. Meg is lehet venni ezeket valahol?

ahogy nézem, felújítva újra kiadták:

http://kepeskiado.hu/rejto-korcsmaros-kepregenyek-felujitasa

Az egész gyerek- és kamaszkoromban a Füles heti rejtvényújság és fõleg a Füles évkönyv megjelenését vártuk a hugaimmal. Imádtuk Korcsmáros képregényeit, amelyek ezekben jelentek meg. Itt néztük/olvastuk a 14 karátos autót, a Szõke ciklon-t, a Piszkos Fred, a kapitány-t, a vesztegzár a Grand Hotelban-t, a Három testõr Afrikában-t, a Fehér folt-ot, és még nem is tudom hány másikat. Persze, imádtuk olvasni is Rejtõ könyveit is, akkoriban sok jelent meg Albatrosz regényként, puha fedeles kiadásban, és mi legtöbbször pont úgy képzeltük el a figurákat, ahogy anno Korcsmáros Pál.
Nagyon díjaznám, ha kiadnák valami gyûjteményes kiadványban. Utolérhetetlen.

Kiváló színészek, kiváló képi világ, és mégis unalmas sajnos.

alapvetõen az a baj, hogy anno a fülesben megjelent korcsmáros-féle képregény van sokak szeme elõtt
ott annyira jól sikerültek a figurák, hogy nem lehetett ûberelni semmilyen filmmel :)

http://kepregenydb.hu/kepregenyek/rejto-sorozat-38/a-harom-testor-afrikaban-2-583/

Nem értem, hogy mi a baj ezzel a filmmel. A forgatókönyv jó, a szereplõk jók, Szilágyit Potrien szerepében külön ki kell emelnem, õ a legjobb. Talán az akciójelenetek /pofozkodás/kicsit szögletesre sikerültek de ettõl függetlenül jó lett a film. Nálam: 10/9

.."egy Rejtõhöz minimum Hollywood kell(+ ugye a költségvetés...)És méltó lenne Rejtõhöz,hogy egy nagy külföldi országban filmesítik meg."
Teljes egyetértésem.
Arról nem szólva hogy hozzá sem kellett volna fogni! Nem megy ez nekünk na!
Kár erõltetni!

Nekem nagyon tetszik a film!!! Akárhányszor megnézem mindig egy kellemes szórakozást nyújt, és jókat tudok röhögni rajta! Tetszik a színészek játéka, különösen Szilágyi István alakítása, valamint Koncz Gábor narrátorszövegei, meg az összes többi színész alakítása! A zene is nagyon jó! A haverjaimmal rendszeresen szoktunk idézgetni a filmbõl, amikor éppen együtt lógunk és éppen jó kedvünk van. Ez az a film, amit bármikor szívesen megnézek!
10/10!

Elõször ezt a filmet moziban láttam, úgy, hogy már túl voltam egy pár Rejtõ féle könyvón csak pont ezt nem olvastam. És éreztem, hogy ez a feldolgozás a regényhez képest nem az igazi. És igazam volt, Bujtor István pár évvel halála elõtt is elismerte, hogy nem büszke erre a filmjére. Bár ennyi év után a minap újra megnéztem, és azt mondom lassan klasszikussá nemesedik, de nagyobb költségvetéssel, jobb zenével és talán más színészekkel-tisztelet a kivételnek- még nagyobb klasszikus válhatott volna belõle. De hát kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.

Srácok!
Mindkettõtöknek vannak igazságai, szerintem ragozhatjuk a témát bármeddig, a lényeg, hogy Rejtõ légiós regényeit csak sok pénzbõl érdemes megcsinálni, - és még akkor sem biztos, hogy olyan lesz, mint amilyennek elképzeljük, - de kevés pénzbõl hozzá sem kell kezdeni.
Teljesen felesleges, mert gagyi lesz, szegényes, tv film szintû, és a gyenge filmek sorát nem kell gyarapítani egy közepesen, vagy gyengén sikerült darabbal.

Az a 150 km csak légvonalban annyi. Életminõségben, színvonalban 30 év.
Nem csak az a cél, hogy fillérekbõl kijöjjön. De számold hozzá, hogy Afrikában minden díszletet fel kell építeni, ráadásul úgy, hogy korhû legyen. A statiszta nem csak statisztikai sokaságot jelent, hanem olyan amatõr színészeket, akiknek van tapasztalatuk, hogy kell mozogni tömegben, kamerák elõtt, ha instruálják õket.
Nem egyszer jártam a spanyol forgatási helyen, hihetetlen mennyi díszlet van, ráadásul mindegyik az 1860-1930 közötti idõszakot idézi meg. Legalább 10-15 komplett város fel van építve. Eleve erre nem kell költeni. A jelmezek is jobban beszerezhetõek onnan.
Éltem sokáig Afrikában,nem leányálom egy európainak hónapokig ott élni.A stáb élelmezése, a fertõzések elkerülése, a sterilebb légkör megteremtése nem lenne egyszerû és olcsó. Egy ilyen filmet nem lehet leforgatni Sharm El Sheikh luxushotelében. Napon aszalt színészek kellenek, nem jóllakott kisiskolások, akiket minden nap 4 órán át sminkelnek, hogy picit elgyötörtebbek legyenek.
És ne hidd, hogy spanyolország azon részén sokkal drágább lenne, fõleg ezek tükrében nem. Nem mindig az az olcsó,ami annak látszik. Sok Tunéziai hotelben még most is olyan gyomormérgezést kapnak az emberek, hogy a dokik csak összenéznek. Gondolj bele, ezt egy minimum 100 fõs stábnál.

Ha csak a magyar közönségnek készülne Rejtõ-légiós film, azt nagyjából kinti forgatással 4-500 millióból meg lehetne oldani, viszonylag igényesen. Kint sok jelmezcég van, akik kifejezetten erre álltak rá, hogy kosztümös filmekhez jelmezt szállítanak világszerte bárhova. Ha a stáb már kint van, tunéziában, egyiptomban a kitlét nem olyan vészes összeg. A forgatást sok helyen engedélyek nélkül is meg lehet oldani. A sarkalatos pontja a színészek kiválogatása, a statiszták megfelelõ mozgatása és ami a legfontosabb, a jó rendezõ-operatõr-vágó hármas megtalálása. Persze az alap a forgatókönyv.

Én, ha belevágnék, csak nemzetközi stábbal melóznék. A film 70%-át le lehetne forgatni Spanyolország, fõleg Andalúzia kopár, sivatagos vidékein, a Tabernas sivatag, azon belül is Almería-n, ez utóbbi helyen forgatták a Volt egyszer egy Vadnyugat bizonyos jeleneteit is. Ide olyan miliõt lehet teremteni, ami már egy oázis, vagy helyõrség. Itt rengeteg díszlet van, az összes spagettiwesternt itt forgatták az olaszok. Van olyan Mexikói erõd, ami simán elmenne egy 30-as évekbeli Légiós erõdnek kis átalakítással.
A sivatagi részekre is van sok jó sivatagos hely itt. A maradék 30%-ot kéne Afrikában forgatni, így elég költséghatékonyan lehetne dolgozni. A spanyoloknál ez a terület egy filmstúdió tulajdona, most is mûködik. Nem kell külön engedély, van minden. Az orvostól, a jelmezig minden. De lehet, nem is kéne Afrikába menni, és ügyes operatõrrel olyan atmoszféra teremthetõ, hogy Afrikában vagyunk, 50 fokban.
Ezt is meg lehetne oldani szerintem 800 millió és 1,1 milliárd között. Ez cirka 5 millió $ ,vagy 3,7 millió euró. Ha nemzetközi a stáb, nem itthoni szponzor kell, hanem kinti 3-4 multi, akiknek van érdekeltségük az olajban, távközlésben, stb. Ide be lehet tenni poén reklámot is, ami nem idegesítõ, hanem poénos. Pl. a sivatag közepén mûködõ Shell kút :) a semmi közepén, de üzemel.
Egy nemzetközi stábnál maga a német, francia, olasz,vagy spanyol színész is hoz magával szponzort, így nem nehéz összerántani a pénzt erre. Csak kell egy nagyon jó, ütõképes csapat, ami csak ezen dolgozik.
Ha igényesen csinálják meg a filmet, akkor azon túl,hogy itthon sikeres a film, Európában simán tarolhat, tehát 3-4x behozhatja az árát. Mehet az ázsiai piacra és utána belökni az amcsikhoz is. Ha még egyszer hoz 5 milliót, már jól teljesített. Ehhez minden országban kell egy nagyon jó promóció, mint a bazári majmokat hurcibálni országról országra a színészeket, lefoglalni helyeket az adott ország legsikeresebb Talk Show-iba. Ellátni a sajtót érdekes, vagy botrányszagú hírekkel a forgatás alatt, így fokozottabb lenne az érdeklõdés.
Mondjuk nekem ez az egyik szakmám (reklám és marketing) ,így én ezzel a szemmel nézem a projektet.
Évek óta nincs igényes Légiós film. Rejtõ pedig nagyon is igényes regényeket írt, olyan figyelemreméltó karakterekkel, akiket mindenki a szívébe zár az elsõ pillanattól kezdve. Szerintem ez mûködhetne.

Szerintem nagyjából egyetértünk, nem nagyon van köztünk ellentmondás.

Csak te máshonnan közelíted meg a kérdést.
Rejtõ hangulatának megteremtéséhez valóban nem elsõsorban pénz kell, hanem más, inkább szubjektív dolgok, beleérzés, az adott kor és Rejtõ szellemiségének ismerete, a jellegzetes pesti humor semmi mással össze nem téveszthetõ volta.
Csakhogy itt másról van szó.
Rejtõnek vannak színházakban is játszott bohózatai, kamaradarabjai, vagy az "Úrilány szobát keres" címû humoros története, amelybõl film is készült 1945 elõtt.
Ezeket kevés pénzbõl is filmre lehet vinni, vagy tv játékot lehet készíteni belõlük.
Ha viszont elolvasod az elõbbi hsz.-emet, akkor abban elég pontosan leírtam, hogy a "légiós" történetekhez elengedhetetlen a rengeteg pénz, mert azokat nem lehet leforgatni a Palatinus strand homokján, és a ruhákat nem lehet a jelmezkölcsönzõbõl kikérni, a jellegzetes karaktereket pedig nem lehet külföldieknek felöltöztetett és kimaszkírozott magyar színészekkel megoldani, vagy itt tanuló kubai diákokat araboknak beöltöztetni.
Ott mindennek eredetinek kell lennie, a légiós derékszíjának éppúgy, mint a sivatag homokja felett remegõ délibábban feltûnõ oázisnak.
Ehhez pedig pénz kell, nincs mese.
Persze, néhány millió forintból is meg lehet oldani a filmet, csak akkor nevetségesen olcsó, gagyi, és tv-film szintû lesz az egész.

Hát én ellentmondok! Szerintem Rejtõ titka a hangulatteremtés! Tehát egy jó Rejtõ-filmhez eltalált karakterek, kiváló színészvezetés, ritmusérzék, kiváló kameramunka és még kiválóbb vágás kellene! A kocsmai verekedés is teljesen ritmustalan volt, na, ott például elmehetne egy más filmekben indokolatlan lassítás vagy begyorsítás, persze NAGYON érzékkel és mértékkel... Ez nem elsõsorban pénz kérdése. Ízlés, az anyag ismerete és értése.

"Amit én csinálnék, az egy remek nemzetközi stáb. Amcsi, olasz, német, francia színészekkel, Afrikában forgatva"

A legnagyobb ötlet!
Hiszen jól tudjuk, hogy Rejtõ összes könyvében a világ minden tájáról összegyûlt, a legkülönbözõbb hátterû, karakterû emberek gyûlnek össze, lecsúszott arisztokraták, gyilkosságba keveredett tanárok, alkoholistává lett orvosok, hivatásos verekedõk, külvárosi csibészek, angolok, franciák, németek, magyarok, oroszok, és ez a hihetetlen kavalkád, ennek a rengeteg különbözõ embernek a sokszor kényszerû összezártsága, halálig tartó bajtársiassága, a különbözõ nemzetiségû szereplõk karakterének egy-egy mondatos, hihetetlenül pontos felrajzolása teszi Rejtõ könyveit egyedülállóan hangulatossá, életszerûvé, és rendkívül élvezetes olvasmánnyá.
Szikár, kimért modorú angol, sármos, jóképû francia, nagydarab német, minden körülmények között magát feltaláló magyar, beszéd közben szélesen gesztikuláló olasz, hallgatag amerikai, és más, jellegzetes figurákkal, színészekkel tudnám én is elképzelni egy igazi Rejtõ történet megfilmesítését.
Az arabokkal vívott csatajelenetek lehetnének kemények, látványosak, az eredeti afrikai helyszínek ijesztõen valóságosak, a sivatagban menetelõ légiósok, a rekkenõ hõségben izzadó, borostás, fáradt emberek ábrázolása lehetne mindenféle illúziótól mentesen naturalisztikus, ugyanakkor én a kocsmai verekedéseket a Bud Spencer filmek nagyon látványos, de mégiscsak parodisztikusnak ható bunyóinak a szellemében csinálnám meg, a párbeszédek, a jellegzetes bemondások elengedhetetlen részei maradnának a filmnek, de azokat meg kellene próbálni nem mesterkélt hanghordozással, hanem életszerû természetességgel elmondani, - tudom, nem lenne könnyû.
Ezt a kettõsséget, - az alaptörténet komoly, látványos ábrázolását, a karaktereknek a rendkívüli körülmények közötti groteszk, néha abszurd helytállását, a halál torkában is a humorát megõrizni képes "kisember" mindenáron való túlélését - kellene megtartani, és úgy ábrázolni, olyan többrétegûen, ahogyan Rejtõt is többféleképpen lehet olvasni.
Egy az egyben, mint izgalmas, rengeteg akcióval, történéssel, humoros epizódokkal tarkított kalandregényt, vagy olyan paródiát, amelyben a történetek komolysága mögött fel lehet fedezni az egésznek az abszurditását, vagy egyszerûen egy végtelenül szórakoztató, poénokkal teletûzdelt humor-áradatot, amelyben a kerettörténet csak arra jó, hogy izgalmas, egzotikus környezetbe helyezve, görbe tükröt tartson elénk, és valójában a pesti kisember jég hátán is megélõ, minden bajból magát ezerféleképpen kivágni képes figuráját rajzolja elénk.

A feladat persze nem könnyû, sõt, úgyszólván lehetetlen.
Annyi kitûnõ, különbözõ nemzetiségû, karakteres színészt kellene összegyûjteni a filmhez, akikkel mind meg kellene értetni, át kellene éreztetni Rejtõ egyedülálló humorát, a karaktereinek az abszurd, külsõ megjelenésen túli mélységét, néhol emberi drámáját, mindehhez megtalálni a megfelelõ eredeti helyszíneket, a filmek látványosságához és komolyságához megszerezni a hatalmas pénzösszeget, ami a forgatáshoz szükséges lenne, a nemzetközi gárdához megtalálni a rendezõt, aki a könyv szellemiségéhez hû tudna maradni, ugyanakkor a mostani kor filmes követelményeinek is meg tudna felelni, - embert próbáló feladat, és sajnos, azt hiszem, mindez egy jó darabig csak vágyálom marad.

Rejtõt eddig - néhány jelentéktelenebb próbálkozást leszámítva - kétszer vitték vászonra, "A meztelen diplomata" elment, jórészt a benne szereplõ színészóriásoknak köszönhetõen, viszont az úgynevezett "légiós" könyveinek eddig csak Bujtor István mert nekivágni, (A három testõr Afrikában), pedig az életmûvének döntõ részét pont a humoros, légiós regények teszik ki.

Csakhogy ezeknek a valóban jó, hiteles megfilmesítéséhez iszonyatos mennyiségû pénz kellene, ami egyben be is határolja, és nagyjából lehetetlenné is teszi a megvalósításukat.
Sajnos...

Mai színészekkel lehetetlen leforgatni ezt a filmet. Alig van igazán egyéniség, karakteres színész. Akik még élnek, idõsek, a 40 alatti korosztály pedig egy rossz vicc. Ha leforgatnák most, alapból Szabó gyõzõ szerepet kapnak, amitõl már NULLA lenne a film. Aztán betennék Hujbert is, amitõl MÍNUSZBA csapna át az egész.

Amit én csinálnék, az egy remek nemzetközi stáb. Amcsi, olasz, német, francia színészekkel, Afrikában forgatva 1-1,5 évig, mint a Gyûrûk urát, szétszedni 2-3 epizódra, és egy részenkénti 160 percbe minõségi Rejtõ atmoszférát lehetne teremteni. Bemutatni egy igazi késdobálós matróz kocsmát, bemutatni a karaktereket, megszerettetni a külföldiekkel, hiszen nekik Rejtõ rejtély. Ha két hasonló Rejtõ könyvet, mondjuk ezt és Az elátkozott part könyvet összevonnák egy forgatókönyvbe, vagy ha jól meg lehet írni a forgatókönyvet, akár lehet az elsõ sikere után leforgatni ezt.

Itthoni keretek között a mai kormány filmtámogatási stílusa mellett lehetetlen lenne pénzt szerezni a filmhez, ráadásul elõre borítékolom, hogy az a film is gagyi lenne.