Szép az operatőri munka és a hanghatások is jók

Állat és ember barátsága ez, egy más korban.
Nem volt rossz!

7/10

Érdemes megnézni nagyon jó film.Gyerekekkel kimondottan ajánlom.

Nem rossz film, de jó sem. Többet vártam volna a bemutató alapján, ma meg nagyon látszik benne hogy mű állatok... Egyszer nézős max. 6/10.

Egy pláza-szökevény fiú, aki menő cuccokban (köztük kötött sálban!) betörte a legvérmesebb farkast i.e. 20.000 környékén. Mindezt úgy, hogy az 10. percben sírva kéred a mozigépészt, hogy kapcsoljon át inkább a Vukra, fizeted amit eszik-iszik, mert már neked kényelmetlen, hogy ennyire ostobának néznek.
A film 90 százaléka cgi, de tudományt, színészt és katarzist se keress benne!

Egy éve várom ezt a filmet, tegnap végre eljutottam megnézni. Örülök, hogy a sok fintorgó,fanyalgó idiótasága nem tartott vissza. Abba miért nem köttök bele, hogy pl.a Marvelben Thor nem hajigál kalapácsot, csak úgy csinál, oda van rajzolva mindig? :D És egy Robin Hood, vagy hasonló korban készült filmnél nem olvasom, hogy azt írná valaki,miért nem kirohadt fogú szereplők játszanak,hiszen akkor mindneki büdös, és ápolatlan volt.
A film alapötletét nézve és azt, ahogy azt elmeséli, nagyon jó, pont ennyit vártam tőle. Nekem volt egy Csehszlovák farkaskutyám, néha őt láttam viszont a vásznon :)
Pozitívumok:
- csodálatos tájakon forgattak, valóban kimentek a hidegbe
- a farkas többnyire valóban farkas és nem CGI
- felépítettek díszleteket, döglött mamutot,stb
- nagyon jó a zenéje
- szépen van fényképezve a film
- a sztori jó és jó látni, ahogy egy "ficsur" végre férfi lesz
- a végét megkönnyeztem :)

Negatívumok:
- túl szépek az ősemberek, bár a homo sapiens elvileg 300.000 éve alakult ki és kb 30.000 éve van a mai ember, szóval még a 20.000 év bele is illik ebbe
- valóban a ruhatáruk egy áruházban is megállná a helyét
- túl értelmesek (monológok)

Ez NEM dokumentumfilm, szóval egy fiú és egy farkas barátsága, egy fiú fejlődése és a farkas "kutyává válása" a fő téma és azt jól elmeséli. Többet nem szabad elvárni.

SPOILER
A farkas nem alfa volt, hanem ő volt a Béta, a fekete farkas volt az alfa, aki odamegy hozzá köszönni. A srác nevezte el alfának. A Béta pedig mindig nőstény, az Alfa "nője".
Azokat a hatalmas oszlopokat vajon hogy építették az ősök, hiszen az alsó 3 szikla ránézésre is minimum 1-1,5 tonna lehetett.

SPOILER vége


Nézhető, kellemes film, teljesen üde színfolt a mai lélek nélküli, darabolós filmek közt. Nekünk tetszett.

Végül is nem volt rossz. Gyönyörű képekkel operál, bár nekem néha sok volt a sárgás-barnás szűrő. Volt egy-két tudományos marhaság is. Akció kevés volt, inkább egy pszichedelikus utazásra emlékeztetett.

SPOILER:

Abban az életkorban, amelyben az ifjú vadász volt, már nehezen hihető, hogy nem tud valaki tüzet gyújtani. Jó, értem, fokozta a drámaiságot, de egy kőkori kamasz szerintem életrevalóbb volt, mint a mostani huszonévesek többsége.
A farkas megmentésének motivációját viszont nem értem. Megsajnálta, oké, de törött lábbal a karjában cipelte?

Még jó, hogy a moziban nem lehet hangoskodni!

Annyira köszi, hogy ezt helyettem is elmondtad, nekem nem sikerült ilyen ékesszólóan kielemeznem ezt a "remekművet", amelynek megtekintése feltehetően engem is retardált. A hozzászólásod minden mondata telitalálat.

"Igen a rendező a nézőszámra és a dollár milliókra utazott. Ez látszott. :-/"
A papír a nyakörv, a szabadon követés az illúzió!
Varázsolj a Szíveddel!
A Marvel mindent vitt ebben az évben, és hol van még a Venom!

nézd alfa teljes film online
https://bit.ly/2MXmi6a

Ha a jelennek, a jelenben élsz megszűnnek a "farkas" törvények.
Ordít a múlt és a jövő .
"Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia."
André Malraux
Mit is jelent a szó "retardált"?!

Ezzel a filmmel egy baj van, hogy leforgatták. Rajfilmként talán megálta volna a helyét, feltéve, hogy néha a szereplők dalra fakadnak. Élőszereplős filmnek viszont olyan ordenáró módon bárgyú és hiteltelen, hogy az ember végig kínosan feszeng. Minden egyes jelenet fals, az ősemberek kábé egy szabadbölcsész vadságával bonyolódnak mélyen filozófikus monológokba mielőtt akár egy kis nyuszi nyakát is kitekernék, miközben vadi új Helly Hansen kapucnis egyenkabátokban feszítenek, amin olyan tökéletes a varrás, hogy bármelyik kínai varrónő elégedetten csettintene.

Ezt a filmet amúgy meg lehetett volna jóra is csinálni, de ami sikerült az olyan hihetetlen mértékben gagyi, hogy rossz nézni, a szereplők borzalmasak, a monológok fájdalmasak és az egész filmet átlengi egy ilyen gagyi, szirupos, bölcselkedő Avatar-konzerv-filozófia. Ezeknél az ősembereknél még a '70-es években is keményebbek voltak a férfiak, nemhogy 20000 évvel ezelőtt, de még nagyanyám is határozottabb mozdulattal tekerte a csirke nyakát, mint ahogy ezek a vásznon vadásznak.

Írják sok helyen, hogy jó, jó, de a kutyások élvezni fogják. Persze...ha retardáltak...

A direkt hülyeségen nem lepődik meg az ember, minden bokorban megterem.

Azért ha valaki talál egy sebesült farkast, és haza viszi az etetésnél ne bassza orrba mert letépi a karját nyúllal együtt.
Felnőtt nagytestű kutyát se mert annál is előfordulhat baleset, ha ez nem akkor a bizalomvesztés ami nélkül nehéz lesz
nyakörvet csatolni a farkasra vagy kutyára és azt pórázon vezetni. Az összekötő szál az első lépés a képzés kezdetéhez. Csak utána a szabadon követés.
Az állatnak enni adok és utána eszem én. Evés közben tilos a zaklatás, senki nem szereti ha nyúlkálnak a dolgai között.
A macska önállóan is tud vadászni falka, nyakörv nélkül.

Köszönöm a részletes neolitikus összefoglalást , ez kedves volt részedről. Ha legalább fele annyi tudományos tény szerepelt volna a filmben mint amit leírtál, akkor akár még jónak is nevezném.

Igen a rendező a nézőszámra és a dollár milliókra utazott. Ez látszott. :-/

A gyerekeimnek a Meg – Az őscápa (The Meg – 2018) filmet ajánlottam megtekintésre.
Az nem egy eszement hülyeség, egy jó alapfilm.

A rendező pasas nem dokumentumfilmes!
A közel 51 millió amerikai dollárból készült film, a nyitóhétvégéjén, majdnem elérte a 10,5 millió amerikai dolláros kezdést a tengerentúlon.
A Dizniben is több a valóság.
http://filmsomnia.hu/alfa-alpha-2018-kritika/

A hideg-száraz klíma vitte el a neandervölgyieket?
#klímaváltozás #neandervölgyi #régészet

Az ötlet nem új, miszerint a markánsan hideggé vált európai klímának köszönhetően váltotta fel az alkalmazkodóbb H. sapiens a kontinensen addig uralkodó neandervölgyieket, egy új, nemzetközi kutatás most bizonyítékot talált az elméletre.
A Déli- és a Keleti-Kárpátok két barlangjának cseppkövei izotóp-összetétele és növekedési változásai nyújtottak lehetőséget a korabeli klíma részletesebb elemzésére, s évtizedes felbontású, hőmérsékletre és csapadékhozamra vonatkozó adatokat tudtak kinyerni belőlük a kutatók. Ezen adatokat azután grönlandi és más európai klíma-adatsorokkal hasonlították össze, illetve illesztették be azok gyenge felbontású hézagaiba. A barlangi adatokban olyan részletekre is fény derült, mint a talajbaktériumok aktivitása, ez pedig a talaj szervesanyag-tartalma révén a növénytakaróval is összefügg, így azt is meg tudták határozni, hogy pontosan mikor milyen növényzet uralta a közép-és kelet-európai területet.
Két különösen hideg és egyúttal szárazzá váló időszak részleteire derült így fény (a grönlandi jégminták sorában elfoglalt helyük alapján GS12 és GS10 nevet kapták), a korábbi mintegy 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, a későbbi pedig 40800 éve indult és 600 éven keresztül hatott.
Az időszakok során a ligetes, tundraszerű erdőségeket felváltották a sztyeppére jellemző nyílt puszták, s a drasztikusan megváltozott környezet szűkíthette le a neandervölgyiek életlehetőségeit. A klímaváltozás a vadászható állatok sorát is drasztikusan megváltoztatta, s a neandervölgyiek által elsődleges élelemforrásként használt nagyvadak eltűnése lehetett a probléma hátterében. A modern ember kevésbé volt „válogatós”, a vadászatot a halászat is kiegészítette, illetve jelentősebb volt az étrendjében a növények aránya is, így a megváltozó körülményeket könnyebben átvészelték elődeink. Nyugat-Európában ugyan kevésbé volt drasztikus a változás, de a korábban ott élő tulokformákat (bölények, bivalyok, marhák) ott is rénszarvasok váltották fel, s a neandervölgyiek kimondottan előnyben részesítették a nagyobb testű (és nyilván több húst adó) tulokformákat. A gyors, pár évtized alatt lezajló klímaváltozás során a fő zsákmányállatok élőhelye megfogyatkozott, s a neandervölgyiek nem tudták ugyanilyen gyorsasággal lekövetni a változásokat. A kutatók véleménye szerint tehát nem egyszerűen kiszorítottuk a neandervölgyieket, hanem azok kevésbé sokszínű étrendje miatt kevésbé voltak alkalmazkodóképesek, s ezzel a klíma sérülékenyebbé tette a népességüket.

A két hideg-száraz korszak ideje megegyezik a régészeti leletekben talált, a neandervölgyiek eltűnését jelző nyomokkal: ugyanekkor csökkent le a létszámuk mind a franciaországi, mind a Duna-völgyében egykor fennállt fő lakhelyeiken, s ugyanebben az időben kezdtek a modern emberek terjeszkedni. A H. sapiens első nyomai Európában kb. 45 ezer évvel ezelőttiek, míg a legutolsó neandervölgyiek 40 ezer évesek. Feltételezik, hogy a korábbi, 44 ezer éve lezajlott ezer éves száraz-hideg korszak során gyérült jelentősen a neandervölgyiek száma, majd a későbbi száraz-hideg periódus véglegesen megpecsételte a sorsukat. A régészeti leleteken túl a genetikai adatok is jelzik a populációk méretének változásait, s ez utóbbiak szintén egyeznek a hideg-száraz klíma időszakaival. Az ismétlődő hideg korszakok során a neandervölgyi népesség száma csökkent, majd a köztes melegebb időszakokban növekedett, ám ez a fluktuáció lefelé ívelő tendenciát jelzett. A hidegek során leesett népességük nem tudta visszanyerni korábbi elterjedési területeit, s közben apránként a H. sapiens is beszivárgott, s apránként, a populációjában szintén észlelhető fluktuációkkal (és ezekkel együtt járó különböző kultúrák váltakozásával) átvette az üresen maradt élőhelyek feletti uralmat.

A két emberfaj közti találkozások száma kisebb lehetett, mint korábban vélték (az utolsó neandervölgyiekre vonatkozó adatokból korábban azok 30 ezer éves voltát feltételezték, azonban ezeket az adatokat azóta 40 ezerre módosították), így annak az esélye, hogy mi irtottuk volna ki közvetlen konfliktusok révén őket, meglehetősen visszaesett. A GS12 idején a közép- és kelet-európai neandervölgyi népesség nagyjából elfogyott, majd a GS10 ideje alatt a nyugat-európai népességük is hasonló sorsra jutott. Az a néhány ezer év, amelyet egymás mellett töltöttünk el a gyéren lakott, hideg kontinensen, csak arra lehetett elegendő, hogy a kevéske neandervölgyi beolvadjon a modern ember populációiba.

A kutatás eredménye a PNAS augusztus 27-i számában teljes egészében olvasható:
http://www.pnas.org/content/early/2018/08/21/1808647115

Az Alfahím mióta nőstény ? Ezt azért gondold újra. Mellesleg az alfahím kifejezés jóval késöbb keletkezhetett.