Téma: Falak

7/10
Dolphus Lundgrennus jan. 29. 10:28:26 7/10 Előzmény Yuliusz
(13/13)
Hát bizony...
Sophie_Western 2022 jún. 18. - 19:41:58
(12/13)
Számomra nézhetetlenül modoros film.
Yuliusz 2020 febr. 20. - 16:35:48 Előzmény Na ezt már nem
(11/13)
Más idők, más élethelyzetek, más problémák és más hitek.
Ezért nem képmutató és álságos.
A „bolsevista” pedig teljesen mást jelent.
olahmiki1959 2015 júl. 03. - 06:21:01 Előzmény aiolosz
(10/13)
"a foszereplok kozul mar csak Drahota Andrea van az elok soraban"

Meg Tóth Judit, és Szabó László francia-magyar színész-rendezõ.:D
1/10
Na ezt már nem 2013 máj. 25. - 12:10:42 1/10
(9/13)
Elképesztõ egy képmutató, álságos film, gyomorforgató jelenetekkel (a népszabadság -szabad nép- reklámozása, a magyar falu -a paraszti életmód- degradálása és még sorolhatnám elejétõl a végéig. Nagyon sajnálom a színészeket, hogy ilyen alkotásokhoz kellett a nevüket adniuk abban a korszakban. A legocsmányabb bolsevista propaganda panelek jelennek meg kockáról kockára.
lszl139 2011 márc. 20. - 16:48:00
(8/13)
Nekem megvan a filmgyûjteményemben.
perry 2009 máj. 31. - 21:15:45 Előzmény feketevipera
(7/13)
Így van, '56 mint "ellenforradalom" volt a hivatalos gondolatkörben, nem is beszélve az iskolai történelem könyvekrõl.
A forradalmi tömeg köztörvényes bûnözõkként jelölték.
Míg a Szovjetunió segítette a magyarokat a "csõcselék" leverésében.
Kína pedig hû szövetségesünk volt így szó sem esett róla.
feketevipera 2009 máj. 29. - 18:53:01
(6/13)
Hûûû, ezek a régi nagy színészek, színésznõk. Õk még a szó pozitív értelmében voltak sztárok, mert tényleg nagyszerûen játszottak. Latinovits, Gábor Miklós, Mensáros... A nagy öregek. A mai fiatalok nagy része sajnos azt sem tudja, hogy õk kik voltak, és ez nagy baj.
És most néhány szót a filmrõl: egyetértek Perry úrral abban, hogy néhol szinte érthetetlen a történet mai szemmel. A megértést kissé megnehezítik a kultúrtörténeti, történelmi utalások, a helyenként bonyolult filozófiai gondolkodás. A film több, a korszakban fontos problémát jár körül, amelyeket más filmek vagy elemeztek, vagy nem. Gondolok itt pl. olyanokra, hogy generációs ellentétek, a párt- és egyéb vezetés túlhatalma, az értelmiség helyzete, amelyekkel viszonylag gyakran foglalkoztak. A 60-as években viszont talán kevésbé kerültek elõ olyan témák, mint '56 vagy Kína (de javítson ki valaki, ha tévednék). Érdekes volt látni, hogy felmerültek olyan kérdések is, mint a reform szükségessége (pl. a gazdaság területén), a demokrácia fogalma körüli viták stb., amelyek abban az idõben tkp. benne éltek a társadalomban is, így az ilyen típusú filmek nagyon fontos kordokumentumok is lehetnek, hiszen az adott idõszak egész társadalmi gondolkodása is megjelenik bennük. (És akkor még nem is szóltam olyanokról, hogy a megalkuvást nem ismerõ Ambrus és a hatalom harca, Ambrus és a - finoman fogalmazva - "rugalmas" Benkõ viszonya.) Szóval nagyon sokrétû ez a film, és helyenként talán túl bonyolult nyelvezettel is él, viszont páratlan szellemi csemegét jelent.
perry 2008 nov. 06. - 23:14:15
(5/13)
Igen, az idõ vas foga megesz minket is, és a többség már az égi színház deszkáin játszik, nekünk valóság az ifjúságnak történelem,de ez a dolgok rendje. :)
aiolosz 2008 nov. 06. - 21:20:39 Előzmény aiolosz
(4/13)
Liska is lathato a filmben, ezt mar el is felejtettem...
aiolosz 2008 nov. 06. - 19:04:30
(3/13)
bocsanat, nem valami, hanem valaki :-(
aiolosz 2008 nov. 06. - 19:02:57 Előzmény perry
(2/13)
Jo volt olvasni a film ertelmes ismertetojet, amit irtal, mert itt bizony eleg sok suletlenseget olvastam mar :-( No, nem smuzolni akarok, de itt a szinvonal, haaat...
Kivancsi lennek, hogy rajtunk kivul es talan meg nehany kortarsunkkal lehet meg szamolni, ki erti, hogy mirol is van szo ebben filmben ....
Mast ne mondjak, a foszereplok kozul mar csak Drahota Andrea van az elok soraban. Vaj, ki tudja, hogy ket foszereplot, a ket kituno szineszt a maganeletben is osszekototte valami, Ruttkai(Russ) Eva, de ez masik tortenet...
perry 2008 nov. 06. - 07:41:32
(1/13)
Kovács András filmje fehér hollóként egy társadalom belsõ anatómiáját tárja fel, egy olyan társadalomét mely politikai
érdekek mentén szervezõdik.
Képtelen vagy nem tud új eszmék és gazdasági áramlatok befogadásra. Ezek voltunk mi a hatvanas évek elején, persze az igazsághoz hozzá tartozik a hidegháború utolsó "fuvallata" és egy ideológia utolsó agóniájának tehetetlensége is.
A "nehéz" embere élete már Makk Károly Megszállottak filmjében is feltûnik , emberek akik a jó szándék és a jobbítási akarat miatt szembe mentek az állam dogmatikus intézkedéseivel.
A professzionista alkotó szenvedély áll itt szemben a dilettáns irányítással.
Megjelenik a generációs elképzelések ütközése, ezt követhetjük nyomon a többi rendezõnél is mint Szabó, Simó vagy Sáránál.
A Falak az a film, mely a mérnök-értelmiséginél a professzionizmus mögötti indítékra is rákérdez: ugyan miért és kinek, milyen távolabbi, magasabb cél érdekében vívja a hõs a maga izgalmas, de mégiscsak szélmalom jellegû termelési harcát.
Ennek õstípusa jelenik meg a Falakban, Gábor Miklós alakításában, aki valóban az a színész, aki személyiségében hordozza ezt a bizonyos taktikus sokarcúságot, beleértve azt az „arcot” is, melyet Párizsban, a magyar disszidens ifjú és radikális francia feleségének mutat.
A filmet nem fogadta kitörõ öröm, annak ellenére , hogy egy társadalmi réteg szociológiai mélységû kritikáját és bemutatását adta.
Egy olyan filmi nyelven szólalt meg mely erõsen szóhoz gondolatok beszéd általi megformálásán keresztül juttatta érvényre mondandóját, akkor mikor a képi nyelv a "szó nélküliség" mámorában tobzódót, ha példának okáért megnézzük Jancsó filmjeit.
A mára már semmi konkréthoz, (vagyis a „létezõ szocializmushoz”) nem kapcsolható gondolat - és hozzá a szó dömpingje miatt a Falak fontossága erõsen korhoz kötött: ma már bizonyos részei nem könnyen nézhetõek.
Mára film kultúrtörténeti adalék a szocializmus kritikájának megfogalmazásához, annak megértéséhez , hogy mit jelentett a : radikalizmus, lázas viták, kettõsség, eszmék áramlása és még sok más kérdés és válasz egy adott
társadalom keretein belül.