F_E_B 2010 márc. 23. - 12:14:05 Előzmény Iziszcsillag5
(6/6)
"A rendezõ, Mácsai Pál neve azért már az elõadás elõtt jelezte, hogy nem akármilyen bábjátékról van szó."

Mácsai Pál nem bábrendezõ. Miért volt evidens, hogy jó lesz a rendezése?

Új hozzászólást a hozzászólás gombra kattintva lehet...
10/10
Iziszcsillag5 2010 márc. 21. - 16:25:56 10/10 Előzmény F_E_B
(5/6)
Líra és Epika - Budapest Bábszínház

2010. 03. 14.
Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika

Budapest Bábszínház





A tegnapi napon az immár IV. alkalommal Debrecenben zajló Deszka Fesztivál egyik kimagaslóan jó teljesítményét, a Líra és Epika címû darabot láttam a Budapest Bábszínház elõadásában.

Maga a szöveg eleve ötletes, pazar nyelvi –és irodalmi fordulatokat, csattanókat tartalmaz, a szlenget úgy elegyíti a magas nyelvi normákkal, hogy elképesztõen kacagtató mókáknak lehetünk mi is a részesei, a történet szintén mesterien megírt, bájos és elragadó.

Budapesten éppen szeptember óta szerettük volna megnézni e darabot, de még esélyünk sem adódott arra, hogy jegyet kaphassunk rá. Így az itthoni berkekben is nagyon észnél kellett lennünk, hogy bejuthassunk a szent varázslat templomába.

Miután a történetrõl és a kritikákról is elég cikk áll rendelkezésre a neten, így csak saját benyomásaimról szeretnék röviden beszámolni.

A rendezõ, Mácsai Pál neve azért már az elõadás elõtt jelezte, hogy nem akármilyen bábjátékról van szó.

A darab nem a hagyományos „kõszínházi bábszínház” világát követi, azaz nincs paraván, csupán a bábszínészek és a tér. Bárhol, akár itthon is eljátszhatná az a tizenkét kiváló színész, aki a szerepeket megkapta. A színészek fekete ruhája és a bábok egységes karton színe hatalmas kompozíciót hoz létre: a japán bunraku világát idézi. Itt sincs eltakarva a színész, a mozgató, sõt néha hangsúlyozzák is. Azonban mégis elhisszük, hogy a báb külön életre kel. Játék ez, a látszat és a képzelet között: ott a mozgató, látom, de az észt legyõzi valami különleges hatalom, egyszer csak nem figyelünk másra, csak a bábokra, az õ életükre…

Ha egy közönség színházba megy, elvárja, hogy ne lásson semmit a „sötét” elõtt, itt azonban már érkezésünkkor ülnek, fecsegnek, járkálnak a bábszínészek. Nincs határ köztünk, köztük és a bábok között. Beavatottak vagyunk egy térbe, olyan ez, mint egy fogadás: járkálás, ricsaj, hangulat. Ez a közösségi élmény csak nõ, hiszen fokozatosan tanúi leszünk Líria és Epikum birodalmainak csetepatéi dolgaiban, együtt nevetünk, csodálkozunk és tapsolunk. Ez lehet a rendezés egy nagy elõnye. Szerencsés a tér választás és a minimalizálás, ami a darabot összetartja. Nincs felesleges tárgy, jelmez, színész…

Még a szünet is természetes, s az elõadást lezáró óriási taps pedig egyaránt a színészeké, a bábtervezõ munkájáé, a rendezõé és természetesen Varró Dánielé. Ritkán látni ekkora sikert, s még kevésbé fordul elõ az emberrel, hogy nehezen áll fel székébõl, mert akár még egyszer megnézné ugyanazt, hiszen oly gyönyörûségesen boldogságos pillanatokat élhetett át.

Le a kalappal, Budapest Bábszínház!

Iziszcsillag5



Nem tudom, hogyan kell új hozzászólást indítani!
Nagyon ideillik, azért illesztettem be ide!
Remélem, nem baj!
Gabriella54 2009 máj. 18. - 02:17:09 Előzmény F_E_B
(4/6)
Úgy értem, abban csalódtam, hogy a nyíregyházi elõadásnak vártam topicot és nem a Bábszínház-bélinek :)
Még nem láttam :)
szepcsi 2009 máj. 18. - 01:34:24 Előzmény Gabriella54
(3/6)
ennyire traumatikus volt? :)
Gabriella54 2009 máj. 14. - 18:57:20 Előzmény F_E_B
(2/6)
Hirtelen felindulásból azt hittem, a nyíregyházi elõadás, de csalódnom kellett :(
F_E_B 2009 máj. 14. - 11:20:51
(1/6)
Végre újra olyan darab a babszínházban, amit nem vesznek le 10 elõadás után.
Tuti siker lesz