Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Michelangelo másik arca

Spoiler
gladiolus 2017 febr. 22. - 19:37:31
(4/4)
Azért szerencsére néhány monumentális terve megvalósult. Ezek egyike a Pieta (Fájdalmas Anya)-ami szerény véleményem szerint a világ leggyönyörûbb szobrászati alkotása., ennél szebbet én még nem láttam. Fõként az arc és a drapéria redõk finomsága és kidolgozottsága miatt, mivel a szobor márványból készült.

"A Pietà több kisebb mû után az elsõ alkotás, amely a 24 esztendõs Michelangelo Buonarroti számára meghozta a hírnevet. A francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére készült 1499-ben. Eredetileg a francia királyok által patronált Szent Petronilla-kápolnát ékesítette. A szoborcsoport, amint olasz címe a „Pietà” (magyar fordításban a „Fájdalmas anya”) mutatja, azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztrõl levett Jézust gyászolja. A szobor a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható.
A Szent Péter-bazilikába való belépéskor jobbra tekintve azonnal a látogató szemébe ötlik a mû a bazilika bejárati oldalának jobb oldali oldalkápolnájában. Ebben az oldalkápolnában zajlik a pápa szertartásos átöltöztetése a pápai misék során.
1972. május 21-én egy zavart elméjû ausztrál geológus, a magyar származású Tóth László kalapáccsal támadt a szoborra. Néhány csapással letörte Mária bal kezét, valamint az orra és az egyik szemhéja egy darabját. A szobrot a helyreállítása óta törhetetlen üvegfal védi."
Válasz
6/10
tvp 2012 ápr. 29. - 14:06:32 6/10
(3/4)
Minek kell sláger-sablonokat hajhászni: lásd. Michelangelo a titkos antiklerikális. Nincs másik arca, a legnagyobb mûvész, a maga világával, konfliktusaival. Nem kell semmi sallang Michelangelo eladásához...
Válasz
kata3 2011 aug. 26. - 23:14:29
(2/4)
Életrajzírói kemény akaratú, nehéz természetû, tekintélyt nem tisztelõ emberként írják le. „Mindenki fél tõled, még a pápa is” – írta egyik barátja.

Elõnytelen külseje miatt kisebbrendûségi érzésekkel küzdött ( Venusti arcképe erõsen idealizáltan ábrázolja). Jellemzõek voltak rá a pánikszerû menekülések és a szinte üldözési mániáig fajuló érzések.

Egész életében nagyon kevés hûséges barátja volt, nem tûrt meg maga mellett senkit. Bár családját szerette s mindig támogatta, hosszú ideig õket sem tudta elviselni.

Sok gyötrelmet okozott neki homoerotikus vonzalma is. Bár „másságát” nyíltan vállalta, a testi szerelmet Platón tanításainak megfelelõen próbálta szellemi síkra terelni. A platóni eszmények és a testi vágy közötti küzdelmét fejezte ki gyönyörû férfiakat ábrázoló szobraiban, festményeiben, vonzalmairól nyíltan szóló verseiben.
Válasz
Ford Mustang 2011 aug. 26. - 22:43:21
(1/4)
Michelangelo Buonarroti az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzõmûvészet legnagyobb alakjainak.
Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentõset alkotott. Mûvészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának mûvészetétõl: hiányzik belõle az a harmónia, derû, elegancia, amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello mûveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserûségét szobraiban, verseiben örökítse meg ma is borzongató erõvel. Alakjai általában tragikus hõsök, akik a mûvészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében.
Válasz