Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Napfény

Spoiler
Ezredess 2007 okt. 29. - 20:08:39
(85/305)
Látom a fizikával sok mindenki tisztában van. A film egyik hibája ami persze normál körülmények között nem lenne hiba (mivel nem sokan vannak tisztában azzal hogy mi a különbség egy nukleáris, ill. egy termonukleáris bomba között), az hogy nem nevezi meg hogy pontosan milyen bombát cipelnek. Csak annyit mondtak hogy "nukleáris" bomba. Na szóval abból van egy pár. Ami a nap újraindításához szükséges az a "termonukleáris" bomba melyet "büszkén"(értse mindenki úgy ahogy akarja) mondhatunk a mi gyermekünknek (Teller Ede). Mivel ez a bomba nem a maghasadás elvén mûködik. Két hidrogén atomból lesz egy hélium. Ez megy végbe a napban. És ez megy végbe a hidrogén bombában is. Ezért a mi kis hõs csapatunk ilyet cipel magával. Tehát van némi igazság alapja a filmnek.
Én arra nem tudtam rájönni hogy miközben ott vannak 7-en a hajón miért csak egy ember ért a robbantáshoz? És mi a faszért õt kell kiküldeni bármilyen akcióba mikor ha õ megpusztul akkor lehet hirdetést feladni a hvg-ben hogy "bombaszakértõ" jeligére kollegát keresünk. Szóval szerintem nem a mûszaki része a buktatója a filmnek a hanem a nem átgondolt forgatókönyv.
Bár nekem elsõre nagyon tetszett mert az elõvetítésen láttam a Lurdy 1. termében. Bennfentestõl tudom hogy abba a terembe kétszerannyi hangcucc van bezsúfolva mint amennyi kellene. És adtak is neki!! Az biztos, hogy olyan hangzás volt, amit nem hiszem hogy bármi is ûberelni tudna.
Válasz
ateszvagyok 2007 okt. 24. - 00:33:55 Előzmény Georgee
(84/305)
Mint azt tanult kollégám Georgee bizonyára tudja, amennyiben a kritikus tömeg, csak akkor "kritikus", amikor fizikailag a hasadóanyagok érintkeznek, pontosabban összeoldvadnak. Ezen az elven mûködött az atombomba is, különben a fellövés (indítás) pillanatában már robbant is volna nem? Logikai bukfencek nem csak a filmekben vannak :)

Nem mellesleg -273 fokon valóban pillanatok alatt fagy meg a folyadékban dúskáló emberi test, kivéve, ha szigeteled, ahogy ez a filmben meg is történt (1 ujjpercet leszámítva sikeresen).

Tudományos "hibát" nem vélnék felfedezni, nagyon ott volt a film. Persze még vitázhatunk, ha gondoljátok :)
Válasz
Redfield 2007 szept. 21. - 10:05:59
(83/305)
Ahogy látom, nem barnúltál le nagyon a "jó meleg Afriká"ban :)
Válasz
Newcastle United 2007 szept. 21. - 10:00:50
(82/305)
Nekem mérsékelten tetszett. Az színészekre nem értem miért kell panaszkodni,mert jók voltak, külön örültem, hogy ez esetben még a vicces dísznéger karaktere is hiányzott.
Voltak tényleg megmosolyogatóan hihetetlen jelenetek, mint például szkafander nélkül az ûrben, de összeségében ennyi még belefér egy sci-fibe. Ami legjobban tetszett az a film hangulata volt, Boyle lassan mesélt és ez egyedi légkört teremtett.
Válasz
efes 2007 aug. 25. - 11:17:10
(81/305)
nem hiszem, hogy egy scifin, ezen és a többi másikon is, számon kellene kérni a tudományos hitelességet. aki erre vágyakozik, nézze a natgeot, meg a scince channnelt, és a többit. (bár ezekben is jó adag fikciót talál:) a scifi=sciene fiction=tudományos kitaláció, tehát a tudomány tárgykörében elindult agymenés, fantazmagória. így nem kell meglepõdni az olyanokon, hogy az ûrhajónak van hangja a világûrben, hogy a testnedvek nem fagynak meg azonnal az abszolút nulla fokon, hogy az ûrhajósok szkafander nélkül szállnak ki egy aszteroidán, stb, stb...

a scifik a szó szoros értelmében vett mesefilmek, nem pedig tudományos értekezések. ha minden stimmelne tudományosan a scifikben, baromira unalmasak lennének. szó sem lehetne például a holdnál messzebb történõ utazásról, hogy mást ne mondjak...

a sunshine nem ezért rossz film. ennek filmes szakmai okai vannak: elsõsorban a végiggondolatlan sztori, és minden, ami ebbõl fakad: logikai bakugrások, indokolatlan csavarok. a színészi játékkal nincs baj, mint ahogy a film képi világával és a hangkörnyezetével sem. ezek egészen fantasztikusak és egyediek. a napfény-sunshine azonban alapjaiban van elcseszve, és ezt semmi nem mentheti.
Válasz
Georgee 2007 aug. 25. - 00:58:39 Előzmény lsd
(80/305)
ID4 alatt a függetlenség napjára gondolsz? Ha jah, akkor a vírus feltöltése megoldható, mivel lazán volt 50 évük hogy vizsgálják a "kompatibilitási" problémákat :) 50 év tanulmányozás után szerintem lehetséges egy aprócska vírus... Még ha technikailag kihivást is jelentenek
Válasz
Georgee 2007 aug. 25. - 00:56:36
(79/305)
Üdv!
Megnéztem ezt a filmet. Sokan istenitík, csak nem értem miért. Az oké, hogy sci-fi, de annak is pocsék. Ha sci-fit akarnának akkor legalább ne egy ilyen gagyi témát dolgoznának fel, mint a Nap kihülése 2057-ben. Nah meg ez az óriási Manhetten méretü atombomba, amivel kimerítették a Föld hasadóanyag tartalmat... Baromság, Akkora atombombát nem is lehet építeni, fizikai határok miatt (ilyet hibát egyetlen sci-fi sem követhet el) mivel van egy ún. kritikus tömeg ami felett öngyúladás jön be... Egyedüla fúziós elven müködõ H2 bombáknál nincs kritikus tömeg. És még sorolhatnám a sok-sok hibát amit más hasonló filmek nem követnek el. A másik pedig a parádés szinészi alakítás :S Borzalmas. Azért kiváncsi lennék a film mennyi veszteséget temel mjad a készítõknek... De az is lehet hogy csak én vagyok szõrszálhasogató ezzel a filmmel, de nekem tényleg nézhetetlen.
Végszó:
Alkalmazhattak volna jobb tudományos szakértõket
Válasz
Zoci 2007 aug. 24. - 23:42:46
(78/305)
Ma megnéztem a filmet, és bekell hogy valljam sokkal kevesebbet vártam tõle, pozitív csalódás volt.Persze vannak a filmbe hibák, de melyikbe nincsenek. Nézegettem az elöbbi hozzászólásokat és nem értem az embereket. Egy olyan ember aki egy filmben csak hibákat tud keresni az minek néz egyáltalán filmeket, vagy miért megy moziba? Én nem láttam még olyan filmet amibe ne lett volna hiba, de attól függetlenûl nem kezdem el fikázni. Mi magyarok sajnos hajlamosak vagyunk lehúzni a külföldi filmeket, mert az a legkönnyebb. Bezzeg mi nem tudunk olyan filmet rendezni amik külföldön is nagy elismerést érdemelne. Ezzel csak annyit akartam közölni hogy aki ennyire fikázza a filmeket az miért nem megy el rendezõnek és csinál jobb filmet?? Rossz kritikát mindenki tud írni de jó filmet már nem olyan könnyû csinálni...
Válasz
lsd 2007 aug. 17. - 16:15:51 Előzmény DRusza
(77/305)
Nos részemrõl én is lezárom, az amúgy tényleg jobb filmben való vájkálást, csak a pontosítás kedvéért, azért válaszolnék arra amit írtál:

1. Tökéletesen igazad van a legénység számát és funkcióját illetõen, de TE nem értetted minek kell ennyi ember az Icarusra (ez a "kudarcos" mitológiai név egyébként a neve az egyik jelenlegi legnagyobb Nap-kutatási projektnek), ha egy ember is robbanthat, hát akkor gondolom azért kellet annyi, amit leírtál.:))))
Szvsz nem fordultak volna meg, rükvercben is mehettek volna haza, az ûrhajót nem szemkontaktus alapján vezetik, hanem 99%-ban a mûszerek alapján (erre példa manapság pl. a hold-program volt ahol az Apollo orrán ott csücsült a holdkomp, ráadásul az is "háttal"), de a sci-fi-ben van erre jópár példa. A hõpajzsnak csak a nap felõli oldalról kell védenie, legyen az akár a hajó feje, akár a hátsója.
2. A szilícium beépítése mit magyaráz a savállóságon? A homok, sok kõzet, sõt az üveg is tartalmaz szilíciumot, ettõl még nem állnak ellen olyan savaknak, amelyik az ûr hatásait bíró fém-ötvözeteket is marják. De ez a fiktív sav olyan mint amilyennek a nézõ képzeli, magyarázza. Ezért mondtam, hogy mivel fantasztikum, ezért bármi lehet, csak utólagos magyarázatot igényel. (Egyébként ezeket a hülyeségeket nem magam találom ki, csak az akkori "kritikusok" kérdéseit idézem.)
Az abszolút nulla fokon a (test)folyadékok (még a savak is) márpedig megfagynak a fizika mai állása szerint. De ha mégsem, akkor meg ne röhögjünk kórusban azon, hogy az ID4-ben hogy töltöttek fel az idegen számítógépre egy földi vírust...(Persze az a film másmiatt is szar.)
3. Nos Sunshine-1 valóban hagyott kérdéseket, de szerintem ezeket a nézõnek kell megválaszolnia, mert ahogy hallom te sem szeretnél 2. részt....

A sci-fi (és a mûvészet) azért is jó mert lehet ilyen hülyeségeken vitázni. No, de most már tényleg sunshine kritikákat ide.
Válasz
lsd 2007 aug. 17. - 15:22:54 Előzmény Lasagne
(76/305)
Csak arról elmélkedtünk közösen,hogy a bukfencek vélt valamik amik a filmben vannak rosszabbá teszik-e a filmet, csak azért mert Józsi nem tudja megmagyarázni, de Pista úgy gondolja, hogy õ érti mirõl van szó...Világos?:))) Illetve, hogy következetlenségek vagy csak a százhuszonharmadik folytatásaban megmagyarázott rejtélyek nézhetetlenné teszik-e az alapmûvet.Nem. Ilyenek minden filmben vannak, csak vagy elérik a kritikus határt (rendezõ nem volt elég ügyes) és a nézõk neki esnek vagy nem.
Válasz
DRusza 2007 aug. 13. - 22:33:25
(75/305)
Vitának azért nem nevezném, némi ízlésbeli különbség ez, de annak se óriási. Két harmincon túli, sci-fiken felnõtt csákó megbeszéli egymással a szubjektívet....
Válasz
Lasagne 2007 aug. 13. - 22:21:53
(74/305)
ti mirõl vitatkoztok pontosan?
Válasz
DRusza 2007 aug. 13. - 22:09:21
(73/305)
A háromból egy sem fogadható el számomra logikai bukfencként:

1. A Nostromo kereskedelmi teherhajó, azzal a céllal, hogy ásványokat szállítson. A legénység azért kellett, mert a berendezéseket mûködtetni is kell, ezért kellett karbantartó személyzet, pilóták, navigátor, parancsnok, tudományos tiszt, és ez nem egy olyan multitudós naprobbantó brigád volt, amely már mindent elõre kitalált idehaza. A cél közeledtével Anya felébreszti a legénységet, dolgoznak, betermelik az ércet, majd visszafekszenek és Anya viszi haza a hajót. Ebben mi nem logikus? A történet pedig pont arról szól, hogy útban a Föld felé, onnan úgy 10 Ûrmérfölfnyire "vészjelzést" kapnak és Anya utasítást ad, hogy módosítsák az úticéljukat. (Ezek szerint Anya mégse egy szuperagy, aki csak ide-oda viszi a srácokat?) Tehát igenis kell egy karbantartós, navigátoros és pilótacsapat, a halálbolygóra való elsõ leszálláskor ez egyértelmûen ki is derül. A Nostromo célja nem a Nap berobbantása volt, ahol eleve kétes a siker és fõleg a hazautazás. Hazafelé vajon s*ggel hátrafelé közlekedtek volna, mert az ernyõ ugye csak a hajó elejét, orrát védte. Visszafelé mi a csuda védte volna a hajó hátsó részét?

2. Erre mindjárt az elsõ részben válasz születik, szilíciumot beépítõ életformáról van benne szó rendkívüli rezisztenciával. Az elsõ részben 1db Alien van, amit a végén tesznek sikeresen hidegre. Tehát savfröcsögésrõl szó nincs a fejtámadót leszámítva. A negyedik rész savfröcsögésben valóban túllõtt a célon, de erre majd a Sunshine 4. alkalmával térjünk vissza. Az ûrkutatás már számtalan példát teremtett arra, hogy a különbözõ anyagok teljesen máskép viserkednek az ûrben, tehát ezen a nem éppen egzakt tudományos, csak fantasztikus szinten elfogadható az azonnali fagyhalál elmaradására.

3. Az elsõ rész valóban hagyott kérdéseket, amit a második rész bont ki teljesen a földi rovartársadalmakat modellezõ Alien kolóniával. Ez azonban még mindig nem logikai bukfenc.

Nos részemrõl ennyi volt az Alien téma. A TOP10 ügyében pedig az SFX Magazinnál tégy panaszt....Log out.
Válasz
Lasagne 2007 aug. 13. - 20:11:52
(72/305)
jól van bocs a duplázásért
Válasz
Lasagne 2007 aug. 13. - 20:11:26
(71/305)
megnéztem.

Az elején fura volt.

A közepén kezdett izgalmas lenni..

Semmi bajom nem lett volna, ha a végén nem kerül elõ x.y az aszott bõrével a napszobából és kaszabolja le a fél (megmaradt) társaságot!!!

Ha ezt az ökörséget nem viszik bele még jó is lett volna!

1ált mit keresett ott?6évet hogy húzott ki? ápolgatta magát nehogy kiszáradjon? kenegette a sebeit? kaja honnan? a bõrdarapkáit eszegette vagy mi?

vagy csak 6ÉVIG BESZÉLGETETT egész végig?

Valaki magyarázza el nekem mi a megoldás erre, mert NEM értem!

De a látvány ott volt tényleg
Válasz
lsd 2007 aug. 13. - 17:07:39
(70/305)
Hát rákerestem, de ez inkább a tíz legismertebb (legszórakoztatóbb) sci-fi, nem biztos, hogy a tíz leggondolatébresztõbb. Persze szubjektív. Bár majdnem mindegyik a kedvenceim közé tartozik, azért ezek jórészt halivudi alkotások valószínûleg ezért szavaztak legtöbben rájuk. (A tiltott bolygó egy csalódás volt nekem, pláne az eredeti novellához képest és nem is a legjobb Dick-adaptáció a sok közül. de ez csak szvsz)
Egyébként az alient is horrorként reklámozták a bemutatója idején, a különbség, hogy a 70-es években az idegen (ûr)lények foglalkoztatták a sci-fi írók és filmesek fantáziáját, most meg a valamivel elkopottabb és unalmasabb zombik lettek divatosak. Nem tudom mit értesz a holló-s sztori benézése alatt, amit írtál az áll, csak arra írtam ezt illusztrációként, hogy ha vki a kákán is csomót keres az talál...pláne ha eleve úgy ül be... én még nem sok logikailag TÖKÉLETESEN felépített filmet láttam (pedig láttam egy-kettõt) és nem hiszem, hogy ha találok néhány furcsaságot a filmben attól szarabb lesz, a sztorikat ugyanis (hál' istennek) nem tudósok, számítógépek vagy sakk nagymesterek írják. És lehet mondanivalója, gondolatébresztése is, nem csak az az egyetlen feltûnõ benne, hogy "minek annyi ember az ûrhajóba, ha egy is felrobbanthatja a bombát" (gondolom azért amiért az Apollóba vagy a Shuttle-ba vagy egy egyszerû utasszállító repülõbe is több pilóta, mérnök, stb. kell vagy -hogy egy kicsit elõreszaladjak- amiért a Nostromo-ba is kellettek heten, annak ellenére hogy Anya (központi számítógép) egyedül is visszahozta volna a hajót).
No, de kérted az alien következetlenségeit, úgyhogy most még jobban

OFF

1. Fentebb írtam: Minek 7 ember a hajóra, ha Anya egyedül is visszahozta volna a földre? (ugyanolyan súlyú mint az általad felvetett logikátlanság a bombáról) És minek kutatótiszt egy olajfinomító vontatóhajójára, amin ráadásul végigalusszák az utat? Van a dunai uszályokon, tengeri tankereken ilyen? (a nostromo-típusú hajókon a sztori szerint rendszeresen volt ilyen, nem csak amikor alienért küldték a szerencsétlen "kamionosokat".
2. Milyen sav az amelyik mindent, még az ûredzett fémet, mûanyagot stb is átmarja, de a lény belsõjét, külsejét nem? (ismered a régi kérdést: miben tároljuk a mindent-maró-savat?) Ráadásul amennyi sav a lényrõl a filmben elcsöppen az hamarabb elintézte volna a hajót mint ahogy a klasszikussá váláshoz szükséges filmidõ letelik.
3. Régi dilemma volt a rajongók körében, már rögtön a film premierje után, hogy ki tojta a "tojásokat" ha a "kesztyû" "harcost" tojik az emberbe. (Rovar társadalmak analógiája.) Ez persze a tetralógia további részeiben részben megmagyarázódott, de 79-ben elég logikátlannak tûnt.
4.(bonus) Milyen élõlény az amelyik az ûr abszolút 0 fokjában sem fagy percek alatt szilánkosra?

Sajnos rég láttam a filmet úgyhogy most csak ennyi. Ezek gondolom megmagyarázhatók valahogyan ,de hát azt írtad "ami a vásznon nem nyilvánvaló és mé
Válasz
DRusza 2007 aug. 12. - 19:39:45
(69/305)
Keress rá a Serenity címû filmre a port.hu-n, ott már leírtam a klasszikus sci-fi TOP10-et, ami persze nem az enyém, de némi sorrendkorrekcióval el tudom fogadni. A TOPhuszat is összeszedem, ha kell persze, amennyiben az Alien következetlenségeibõl legalább 3-at leírsz. Csak az olyan filmeket tartom sokra, amelyek gondolatébresztõek, tehát szó sem volt a kis utánagondolás-mentes filmekrõl. A "vászonról lejön" az annyit tesz, mint Pély Barnának az "átjött". A Transformers kisiskolásoknak készült, úgyhogy azt talán hagyjuk....és ott látod, valóban no gondolat no mondanivaló. (Ahhoz képest a Napfény egy mûremek!) A Hollónál meg benézted ezt a sztorit szvsz, a bigét elvitte a pasija egy filmre, a pasi misztikus fan volt, de a nõ egyedül nem engedte moziba féltékenységbõl, ezért a pasi azt mondta neki, hogy valami jó krimire viszlek. A Columbo-hoz szokott csaj meg kiverte a hisztit, ahelyett hogy mást vert volna ki....
Válasz
lsd 2007 aug. 12. - 16:32:05
(68/305)
Nos a kedvedért akkor dolgozom rajta. Elõször is én sem említettem egy lapon a felsorolt három filmmel. De. Elõször is a logikátlanságról beszéltél nem a képi világról, ami egyébként szubjektív. Másrészt az általad említett Alienben is voltak bizonyos következetlenségek, annak idején a kritika azt is ugyanígy fikázta mint most ezt egyesek, és mi lett belõle....Nem hiszem, hogy a Napfény erre a dicsõ sorsa jutna, de annyira azért nem rossz film, mint amennyire egyesek lehúzzák. Ja, hogy vannak dolgok amik nem egyértelmûek benne? Kicsit gondolkozni kéne rajta? Egy sci-fi rajongótól egy ilyen kijelentés: "a filmes mûfaj sajátossága, hogy ami a vásznon nem nyilvánvaló és még magyarázni is kell a nézõnek az régen rossz..." :)))) Ejnye. Akkor javaslom a Transformers-t. A látszólagos bukfenc alatt pedig azt értettem, hogy egyesek számára annak tûnik, pedig egy kis utána gondolással nem az.
Írtad: "Nos, így pár év távlatából akkor ki kell hogy ábradítsalak, mert a Holló (The Crow) bizony tényleg nem valóság volt csak egy nagy filmes mese..." Most meg mirõl beszélsz? :) Nem ábrándítottál ki. Tényleg mese volt. És tetszett. :)))) Mivel nem sikerült megérteni a történetem lényegét inkább lefordítom egyszerûre. Aki erõteljes elõítélettel (pl. nem szereti a meséket) ül be egy filmre, az ne csodálkozzon ha nem tetszik neki, sõt, talán be se üljön.
De ha már említetted a sci-fi top50-t, leírnád belõle mondjuk az elsõ tizet vagy huszat?
Válasz
DRusza 2007 aug. 11. - 22:00:43
(67/305)
Szerintem ezen még dolgoznod kellett volna, pl. elõször is magaddal kellene dûlõre jutnod, hogy akkor most van benne avagy nincs logikai bukfenc. Mi az a látszólagos logikai bukfenc? Ami bukfencnek látszik, de valójában egy hatalmas hátraszaltó? Egyébként a filmes mûfaj sajátossága, hogy ami a vásznon nem nyilvánvaló és még magyarázni is kell a nézõnek az régen rossz. Az 2001 Ürodüsszeia lassú és kicsit unalmas (dehát 1968-ból nagy látványokat nyilván nem várhatunk), a Halálhajó egyszerûen pocsék volt(de még az hasonlít erre a legjobban) Az Alien-nel ez a vacak egy lapon se említhetõ, mert az a film egy nem mindennapi képzõmûvész, H. R. Giger jól megálmodott képi világára épült és ráadásul jól felépített történet volt. Scott mester mûve 1979 óta a sci-fi filmek egyik etalonja. Ez meg csak az egyébként remek Trainspotting címû film rendezõjének gyorsan felejtõs alkotása, amibõl soha nem lesz klasszikus, de még a sci-fi Top 50-be is csak nehezen férhet be. Nos, így pár év távlatából akkor ki kell hogy ábradítsalak, mert a Holló (The Crow) bizony tényleg nem valóság volt csak egy nagy filmes mese... Az más kérdés, hogy szvsz annak viszont jó mese volt, ebben egyetértünk. Alex Proyas Brandon Lee utolsó filmjével mondhatni mûfajt teremtett 1994-ben, sokan próbálják azóta is utánozni azt a hangulatot, de nem sikerül.
Válasz
lsd 2007 aug. 11. - 20:32:52 Előzmény DRusza
(66/305)
Csak költõi kérdésként a sok, logikai bukfenc-fikázó, "lehetelenségeket" keresõ sci-fi "rajongótól": az idõutazás, a tudat vándorlása (Bowman), a "mindent-maró-csak-a-saját pofánkat-nem" sav, fénynél nagyobb sebességgel utazás stb. nem lehetetlenség a tudomány mai állása szerint? És attól ezek a filmek nem tudományos-FANTASZTIKUSAK? Vagy nem jók? A korábban említett klasszikusokat (Ûrodüsszeia, Alien, Halálhajó) is darabjaikra lehetne szedni logikailag, de ennek ellenére jók maradnak. Bár maga film tényleg tartalmazott látszólagos logikai bukfenceket, egy részük megmagyarázható, más részük nem (legalábbis nekem nem sikerült), attól még a film lehet hatásos (nem hatásvadász!), és fõként elgondolkodtató. Ez nem a fizikai Nobel-díjra jelölt tudományos doksi bemutató animációja volt! Egy nem tökéletes, de azért élvezhetõ film. Ezekrõl a fikázásokról mindig egy viszonylag régen megesett (bár nem vagyok Nagypapa) történet jut eszembe: az egyik, azóta ledózerolt Rákóczi úti kismoziban néztem meg a Hollót (az elsõt), akkor még új film volt. Vége, villany fel, a nézõk nagy része még révetegen bámulja a stáblistát, de a mögöttem ülõ fiatal hölgyemény fepattan és dühösen kiáltja a fickójának:" Te azt mondtad jó filmre hozzol, erre ez meg egy mese volt..."
Válasz