Programkereső

Téma: Ópium - Egy elmebeteg nõ naplója

Spoiler
9/10
kgyuri0 2009 máj. 12. - 11:22:50 9/10 Előzmény Heathcliff
(117/137)
Kedves ms. Heathcliff!

83-as hsz-omban elég részletesen kifejtettem, miért öröm, hogy ez a film se nem drog ellenes, se nem drog párti propaganda film.

„Azt hiszem, ha ennyire Gizella õrültségét filmesítette volna meg, mint javasolod, az se lenne jó, egy filmre vitt esettanulmány lenne”
Ezt írtam én, erre te ezt:
„De hisz pont nem. Az esettanulmány elolvasható, az valóban unalmas és érdektelen lenne. És a film nem is Gizella valódi fantáziavilágát ábrázolta, csak felhasználta annak erõszakos, szexuálisan feszült ábrándjait; az a fantáziavilág ihlette, hogy a valóságos sztorit így torzítsák el. (A valóságban Gizella alacsony, kövér, kopaszodó, bibircsókos, középkorú hölgy volt).”
De hisz pont dehogynem. Ha az esettanulmány(Gizella konkrét betegsége) lenne megfilmesítve, az ugyanolyan unalmas és érdektelen lenne, mint az esettanulmány elolvasása. Pl eszembe nem jutna általános irányban asszociálni belõle, mint ahogy 106-os hsz-ban nagy lelkesen megtettem.
Egy ember személyiségéhez hozzátartozik a kora és külleme is, a fiatalság és szépség kultiválása emberi és természetes dolog, nem valami negatívum. Ha Júlia nem 16 éves hajadon, hanem „alacsony, kövér, kopaszodó, bibircsókos, középkorú hölgy” volna, akkor a Róme&Júlia nem az lenne ami, és sztem igen sz@r lenne.
Ahogy az is helyes dolog, hogy Gizella is megfiatalodott, megszépült afilmben.
Válasz
Heathcliff 2009 máj. 09. - 02:38:46
(116/137)
„Különben amikor elõször hozzászóltam, kitértem arra, hogy milyen szerencsésnek tartom, hogy a film nem lett drogügyi propagandafilm (se pro, se kontra).”
Nem gondoltam ilyesmire. Viszont mégis épp elég szó esett benne a drogozásról, annak hatásairól. Ez a címe is. Nem igazán értem tehát, mit tartasz ebben szerencsésnek.

„És nemis „egy szerelem története”.”
Gizella nem errõl fantáziált.

„Azt hiszem, ha ennyire Gizella õrültségét filmesítette volna meg, mint javasolod, az se lenne jó, egy filmre vitt esettanulmány lenne”
De hisz pont nem. Az esettanulmány elolvasható, az valóban unalmas és érdektelen lenne. És a film nem is Gizella valódi fantáziavilágát ábrázolta, csak felhasználta annak erõszakos, szexuálisan feszült ábrándjait; az a fantáziavilág ihlette, hogy a valóságos sztorit így torzítsák el. (A valóságban Gizella alacsony, kövér, kopaszodó, bibircsókos, középkorú hölgy volt).


„márpedig egy konkrét õrült egyén õrültsége annyira azért nem közérdekû, mint egy ilyen módon fölfogott, általánosított jelképesített történet”
Nem tudom, miért ne lehetne közérdekû. Egy dögunalmas, mindenkinek teher ember rejtett kincse, akár csak ez, ami szintén vastagon közérdekû, és összevethetõ: http://www.youtube.com/watch?v=deRF9oEbRso

„(visszafogott, termékeny fantáziára írigy, nõcsábász doki viszonylata egy nõhöz, aki betegségében kiszolgáltatott, „démonoktól gyötört” , mániákusan író).”
Ez ugyan miért is általánosabb? Közérdekûbb? Legalább ezt az indulatot, az irigységet ábrázolták volna. De még ezt sem lehetett érezni.
Noha még a Szent Lélekrõl is azt állítja a Biblia, hogy irigy, féltékeny: „Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?” (Más fordításban: „Féltékenyen kíván minket a Szellem, amit belénk telepített”).
Legalább ez lett volna ábrázolva.
Ráadásul eszembe jutott egy musical, amit Gizella fantáziavilágával össze lehet vetni: abban is egy nõ a szereplõ, akit megkíván egy gonosz, pusztító lény, maga a Halál. A nõ folyton ellenkezik, a darab végén természetesen egymáséi lesznek :S Ez az Elisabeth c. musical http://www.youtube.com/watch?v=OIGrAh8c96g&feature=related


„Különben én pl. megpróbáltam „beleolvasni” az írásába, amikor mutatta a kamera a lapot vagy a falat: nem tapasztaltam fantáziát(persze elég idült elvárás lenne az adott esetben), csak indulatszavakat és artikulátlan „hörgést, hõbörgést” találtam: a film által ábrázolt esetet konkrétnak felfogva a doki is rögeszmés volt,hiszen csak képzelte, hogy G. milyen jól halad az írásban.”
A valóságban tényleg nagyon jól írt. Ezt filmen meglehetõsen nehézkes lett volna ábrázolni. Maga a film volt Gizella fantáziája. Vedd úgy.
Válasz
ondok 2009 máj. 09. - 01:33:06
(115/137)
Hova lettél a Heti hetesbõl?Új koponyák tûntek fel ,akik szerint isti az igazság letéteményese.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 09. - 01:23:23 9/10
(114/137)
Kedves Ms.Heathcliff!
Nagyon érdekes, amit írtál.
De ez végül is egy lehetséges „olvasat”, a rendezõé ettõl ezek szerint jó hangyányival eltér.

„Ha már úgysem a valóságos Gizella és nem a valóságos Brenner szerepelt a sztoriban, akkor miért ne lehetett volna a valóságos érdektelenség helyére egy õrülten erõszakos szereplõt kitalálni?”

Én mást mondok: akkor miért nem lehetett volna a valóságos érdektelenség helyére egy teljesen normális Brennert kitalálni, akár egy teljesen normális Gizellával, mondjuk egy verõfényes nyári délelõtt találkoznak egy teniszpályán(teniszezõ ismerõsüket elkisérték oda), összeismerkednek, Brenner meghívja a nõt egy cukrászdába, ahol kuglófot rendelnek, utána megbeszélik,hogy rendszeresen fognak tenisz ürügyén találkozni, majd mindketten hazamennek. Miért ne lehetne akár így?

Tudom persze, ez csak paródiaként fogható fel, hiszen Brenner és Gizella esetének van valahol egy természetes saját olvasata, ami nem ilyen „verõfényes”.
Különben amikor elõször hozzászóltam, kitértem arra, hogy milyen szerencsésnek tartom, hogy a film nem lett drogügyi propagandafilm (se pro, se kontra). És nemis „egy szerelem története”. Azt hiszem, ha ennyire Gizella õrültségét filmesítette volna meg, mint javasolod, az se lenne jó, egy filmre vitt esettanulmány lenne, márpedig egy konkrét õrült egyén õrültsége annyira azért nem közérdekû, mint egy ilyen módon fölfogott, általánosított jelképesített történet(visszafogott, termékeny fantáziára írigy, nõcsábász doki viszonylata egy nõhöz, aki betegségében kiszolgáltatott, „démonoktól gyötört” , mániákusan író). Különben én pl. megpróbáltam „beleolvasni” az írásába, amikor mutatta a kamera a lapot vagy a falat: nem tapasztaltam fantáziát(persze elég idült elvárás lenne az adott esetben), csak indulatszavakat és artikulátlan „hörgést, hõbörgést” találtam: a film által ábrázolt esetet konkrétnak felfogva a doki is rögeszmés volt,hiszen csak képzelte, hogy G. milyen jól halad az írásban.
Válasz
Heathcliff 2009 máj. 08. - 23:11:08 Előzmény kgyuri0
(113/137)
Hát akkor leírom kicsit részletezve.
Valamicskét elolvastam az eredeti történetbõl is (abból önmagában nem lehetett volna filmet csinálni). De eredetileg a nõnek az volt a problémája, hogy elúsztak a házassági reményei. Várt egy fiúra, hogy majd megkéri a kezét; közben õmiatta lemondott egy biztos ajánlatot (egy özvegyemberét). A srác, akiben reménykedett, eltûnt, õ pedig ott maradt befürödve. Meghaltak a szülei is, így 28 éves korában bekattant. Hogy fenntarthassa lelki egyensúlyát, az õrületet választotta. Amikor még vacillált az özvegyember ajánlatán, akkor történt vele, hogy a körúton egy szellõ meglebbentette, és egy Lény arra akarta kényszeríteni, hogy menjen férjhez. De õ ellenállt.
És végül, amikor egyedül maradt, nem maradt más számára, mint ez a Lény, aki végletekig gonosz, erõszakos, pusztító és démoni, de legalább nagyon akarja õt. Õ pedig folyton ellenáll. Ettõl kezdve nagyjából errõl szólt az élete: éjszaka küzdött a Lénnyel, nappal folyvást írt. Brenner, az orvos úgy látta, a nõ problémája szexuális eredetû: a kispolgári erkölcsök és a magány szorításából csak a diliházba tudott menekülni, és az írással pótolni azt, amit a valóságban nem kapott meg. Mivel rendkívüli volt a fantáziája, ezért képes volt állandóan írni a Lénnyel való éjszakai küzdelmeirõl. A fantáziálás és az írásban elért sikerei végül is elégedetté tették; jól érezte magát az õrültek házában. (Eltekintve, hogy a sok elektrosokktól és röntgenezéstõl hamar kopaszodni kezdett.)

Brenner a valóságban kb. 10 évvel fiatalabb, nem idõsebb volt Gizellánál. Pont 1913-ban nõsült, hat év múlva lelõtte feleségét, elmegyógyintézetbe került, 32 évesen drogtúladagolásban meghalt.

A film tehát nem a nõ valóságos helyzetérõl, hanem a fantáziavilágáról szólt: a különös gépek, a kínzások, a szadomazo beütésû jelenetek, a kiszolgáltatottság, védtelenség, és az erotikus feszültség Gizella írásaiból, a fantáziájából származtak. De egy valami mégis rettenetesen hiányzott a fantáziavilág igazi ábrázolásához: a fantáziavilág fõszereplõje, vagyis pont a lényeg, a Lény.
Ezt a szerepet kellett volna Brennernek eljátszania. Ha már úgysem a valóságos Gizella és nem a valóságos Brenner szerepelt a sztoriban, akkor miért ne lehetett volna a valóságos érdektelenség helyére egy õrülten erõszakos szereplõt kitalálni? Legalább valamicskét Lénnyé kellett volna válnia Brennernek, amit a film a kábítószerezéssel magyarázhatott volna. Ráadásul Brenner a valóságban is veszélyesebb és pusztítóbb figura volt, nem ilyen flegma, mint a filmen.

De akárhogy is: a nõ vibrálására valakinek, valahogy reagálnia kellett volna. Nem volt partnere, így az egész valahogy dugába dõlt.

Ilyen szempontból persze direkt jó, hogy azt lebegtették, az igazgató féltékeny Brennerre; hisz mindennek a „szexuális komplex” õrületérõl kellett volna szólnia (ahogy Brenner, mint orvos fogalmazott).
Válasz
offtopic
Sz23 2009 máj. 08. - 08:11:18
(112/137)
Lehet, hogy Talma álnéven színészkedik is...?:D
Válasz
Sz23 2009 máj. 08. - 08:09:32 Előzmény Heathcliff
(111/137)
Olvasd el a Naplót!
Az egész egy vízió. Nem tudhatod -ahogy Brenner sem tudta- mi történt meg és mi hallucináció!
Mellesleg, ha mondjuk álmodsz (vagy esetleg mást csinálsz, amitõl hallucinálsz:P), abban sem te vagy az aktív, hanem veled történnek a dolgok.
Válasz
10/10
Cullangka 2009 máj. 08. - 06:49:34 10/10 Előzmény Jagdglück
(110/137)
de még mennyire, nem vicces film, de mindig vigyorgok ha belenézek:D
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 08. - 02:19:31 9/10 Előzmény Heathcliff
(109/137)
Helló Ms. Heathcliff!

Azért vannak filmek is, amelyek narrációs technikára épülnek, nem mondanám ezt tévéjátékos megoldásnak, pláne, hogy itt azért elég gazdagon volt kellékezés. A tévéjátékra utalás azt sugallja, hogy olcsó, minimális költségû megoldás lenne.
A kellék és diszlet annyira súlyponti ebben a filmben, hogy emiatt ellent kell mondjak neked abéli elmefuttatásodban is, hogy ez valami drága magánszanatórium lehet. Különben nyilván az lehetne, ha ezt valóságos történetként akarnánk felfogni, de szerintem az egész klinika elsõsorban stilizált és jelképes helyszín. Valóban a „bemutatott” mûszerek igen ritkák, mert sehol soha valójában nem léteztek, az egyik kritikában olvashatsz arról, hogy a kellékeket külön megtervezte egy látványtervezõ abból a célból, hogy minél félelmetesebbek legyenek.
Hasonlóképpen nem valósak az apácák sem, korábban írtam karthauz fórumozónak is, hogy sztem ezek nem valódi apácaruhák (semmilyen valós apácarend szerelése nem ilyen!)
félelmetes hatás keltése érdekében kellett a személyzetet jelképes, kitalált apácakosztümbe öltöztetni(szokott ilyen lenni kitalált katonai egyenruhával is).
Szóval mivel nem valós apácarendrõl lehet szó, okafogyott az a meglátásod is, hogy apácák nem lennének hajlandók az ördögûzést mûszerekre, orvostudományra bízni.
Egyébként újfent meglepsz, hogy az Egyházat ennyire maradinak, retrográdnak írod le. Középkori hiedelmekre hivatkozni sztem nem igazságos, tagadhatatlan, hogy az apácarendek komoly tevõleges szerepet vállalnak a betegápolásban a modern gyógyítás idejében, így jelenleg is. Igaz egy alkalommal írtad, hogy nem vagy katolikus, de azért igazságtalan se légy. Amennyire én tudom, az Egyház mostani álláspontja szerint ördögök megszállta állapot s egyéb hiedelmek üldözendõ babonaságot képeznek, ez éppenséggel egyik kifogás a szektákkal szemben, pl. tudtommal nálunk jelenleg leginkább a Hit gyülekezete alkalmaz ördögûzõ praktikákat. Ez egyik oka katolikus bírálatuknak.
Szerintem is a doki hasonlít Talmácsihoz, a motorversenyzõhöz. Azzal gyanúsítlak, hogy neked nem ez az izlésed, mert olyan erélyesen kritizálod a doki szerepét a filmben. Én nem éreztem passzívnak, szerintem van olyan pasi fajta, hogy „lassú víz partot mos”. Õ egy ilyen.
Szemérmes, szégyenlõs, visszafogott, érdektelen, csalódott, túl önzõ, pusztán kiváncsi, ezek lehetnek a fõ okai ennek, vagy ezen okok valamilyen kombinációja.
A professzora sztem azért küldheti el, mert tényleg „rendesebb” (értsd: a hagyományosabb, polgári értékrendet képviseli), valóban féltékeny, akár Gizellára, akár szakmailag, akár a hatalomra, akár ezen okok kombinációja.
Válasz
Heathcliff 2009 máj. 05. - 02:39:46
(108/137)
Jó lett volna, ha a férfi fõszereplõt nem erõtlenre írják. Csak végiglézengte a két órát, nulla drámai erõvel, nulla lendülettel. Semmit se tett a filmhez, és mivel nem tett hozzá, elvett belõle. Teljesen hihetetlen, hogy ez a pasi fél óra után megdönt egy ismeretlen nõt a vonaton; hihetetlen, hogy drogos, mert végig színjózan; hihetetlen, hogy az ördöggel akar cimborálni; hihetetlen, hogy irigy Gizellára és így tovább. A nõ hiába adott bele apai-anyait, ha a férfi szerepet úgy írták meg, hogy csak statisztált mellette. Valószínûleg Csáth eredeti írásaiban az író kívül marad a cselekményen, külsõ megfigyelõi pozícióban. Ezt a figurát tehát meg kellett volna teremteni, és nagyon nem sikerült.
A sok narráció (vagy belsõ monológ) pedig egyenesen tévéjáték-ízû. Nem bevezette a fõszereplõ extrém viselkedését, hanem helyettesítette azt. De hát az nem elég, hogy elmondja, mennyi kábszert lõ magába, vagy hogy az igazgató azt mondja: maga szörnyeteg - ha ebbõl egyáltalán semmi sem derül ki. Ha csak a nõ volt a lényeg, akkor Brenner ne szerepelt volna ilyen sokat a színen, ne elmélkedett volna a dugásain és szívásain. Elmélkedni nem film közben kell. Lehet írásban, vagy mozi után. De a filmben el kellett volna hitetni, hogy az orvos valóban olyan, amilyenrõl csak beszélt. A nõhöz való viszonyát sem ábrázolta a film rendesen, mert végig egykedvû volt, különösebb érzelmek, indulatok nélkül.
Az külön bosszantott, hogy egy neurológiai vizsgálathoz le kell vetkõzni. Tiszta dedó.

Egyébként minden bizonnyal egy drága magánintézményben játszódhatott. A sok eszköz, amit a nézõ embertelen kínzóeszközként érzékelt, mind igen drága berendezés. A tébolyultakat nem csupán tárolták, hanem kezelték, minden igyekezetükkel gyógyítani akarták. Azt pedig valakiknek meg kellett fizetni: ide minden bizonnyal csak tehetõsebb polgárcsaládok tagjai kerülhettek be. Klein Gizella ezért volt "jól táplált", ami az orvos elsõ megállapítása volt róla. És Brennert ezért hajította ki az igazgató. Nem azért, mert különösebben erényes netán féltékeny lett volna - de nem engedhette meg, hogy a páciensek jómódú rokonai közt híre menjen, hogy az orvosok kihasználják az ütõdött nõket.
Viszont egy ilyen helyen kissé furán festettek az apácák. Az egyház az õrülteket démonok fogságában levõ megszállottaknak tartotta (klasszikus a gadarénus története) - alig hiszem, hogy apácák hajlandóak lettek volna az "ördögûzést" mûszerekre, árammal való sokkolásra stb. bízni.
Válasz
adalbert1977 2009 máj. 04. - 19:39:29
(107/137)
Most nem akarom a filmet értékelni/minõsíteni, csak a felháborodásomat szeretném kifejezni amiatt, hogy +16-os filmként közvetítették. Na ezzel nem értek egyet. Ez a film +18.
Válasz
speedygonsales 2009 máj. 04. - 18:31:50
(106/137)
Maga a film is elmebeteg... Pedig én szeretem az elvont mûveket. Ha egy film a tartalma mellett; mindenkinek mást mond/jelent: életkortól, életstílustól, vagy akár pillanatnyi lelki állapottól függõen az a jó ismérve. Ha viszont mondanivalója semmi, vagy mindenki azt magyaráz bele amit akar, akkor az a rossz film. Sajnos az utóbbi ezek közé tartozik (a történet megvan, de a mondanivaló!?) A horrorfilmtõl messze van, a szexjelenetek is csak homályos sejtések, szóval mindenbõl van benne egy kicsi. Turmix.

A filmajánló alapján sokkal többet ki lehetett volna hozni belõle. Egyébként Ulrich Thomsen kiváló színész, Az "Örökség", vagy még inkább a "Születésnap" címû filmeket érdemes megnézni, amelyekben remekel. Itt õ sem tudott csodát tenni. Sajnálom azt a 108 percet az életembõl, amit erre a filmre szántam.
Válasz
8/10
polarka 2009 máj. 04. - 14:29:05 8/10
(105/137)
Érdekes, diliházat bemutató film. A története viszont egyszerû.
Válasz
10/10
Jagdglück 2009 máj. 04. - 12:46:00 10/10 Előzmény Cullangka
(104/137)
Nekem is a Talmácsi jutott róla eszembe!Hasonlóak az arcvonásaik...
Válasz
10/10
Jagdglück 2009 máj. 04. - 12:42:54 10/10
(103/137)
Ritka ilyen filmeket látni, fõleg magyar filmet. Nagyon megosztó film, valaki nem tudja befogadni az ilyet, elutasítja, leminõsíti. Jómagam, ki vagyok éhezve az olyan filmekre amik ennyire szembeötlõen megosztják az emberek véleményét...sokkal izgalmasabb és elgondolkodtatóbb (már akinek) h vajon ennek mi az oka. Nekem nagyon tetszett a film, remek volt a két fõszereplõ.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 04. - 02:16:52 9/10
(102/137)
Csak, mert ez a film ezzel a zenével alkot tökéletes mûremeket.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 04. - 02:15:40 9/10
(101/137)
Úgy látom,JohannJohannsson izlandi zenész (szül:1968), de "Odi et amo" megzenésítésérõl nem tud a Wikipédia.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 04. - 02:09:04 9/10
(100/137)
Ez másodszor nézve is abszolut élmény volt!
Köszönet érte a köztévé mûsorszerkesztésének.
Büszke vagyok SzászJ-ra.
És a zene! JohannJohannsson valami északi zeneszerzõ lehet . Parádés! És persze a klasszikus szonáták(Beethoven, Scarlatti).
Felhívnám a figyelmet az utolsó jelenetre, a dolog „lerendezõdése” után elégetik Gizella írásait, a varjakra emlékeztetõ félelmetes apácák libasorban hordják a vastag foliánsokat az éjszakai lobogó máglyára, az udvar rácsán túl sorakozik a betegek kedves s gusztusos közössége, csupa nõ(ez nõi klinika lehetett) feledhetetlen arcok izgatottan, elandalodva figyelik a könyvégetést az épület emeleti rácsos ablakánál sápatagon nézi a fejleményeket a szerzõ. Ebben a jelenetben minden de minden benne van.
Válasz
1/10
vallon 2009 máj. 03. - 12:21:07 1/10
(99/137)
Még1x nem nézem meg, annál értékesebb az idõm :-)
Válasz
mulao 2009 márc. 26. - 19:30:16
(98/137)
Na, ezt mondanám még az utóbbi évek egyik, legjobb magyar filmjének.Úyemlékszem sokáig kíváncsi voltam rá,mire megnéztem.Nekem nagyon tetszett,volt egy hangulata is.
Ulrich T. szerintem nagyon jól játszott,a többi színész is.Stuboe szerepét nem válalta volna el sok színésznõ,szerintem nagyon jól játszott õ is.Egész jó a színészválasztás is.
Én eddig olyan háromszor láttam,és úgyemlékszem,hogy a fényképezés is teszett,mert egyszerûenek éreztem,mégis jó volt a filmhez.Mit mondjak még el? Nagyon tetszett.Bár Fûr Anikó hangja helyett szerintem találhattak volna jobban illõt is.
Válasz