Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Ópium - Egy elmebeteg nõ naplója

Spoiler
10/10
Ra 2017 máj. 05. - 14:52:16 10/10
(137/137)
Még annyit:
a könyvet egyszer vagy kétszer olvastam már, de ez a film képes volt kibõvíteni az adatokat, szinte a koronát tette fel a könyvre = teljesebb és mélyebb megértést (átélést) tett lehetõvé.
Válasz
10/10
Ra 2017 máj. 05. - 14:49:09 10/10
(136/137)
Számomra nagyon érdekes film volt. Kiválóan mutatja be a kezdeti német pszichológiát, amit Ron Hubbard is annyit ostorozott. A német fõszereplõk alakítása kiváló, különösen a Brenner doktort alakító férfié. A "hulladék-ipar" mai "alkotásai" után szinte meglepõ ilyen mély tartalmú filmmel találkozni. Számomra élmény volt.

Érdekesség:
a film a tudat olyan mély (=arche-tipikus) rétegeire mutat rá, amelyek a modern (~profán ~kirakati ~ klippotikus ~ héj-szerû) ember számára majdhogynem ismeretlenek.
Válasz
3/10
pihes 2017 máj. 04. - 14:50:51 3/10
(135/137)
Tartalmát nézve, pozitívumot, ne várjon senki.
Az emberek kezelése, és ennek bemutatása, nem mindennapi.
Ráadásul, két bódulat között, erõsen, pihentetõ is...
Válasz
Meril 2016 szept. 23. - 00:50:30 Előzmény Heathcliff
(134/137)
Én máshogy látom. Valami van a szenvedélybeteg emberekben. Attól lesz valaki szexuálisan vonzó ha sokkal erõteljesebb (?) karakter, külsõleg és belsõleg is? Magába borult ember volt, aki a lét eszenciájából túl sokat merített. :) Nagyon jól adta a "több millió éves embert" ott a nyomasztó falak között. Icipici gesztusokkal dolgozott mégis észrevehetõen, a szeme sem volt érzéketlen, hanem nagyon is kifejezõ. Persze amikor iszonyatosan elvörösödött a szeme, lehet volt a közelben egy nagy kosár frissen pucolt hagyma? :)) De viccet félretéve az ilyen filozofikus, analitikus, típusú emberek nagyon mélyre ásnak, mély érzelmûek, és az arra hajlamos emberek ezt megérzik, van húzó ereje. Csáth írásait olvastam annak idején. Különleges/különös ember lehetett. Szerintem ez a férfi színész nem volt olyan rossz választás, de a nõ egyértelmûen lekörözte.
Válasz
10/10
cutewheniscream 2011 dec. 26. - 11:25:30 10/10
(133/137)
szerelmese vagyok a magyar filmeknek, és itt nem a Valami Amerika féle 'alkotásokra' gondolok. ez a film méltó Csáth munkásságához és több, mint méltó a magyar filmmûvészethez. olvastam a korábbi hsz-okat és sokan kifogásolták a pszichiátria bemutatásának milyenségét. érdemes utánaolvasni, hogyan is nézett ki korábban egy ilyen intézet, és milyen beavatkozásokat hajtottak végre. számomra tökéletesen hiteles mindez a 'vásznon'. a fõszereplõk zseniálisak, én nem bánom, hogy nem magyar színészekre osztották a fõbb szerepeket. az pedig már csak szõrszálhasogatás és vicc, hogy van, aki még abba is beleköt, hogy ki hidrogénezte Gizella haját az elmegyógyintézetben :) aki szereti a hatásos, mély gondolatokat bemutató és gondolkodásra késztetõ filmeket, az biztosan nem fog csalódni. 10/10.
Válasz
stampo 2010 nov. 20. - 23:44:18
(132/137)
Csáth Gézát elfelejtették? Érdekes megfogalmazás, mert szerintem soha nem volt a köztudatban. Miközben, jelzem, én elfogult vagyok, egyik kedvenc íróm. A filmet csak félig bírtam megnézni, túlságosan hatásvadásznak és - ezzel együtt - brutálisnak tartom.
Válasz
milos55 2010 nov. 20. - 13:55:17
(131/137)
Csáth-rajongók számára (aki én is vagyok) minden jó, ami Csáthra emlékeztet. Nekem kissé zavaró volt, h a Csáthot alakító színész a filmen idõsebb volt, mint amilyen a valóságban Csáth lehetett. Mindemellett csak üdvözölni lehet azt az alkotót, aki manapság a Csáth-témához nyúl. Ugyanis a fickót mára szinte elfelejtették, pedig az életmûvében óriási filmes lehetõségek vannak...
Válasz
offtopic
peterapo 2010 jún. 07. - 05:54:18 Előzmény Heisenberg
(130/137)
1890-ben Dr. Gottlieb Bruckhardt egy svejci elmegyógyintézetben hajtott végre részleges lobotómiát pácienseken.
Válasz
Heisenberg 2010 márc. 19. - 19:42:45
(129/137)
Az elején miután belemártják az õrült nõt a vizes kád kínzóeszközbe majd kihúzzák onnan VIZES a haja majd más kameraállásból mutatva már SZÁRAZ a haja a nõnek majd visszaengedik kicsit lubickolni.
A film leszámítva a további hibákat,pl hogy 1913 ban még nem ismerték a lobotómiát egész jó, bár Csáth Géza mûveihez nem sok köze van. Kicsit hálivúdi stílusban adták le az egyébként zseniális Csáth mûveket ,de így az eredmény csak egy közepes lett.
Válasz
8/10
gabree 2009 dec. 29. - 21:36:10 8/10
(128/137)
én moziban láttam. akkor nem tetszett, de ahogy múlt az idõ, érlelõdtek a dolgok olyannyira átértékeltem, hogy még dvd-n is megvettem, amint kiadták:)
...azóta már pár száz forintért dobálják mindenhol...:(
szerintem jó...
8/10
Válasz
8/10
Igna 2009 dec. 29. - 21:33:18 8/10
(127/137)
Szerintem ez egy remek film, kétszer láttam és tetszenek a színészi alakítások, persze az sem elhanyagolható,hogy gyakorlatilag Csáth novellája alapján készült, akkor csak jó lehet :-)

10/8
Válasz
fancsalir 2009 dec. 28. - 01:33:45 Előzmény Rahar
(126/137)
csatlakozom a dícsérõ hozzászólásokhoz. remek munka, minden értelemben. kitûnõ színészí tejesítmények.
Rahar! a téma leunalmasozását nem tartom jogosnak. ez egy igaz történet. egyrészt. másrészt azért nehéz lehet elsiklani afelett, hogy azért itt komoly témákat boncolgatunk. nem várhatunk vérbentocsogó akciójeleneteket egy ilyen kaliberû filmnél. ez azthiszemérthetõ.
Válasz
3/10
Rahar 2009 dec. 07. - 22:57:28 3/10
(125/137)
Nekem egyáltalán nem tetszik a film, az õrületet számomra nem képes áthatóan bemutatni, de az 1910-es évek pszichiátriai kezelési módokat viszont nagyon élethûen mutatja be. A képi megvalósítás is nagyon jó, de a történet nekem egyáltalán nem tetszik, unalmas és semmitmondó, persze csak lehet, hogy egyáltalán nem értem a filmet :) Borzasztó, nyomasztó egy film, nem azért mert igénytelen, hanem a témája miatt.
Válasz
mulao 2009 szept. 02. - 18:07:45
(124/137)
Szerintem egyértelmûen az utobbó idõk egyik legjobb magyar alkotása.Valóban magával ragadó a hangulata, nagyon jók a színészek, profi munka, nem tudok mást mondani rá.
Válasz
9/10
voltegyszeregyKrisztián 2009 szept. 02. - 18:05:51 9/10
(123/137)
nem értem miért pontozták le ennyire.
a hangulata magával ragadó, nem az a szokványos sablon. Van akinek sok ez a film és részben igaza is van, mert rá kell pihenni elõtte, csak úgy jó. Többször is nézhetõ. 8/10
Válasz
10/10
Je Suis Domi 2009 júl. 06. - 18:59:23 10/10
(122/137)
Kifejezetten tetszett.
A fények, a minõség, a történet, a szereplõk.
Válasz
Wolfsax 2009 jún. 24. - 06:09:46
(121/137)
Személy szerint nekem nem tettszett ez a film.
Ha nem olvasom el az utolsó pár hozzászólást, akkor még csak el sem gondolkodtam volna a film valódi mivoltán/mondanivalóján.
Számomra rengeteg kérdéses/valótlan dolog van a filmben amit nem tudok, és õszintén szólva nem is akarok megemészteni, mert egyszerûen olyan rosszúl van ábrázolva, megjelenítve a történet és a cselekmény, meg a helyszínek, hogy semmiféle indulatot,
érzést nem kelt bennem.
SPOILER- Pl.: Amikor Brennernek "megjön az ihlet"(azaz elkezd másolni) akkor azt mondja hogy már nem is kívánja a drogot.(egy ópium függõ tünetek nélkül hirtelen tiszta lesz/ez lehetetlen/)
A gonosz számomra a filmben az drog...-elmondom miért: Brenner a vizsgáló asztalon odatart a lány órra alá egy üvegcsét amiben (ha jól tudom)valamiféle drog van, és megkérdezi a lánytól hogy mit érez és erre a válasz az, hogy a gonoszt.

A filmet sajnos ajánlani nem tudom, számomra haszontalan volt a megnézése és még csak nem is szórakoztatott./Semmiféle fordulat, semmi izgalom, semmi történés/
120perc szenvedés...
Válasz
offtopic
Heathcliff 2009 jún. 05. - 20:34:49
(120/137)
A téma hasonló: http://www.youtube.com/watch?v=e2PdO0Kor2U
Válasz
feketevipera 2009 máj. 18. - 18:36:20
(119/137)
A filmben tulajdonképpen két ember életérõl van szó, és mindkettõ beteg. Úgy vélem, hogy a nõ grafomán (és talán nimfomán is) volt, míg maga Brenner is tkp. a szexualitás megszállottja. A cím alapján azt sejthetnénk, hogy Gizella lesz a fõszereplõ, ami részben igaz, de ugyanilyen mértékben fõszereplõ maga Brenner is (sõt az erõszak, a szexualitás, az írás stb. is). Brenner Gizellával együtt változik, sõt bele is szeret (vagy legalábbis szexuális vonzalmat kezd érezni iránta). A záró jelenetek igencsak elgondolkoztatóak: Gizellának még a nyomát is igyekeznek eltüntetni, mintha soha nem is élt volna, de persze az emlékekben megmarad. És persze felmerül a kérdés, hogy 1. meddig mehet el az orvos a betegével; 2. meddig mehet el az író azért, hogy témája legyen; 3. meddig mehet el az ember egy másik emberrel. Bizonyos mértékig maga Brenner is csak kihasználta és megalázta a nõt, akinek ezután már tényleg értelmetlenné vált az élete. Kettejük viszonya törvényszerûen vezet tragédiához, és nem is nagyon tudnék más befejezést elképzelni a filmhez.
Válasz
9/10
kgyuri0 2009 máj. 12. - 11:29:28 9/10 Előzmény Heathcliff
(118/137)
Ja, és:
„És a film nem is Gizella valódi fantáziavilágát ábrázolta, csak felhasználta annak erõszakos, szexuálisan feszült ábrándjait; az a fantáziavilág ihlette, hogy a valóságos sztorit így torzítsák el”

Akkor te most dícséred a filmet, vagy bírálod, én dicsérem, és éppen ezért.
Különben is itt az általad javasolt film változatról volt szó: „a valóságos sztori”-ról.
Sztem jól, hogy nem azt játszotta meg a rendezõ, hogy átértelmezte, s pont így!
Válasz