A porcelán országa tehát Kína.
Angolul a 'china' jelenti az országot és a kerámiát egyaránt.

Bár kerámiagyártás ott is több ezer éves múlttal rendelkezik.
Viszont a jó alapanyag és a technika fejlõdése, az udvar igényeinek növekedése, a hazai és külföldi kereskedelem fokozódása következtében már a nemesebb porcelántermékek egyre nagyobb számát eredményezte.

Legkorábban a VIII. században vitték ki a porcelánt Kínából külföldre.

A X-XIII. században, tehát a Tang és a Song-dinasztiák korszakában a kínai porcelánkészítés eljárásai gyorsan fejlõdtek.

A Tang-dinasztia idõszakában kifejlesztették az úgynevezett háromszínû (ólom-mázas san-ts'ai) porcelánt. (KÉP)
Ennek lényege, hogy a kaolin alapra egyszerre piros, zöld és fehér festéket vittek fel. Az égetés során a vegyi reakció során különbözõ színárnyalatok keletkeztek. Igen színes porcelántárgyak készültek így. Ebben az idõszakban bevonták a festészetet és szobrászatot is a porcelánkészítésbe.

1368 és 1911 között, azaz a Ming és a Qing-dinasztiák korszakában élte a kínai porcelán aranykorát. A termelés minõségileg és mennyiségileg a legmagasabb szintet ekkor érte el. A Ming és a Qing-dinasztia korszakában a dél-kínai Jindezheg város vált a porcelánkészítés központjává. Ma is itt állítják elõ Kína legjobb minõségû porcelántermékeit
http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter20/chapter200313.htm

Képes bepillantást láthatni a következõ linkeken, a különbözõ korból a kínai kerámiákról:
http://www.artsmia.org/art-of-asia/ceramics/early-chinese-ceramics.cfm
http://olodum.cn/index.asp

És egy hétköznapi viselet nem hétköznapi minta ihletésére a mának

A kínai porcelán a legismertebb kínai tárgyak közé tartozik szerte a világon.

A Kelet-Indiai Társaságok más néven a kelet-indiai szigetvilággal kereskedelmet folytató angol, németalföldi, francia stb. kereskedõk társaságai szállították nagy mennyiségben a 16. századtól kezdve Európába.

Megtudhatjuk ismét, hogy jól kereskedni mindig érdemes volt:
Az elsõ kínai porcelántárgyakat a keresztes lovagok hozták be Európába, amelyek aztán hamarosan az uralkodó osztályok luxuscikkévé váltak. Amikor a 17. században az európai kereskedõk elõtt megnyíltak a kínai kikötõk, divatba jött a kínai porcelán gyûjtése és ezzel együtt a porcelántárgyak nagyobb mennyiségû exportja.
Ekkoriban számos kínai porcelánkészítõ mûhely szakosodott arra, hogy az európai piac ízlésének és igényeinek megfelelõ mintákkal gyártsa termékeit.
Európában így lassan az eddig a „selyem országának” nevezett Kínát, a „porcelán országaként” kezdték emlegetni.
http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=muveltseg&almenu=8&cikkszam=55

A kék-fehér porcelán (kínaiul: qinghua= kék minta) a máz alatti kék festéssel díszített, dél-kínai porcelánok európai elnevezése.
A kobalt-oxidból nyert kék festékkel az egyszer már kiégetett fehér porcelántestre ecsettel viszik fel a mintát, majd színtelen, áttetszõ mázzal vonják be az edénytestet, és újra, ezúttal alacsonyabb hõfokon ismét kiégetik. Festészeti témákat, szerencseszimbólumokat alkalmaznak díszítésére.

A legkorábbi kék-fehér porcelánokat a Tang-korban a Henan tartományban található Gongxian mûhelyben készítették,
de a technika igazán népszerûvé a 14. századtól Jingdezhenben, a kínai Császári Porcelánkészítõ Manufaktúrában vált.
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=445.html

Látható, hogy kék fehér porcelánoknak is több korszaka ismert.Bõvebben ír errõl:
A Yongle és Xuande-korban (15. század elsõ fele) készített tárgyak festésének sajátossága a -felhalmozódó és lerakodó- kék kobalt festés, ami sajátos, vibráló színhatást kölcsönöz a tárgyaknak.
A császári udvarnak készített étkezõedények és vázák díszítményei között a sávokba rendezett, harmonikus mintaelosztású, fõként növényi motívumokat felvonultató díszítmények a jellemzõek.
Az átmeneti kor (1620-1680) porcelánjain gyakoriak a fametszetek témáiból merítõ figurális jelenetek:
regények, történelmi figurák ábrázolásai.
A Qing-dinasztia idején a Kangxi-, Yongzheng- és Qianlong-kor (17. század vége-18. század) fénylõen fehér mázai jelentõsen különböznek a Ming-kor mázaitól: vékonyak és üvegszerûek.
A kékfestés színe az ezüstös árnyalattól egészen a liláig terjed.
A motívumok között a tájképek, és a növénycsoportok
(pl.: a tél három barátja: a bambusz, a fenyõ és a szilvavirág) gyakoriak.
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/porcelan.html

De végtelen számú szakirodalma van a témának.
Pl egy magyar nyelvû, képekkel illusztrált írás amibõl kiderül hogy régen is milyen kifizetõdõ volt udvari beszállítónak lenni, meg azt is, hogy semmi sem tart örökké...pláne ha törékeny, mint a porcelán:
http://elismondom.wordpress.com/2012/05/06/genf-az-ariana-muzeum/

Egyébként a kínai porcelánnak is több fajtája van, a legkülönlegesebbek a vörös porcelánok, amelyek réztartalmuk miatt válnak vörössé, a fehér porcelánoknak is több fajtáját különböztették meg az égetés és az utómunkák változásait követve.
http://kinablog.blog.hu/2011/09/26/miert_kek_a_kinai_porcelan
http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=muveltseg&almenu=8&cikkszam=55

kép: ming-korsó-jingdezhen-1522-1566

Régebben volt a Duna televizión egy sorozat Trilógia címmel emlegetjük:Korea, Kína és Japán kultúrájának története.

Különbözõ témaköröket ölel fel:
http://port.hu/korea,_kina_es_japan_kulturajanak_tortenete_cultural_trilogy/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=112221&i_season=-1

A kerámiáról is szó esik:
A tûz és az agyag mûvészete.
Kína a porcelán hazája. A kínai kerámiákat már évezredek óta nagyra becsülik. A bámulatosan cifra darabok ezeréves hagyományokat visznek tovább.
A japán kerámiákat hétköznapi használatra készítik, így szépségük is használat közben tûnik fel igazán. A hagyományokat itt is gondosan õrzik, de közben új elemeket is adnak hozzá. Az átváltozás kifinomult, látványos, érzékeny és elbûvölõ, mint maguk a Zen kerámiák.
Az egyszerû koreai agyagedényekben a szorgos mesteremberek hagyományai élnek tovább. A fazekasmester keze nyomán a tûz életre kelti az agyagot

Írtam egy összefoglalót anno:
http://forum.port.hu/viewtopic.php?post_id=2583117&postorder=desc&result_per_page=15&highlight=2583117#2583117


Összegzésül elmondható, hogy Kína a porcelánokról, Japán a kerámiákról, Korea az agyagedényekrõl nevezetes.
http://www.artsmia.org/art-of-asia/ceramics/

Ez tényleg nagyon szép :)

A 2012-es Miss Universe-szépségversenyen Kuo Pejnek (Guo Pei) a kreációját viselte
a Kínát képviselõ Hszü Csitan (Xu Jidan), még tavaly decemberben.
A ruha a híres kínai kék-fehér porcelánok mintázatát követi.
http://xiaolongimnida.postr.hu/kinae-a-legszebb-nemzeti-kosztum

A neves divattervezõ 1997-ben nyitotta meg Rose studióját, majd egyre nagyobb népszerûségre tett szert otthon és a világban.
Saját vallomása szerint azért választotta a Rose nevet,mert az emberek szeretik a rózsát, amely még hervadtan is gyönyörûséget okoz az embereknek.
Sok inspirációt merít a virágokból, népmesékbõl,más mûvészetekbõl.
2008-ban õ kapott megbízást, hogy ruhákat tervezzen a pekingi olimpia elõadómûvészeinek.
Egy csapat mesteremberrel dolgozik már.
Designer, couturière, mûvész és okos üzletasszony.
http://www.asiaconnectmiami.com/?news=guo-pei-and-rose-studio-chinas-most-inspiring-haute-couture-designer-2

Egy video róla
http://www.youtube.com/watch?v=_pI7D6avZsA

Akkor utazzunk még egy kicsit

maglev vasút...majdnem Malév :))

a Sanghaj maglev vasút Sanghaj belvárosát köti össze a 30 km távolságra lévõ Sanghaj-Putungi nemzetközi repülõtérrel.
A mágneslebegtetésû vonat 2004. január 1-jén kezdte meg a mûködését.
A tesztek során a vonat elérte az 501 km/h sebességet, az utasszállító csúcssebesség pedig 430 km/h.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sanghaj_maglev_vas%C3%BAt

Ez már tulajdonképpen valóban repülõgép sebesség ( hamár repülõtéri járat ;-) )
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

És akkor legyünk wfy kicsit online utasok
http://www.youtube.com/watch?v=ltqp4McM2wY

A Taoizmus szigorúan nézve inkább filozófia, mint vallás.

Laozi/Lao-ce tanítása szerint a természet, a társadalom és a világmindenség lényegét a hatalmas Dao alkotja.
A dao a Természet egyetemes Törvénye, a Mindenség Kezdete és Vége.
A dao/tao a világ õsoka, õsprincípiuma, belõle keletkezett minden létezõ élõ és élettelen.
A taoizmus egyik alapelve a nem-cselekvés (wuwei),
amely arra szólítja fel az embereket, hogy ne avatkozzanak bele az élet folyásába, maradjanak szemlélõdõk.
A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erõnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erõfeszítésektõl és erõszaktól mentessé, építõ folyamattá váljon.
A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”.

A filozófiai irányzat lényegét jól kifejezi a jelölése a tai chi tu 太极图 ábra,
amely a jin és jang eredetileg kék illetve vörös színnel történõ együttes ábrázolása .
http://hu.wikipedia.org/wiki/Taoizmus
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/taoizmus.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jin-jang
http://www.lelkititkaink.hu/yin_yang_szimbolum.html

Crutia ajánlotta olvasmány a taoizmusról illetve a mesterérõl
http://lao-ce-tao-te-king.blogspot.hu/

Lao-ce 老子 kínai filozófus, akirõl azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létezõ történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda.
Lao-ce magyarul „öreg gyermeket” vagy „öreg mestert” jelent (a gyermek szó a taoizmusban a tapasztalt mesterek gyermeki egyszerûségét jelenti).
A hagyomány szerint Lao-ce a „Tavasz és Õsz korszakának” (i. e. 700 – i. e. 476) végén élt, a Chu királyságban, .
Bár pontosan nem tudni mikor ,hivatalos neve talán Li Er volt
Magas, hosszú fülû, nagy szemû, széles homlokú és vastag ajkú ember volt.
A különös ember még Konfuciuszt is zavarba ejtette , de hatalmas tiszteletet érzett iránta
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lao-ce
http://en.wikipedia.org/wiki/Laozi
http://en.wikipedia.org/wiki/Laozi

A cikkben szerepel egy festmény:

Az ecetkóstolók

Ez tulajdonképpen a Taoizmus lányegét fejezi ki illetve a három fõ vallás lényegét ragadja meg nevezetesen a konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus, amely nem igazán válik szét az emberek lelkében sem.

Lao-ce, Konfuciusz és Buddha ecetet kóstolnak egy ecetes hordóból.
Mindhárman másképpen reagálnak az ízre.
A Confucius (balra)szerint savanyú.
Buddha (középen) véleménye az, hogy keserû
Lao-ce szerint (jobbra )pont jó, olyan amilyennek lennie kell.
Õk hárman nem holmi közönséges ecetkóstolók, hanem Kína Három Tanítómesterei, az ecet, amit nyalogatnak, az Élet Esszenciája és mindegyikük saját vallási hite szerint szemléli a világot.

A szûkebb értelemben vett Taoizmus a hagyomány szerint a legendás filozófus,
Lao Ce (Lao mester az-az Öreg mester) tanításain alapul.
Jelenleg kétséges, hogy Lao ce valós személy volt-e vagy legendák szülötte.
A Taoista a jelenben él. Számára mindig a most számít. Tisztában van múltjával, sejti a jövõt, de a hangsúlyt mindig a jelenre teszi.

http://octo.blog.hu/2012/08/26/taoizmus

Ez legalább hazai. (Ébresztõ! :))
De remélem a "V" betû felmutatása maradt. Hiányozna.

igen.
amióta a fájting kifulladt, azóta ezt nyomják

Azt jelenti, kelj fel! ugye?

:-D Sok sötét adóelkerülõ népség.
vihog. van min.

:DDDDD

Cserébe:
Bodhisattva a metrón
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Fd866_cjAQk

:-))
Végülis.
Az Ikarust vittük arrafelé is, lehet, hogy bónuszként a a typic style -t is hozzácsaptuk?

A koreait se kell félteni
Ironaaaa!.. .!!

http://www.youtube.com/watch?v=VaaTB5_D4kA

õ felfért

enyhén off, de ne hagyjuk elveszni

http://www.youtube.com/watch?v=T7WhbUkm8yA

nincs baj a pestiemberrel nincsen semmi baj