Így van.

Az Egyház is beindult.
A Vatikáni Rádióban bizakodóan nyilatkozott egy tiszteletreméltó szélmalomharcos, aki társaival együtt nem kevesebbet, mint Észak -Korea evangelizációját tûzte ki célul maga elé.
Az már csak szerény ráadás, hogy egyesíteni is akarnak.

Szívbõl -és nem alantas érdekbõl- imádkozó ember nem öl.

A Fény mindig egy picivel elõrébbj ár, mint az Árnyék.


A Vatikáni Rádió riportjának zanzája

Észak-Korea evangelizálására törekszik az Egyház

A koreai egyház egyik legfontosabb küldetése Észak- és Dél-Korea egyesítése – e küldetést egy erre a célra létrehozott kiengesztelõdési bizottság révén végzi. A katolikusok törekvésérõl Timoteo Lee-Eun-Hyung nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak

„Ha nincs hazám, nem létezem” – ezt a mondatot vésték arra a márványtömbre, amely a két Korea között áll, és amelyet a világ minden részérõl érkezõ turisták megtekintenek. Így közelrõl megérinthetik, kézzel foghatják a megosztott nép évtizedek óta tartó drámáját. A koreaiak számára az emlékmû nyílt sebet jelképez, amely halálról és kétségbeesésrõl szól. A márványtömb azon a 900 négyzet kilométernyi demilitarizált területen helyezkedik el, amely kettéválasztja Észak- és Dél-Koreát.

A koreai egyház egyik legfontosabb küldetése a két országrész egyesítése. Feladatát egy erre a célra létrehozott kiengesztelõdési bizottság révén végzi. Davide Dionisi, a Vatikáni Rádió helyszínen tartózkodó munkatársa interjút készített Timoteo Lee-Eun-Hyung atyával, aki a térséghez legközelebb esõ egyházmegye bizottságának tagja.

„Bizottságunknak több célkitûzése van, amelyek között a legfontosabb Észak-Korea evangelizálása, mivel az országban nincs vallásszabadság. Arra törekszünk, hogy legalább kicseréljük a két országrész híreit, hogy osztozhassunk érzelmeinkben. Továbbá segítséget nyújtunk az északi menekülteknek, akik rettenetes állapotban érkeznek hozzánk. Támogatjuk õket, hogy letelepedhessenek Dél-Koreában” – nyilatkozta a koreai lelkipásztor.

„Legfontosabb terveink közé tartozik az 'imádkozzunk együtt' kezdeményezés. A demilitarizált övezet közelében lévõ templomokban minden szerdán az északiakért imádkozunk” – ismertette Timoteo Lee-Eun-Hyung, hangsúlyozva, hogy a katolikusok számára a legfontosabb Észak-Korea evangelizálása és a két ország egyesítése.

Tüzes keszongi ginzeng -sugárzó koreikum.

Japán a Marianna -árokba hasad, Koreában nemzeti (ön)tudathasadás
-a materializmusból Észak fogja õket kirángatni.

Ott nincs libalédi, madonna se érkezett meg, erkölcsileg a néplélek a mi hatvanas éveinkben araszol.
Bár már diszkréten befigyel némi eurodiszkó.

Egyesítés után, hosszútávon Észak móresre tanítja Délt -egyre kevesebb lesz a szeppuku.

Egyelõre fél elem. Az aksi meg majd kiveri a szemüket.
Cak nem látják az árcédulától.

Die Hard

.

Van ahol a szomszéd miatt mindig készenlétben kell lenni.
Pedig egy testvértõl nem ezt várnánk.
Káin és Ábel szindroma.

<<A sorkatonai szolgálat Dél-Koreában minden egészséges 18 és 30 év (koreai életkorszámítás szerint 19-31) közötti, egészséges férfinak kötelezõ. 2011-ben a bevonulási korhatárt 35-re (koreai életkor szerint 36-ra) emelték, pont azért, hogy ne lehessen könnyen kijátszani.>>

De azért kijátsszák...addig nincs baj, amíg ezt következmények nélkül lehet.

A szokásos érdekességeket felvonultató cikket Xiaolongimnida tegnapi postjában olvashatjátok ...
Katonavilág Koreában
http://xiaolongimnida.postr.hu/katonavilag-koreaban

A cimbalom köti össze Kínát Magyarországgal= Liu Yuening 刘月宁
http://hungarian.cri.cn/1061/2012/11/09/141s153391.htm

Liu Yuening cimbalom – kínaiul „yangqin" – szakon végzett 1987-ben a pekingi Központi Zeneakadémián.
Még zenei középiskolás korában 1978-ban szerepelt az „Õszi bimbók" címû dokumentumfilmben, az ott látható szólóelõadása révén vált ismertté országszerte.
2004-ben oktatóként vendégelõadó volt a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen,
ahol doktori diplomáját szerzett 2008-ban .
Hazatérve, 2008-ban megalapította Kína elsõ yangqin együttesét, a Jázmint.
A zenekar tagjai elkötelezett hívei a kínai klasszikus zene újraértelmezésében
Jelenleg a Központi Zeneakadémia Zenei Konfuciusz Intézetének vezetõje és professzora

A vele készült riport szövege
http://hungarian.cri.cn/283/2012/12/21/161s154754.htm

Egy szép elõadás tõle Indiában, a Nyugat-Bengáli Kolkatában (Calkutta)2009.-ben
http://www.youtube.com/watch?v=9BMfA-Z72ws

És ez a világ:
<<Belsõ-Mongólia Autonóm Tartomány Csifeng (Ulaanhad) városa >>

A mellékelt térkép :Chifeng (piros) Belsõ-Mongólia (narancssárga) és Kína
http://en.wikipedia.org/wiki/Chifeng

és a kis térkép egy túrajavaslat a környéken
http://www.travelchinaguide.com/cityguides/inner_mongolia/chifeng/

És a közelben látható Hebei, ami nekem ismerõs , erre menekült Tokmán a dadával a Silla sorozatban a Taklamakán sivatag felé.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hebei
http://hu.wikipedia.org/wiki/Taklamak%C3%A1n

<<A kutatók szerint a szobor vagy egy varázslót vagy a törzs egyik vezetõjét ábrázolhatta>>

Eléggé átszellemült hangulatban örökítették meg a nagy tudású mongol fõembert, amint épp rácsodálkozott a világra

A mellékelt képen mellékeltem egy kis térképet, pirossal jelölve Keszongot.
Elég tüzes helyszín egy régészeti kutatáshoz.

<<A Koreai-félsziget közepén, a modern, majdnem 400 ezer lakosú Keszong város közelében található feltárási helyszín manapság arról nevezetes>>

És nem a ginzengre gondoltam

<<a koreaiak a szkíta-hun eredetû Kogurjo-dinasztia utódainak számítanak, akik örökségét a középkori Korjeo-dinasztia vitte tovább. >>

Mégis rokonok lennénk ? Hun igaz hun nem.

Dr. Obrusánszky Borbála mindenesetre oknyomoz

/folyt./

A Kínai Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetében sikerült 65 darabból összerakni egy 5300 éves szobor darabjait, mely egy ásatás révén került elõ.
A páratlan kincsre Belsõ-Mongólia Autonóm Tartomány Csifeng (Ulaanhad) városa mellett bukkantak rá. Az ásatási munkálatok már májusban megkezdõdtek, a szobor darabjaira június 30-án leltek. Liu Guohsziang, a belsõ-mongol régészeti expedíció vezetõje elmondta, hogy a rekonstruált darab 55 cm magas volt, az embernek nagy szemei és orra volt, arca pedig nagy érzelemtõl tett tanúbizonyságot.
A kutatók szerint a szobor vagy egy varázslót vagy a törzs egyik vezetõjét ábrázolhatta, aki az úgynevezett Hongsan-kultúra (Kr. e. 4700-2900) idején magas rangot viselt.

A fenti neolit kultúrát elsõ lelõhelyérõl, a belsõ-mongol Vörös-hegyrõl nevezték el, ez volt az eredeti neve a mai Csifeng városnak. Az 1930-as években japán régészek tárták el elõször ezeket az õsi emlékeket.
A szakemberek úgy értesültek, hogy ez volt az elsõ terület a mai Kína területén, ahol már öntöttek fémet, elsõsorban bronzot. Ez a megállapítás egybevág a külföldi kutatók véleményével: északról, a szkíta-hun népek felõl terjedt el ez a technikai újítás a kínai területek felé.
A Hongsan-kultúrában fejlett vallási élet folyt, egy kurgán jellegû sírban a mai Hebei tartomány Sicsiapej városban egy istennõ imádatára utaló jeleket találtak és úgy tûnik, hogy már ebben a korban tisztelettel adóztak az õsök szellemének is.
Ezen kívül a sárkányok, ezek a mesés lények szerepeltek a társadalmat vezetõk jadébõl csiszolt hatalmi jelképein.

A Hongsan-kultúrát a sztyeppei népek õseinek tekintik. A kutatók szerint az úgynevezett „altáji” nyelvcsalád tagjait rejtheti ez a korai sír. Hozzájuk tartozónak vélik a törököket és a mongolokat, illetve a mandzsukat, a fenti népek nyelvészei viszont a hunokat tartják elõdeiknek.
Az altáji családba tartozni vágyó koreaiak pedig úgy vélik, hogy elõdeik Belsõ-Mongólia keleti felébõl vándoroltak folyamatosan keletre, majd a Koreai-félszigeten telepedtek meg.
Nagyon különös, hogy akkoriban nemcsak mongoloid vonásúak, hanem europidok is éltek a területen.

Korea szkíta múltja

Koreai régészek egy csoportja a szkíta utód Korjeo-dinasztia palotaegyüttesének feltárásén dolgozik az észak-koreai Szongak-hegy szomszédságában.

Már az észak-koreai kommunista vezetõk is felismerték a dicsõ történelmi múlt feltárásában rejlõ lehetõségeket, ezért engedélyt adtak, hogy dél-koreai régészekkel közösen tárják fel múltjuk emlékeit. A kommunista vezetõk kimondták, hogy a koreaiak a szkíta-hun eredetû Kogurjo-dinasztia utódainak számítanak, akik örökségét a középkori Korjeo-dinasztia vitte tovább.


A Koreai-félsziget közepén, a modern, majdnem 400 ezer lakosú Keszong város közelében található feltárási helyszín manapság arról nevezetes, hogy a közeli földekrõl gyûjtik be a legjobb minõségû ginzeng gyökeret, a keleti népek élet elixírjét. A nagyvároshoz közel, Manvolde településen egy hatalmas, 10. századtól kialakított palota együttes romjai hevernek, melyet a Korjeo-dinasztia tagjai emeltek.
A közel négyszáz évig regnáló uralkodóház magukat az õsi szkíta-hun eredetû Kogurjotól eredeztették, akik egyesítették a félsziget, valamint Mandzsúria egyes területeinek lakóit. Sajnos, a páratlan mûveltséget kialakító királyokról és a néprõl csupán néhány, saját feljegyzést maradt hátra, így kései dokumentumokból és kínai leírásokból ismert történelmük.

A két Korea közti politikai ellentétek feloldódni látszanak a történelmi múlt kutatásában. A két ország történészei egyetértenek abban, hogy az õsi szkíta Kogurjo-dinasztia volt a koreai állam elõdje és ezt az örökséget vitte tovább Korjeo, mely névben megtaláljuk a mai Koreát. A középkori dinasztia megalapítója, Tejo (918-943) volt, aki elõször Phenjangba helyezte fõvárosát, amely korábbi szkíta õsök egyik központja volt, majd geopolitikai megfontolásokból áthelyeztette udvarát a félsziget közepére, hogy jobban szemmel tarthassa törzseinek mozgását

A Mavoldénél lévõ királyi palota feltárása 2007-tõl kezdõdött meg és máig tart, sõt a feltáró régészek úgy vélik, hogy a munkálatok akár 30 évig is elhúzódhatnak, eddig azonban csak 2012 év végig vannak biztosítva a feltételek. A helyszínen dolgozó dél-koreai kutatók a palota egyedülálló építészeti és mérnöki megoldásokat tanulmányozzák. Tejo a helyi hagyomány szerint egy különleges helyen telepedett le, ott ahol a sziklák egy várandós nõt formáznak, aki kezét a hasát nyugtatva. A terület megközelíthetetlennek számított, a magas hegyeken alig lehetett katonasággal átjutni.

A város virágkorát a szakemberek a 10-13. századra helyezik. Az eddigi feltárások alapján a régészek úgy becsülték, hogy a palota legalább hat hektáron terült el és több mint 100 épületet tartalmazott, köztük lakóépületeket, síremlékeket, templomokat, tróntermet és kincstárat, valamint egy asztronómiai megfigyelõ központot. A tavalyi évben elkészült a palota makettje, sõt az eddig kiásott leletek ezrei is bemutatásra kerültek, melyek fejlett mûveltségrõl árulkodnak.

A feltáró régészek már több mint 40 épület feladatkörét beazonosították és elkülönítették a világi és a szakrális helyszíneket. A kutatók azt gyanítják, hogy a palotában volt egy olyan terület, ahol az elhunyt õsök szellemeit imádták és a ceremóniát a mindenkori király irányította. A helyszínen folyamatosan tûz égett és összesen öt, egymás mellett lévõ szobában sorakoztak a királyok képmásai.
Hasonló helyiséget még koreai kutatók nem találtak a félszigeten, de történeti források utalnak a kultusz meglétére. A palotából elõkerült egy különleges csésze, melybõl a király ivott. A koreai népek között az volt szokásban, hogy a király a hadjárat elõtt italt nyújtott át hadvezérének, hogy a szent ital is gyõzelemre segítse. Ezt a csészét maszangbének hívják.

Az Észak-Kelet-Kínában található Harbinban immáron 29.-re rendezik meg a hó és jégfesztivált mindenki nagy örömére.
http://en.wikipedia.org/wiki/Harbin_International_Ice_and_Snow_Sculpture_Festival

A város éghajlata sarkvidéki, így lehetõség van a szabadtéri szobrok akár egy hónapig tartó bemutatására.
http://www.travelchinaguide.com/attraction/heilongjiang/harbin/ice_snow.htm

Egyébként a zord idõjárás ellenére a város Kína 10. legnagyobb városa, bervárosilakosai létszáma közel fél magyar-országnyi.
A hattyúalakú észak-kínai Heilongjiang tartomány fõvárosa.
Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építõ orosz építõmunkások alapították 1898-ban a Songhua nevû folyó-menti falucska továbbfejlesztésével.
Ennek megfelelõen a városkép mind a mai napig jelentõs orosz vonásokkal rendelkezik.
A Harbin helyi kultúrának alapjai a Han - mandzsu-orosz kultúra kombinációja, amely az élet minden területén érvényesül....
De a népek eme találkozásáról talán más bõvebben és autentikusabban és fõként érdekesebben tud mesélni másvalaki...
http://hu.wikipedia.org/wiki/Harbin
http://en.wikipedia.org/wiki/Harbin
http://wikitravel.org/en/Harbin

A fesztivál egyik látványosságai között találhatóak a világító jégszobrok, amelyek készítési tradíciójának eredete még a Qing-dinasztia (1644 - 1911)idejébõl származik, amikor is a helyi lakosok jéglampionokat készítettek a gyorsan megdermedõ jégbe helyezett gyertyák felhasználásával.
Több területet is kialakítottak a gyönyörû jég és hóalkotások bemutatására.
A jéglámpásokat, világító pagodákat pl. a Zhaolin Parkban láthatóak

Ma már nemcsak látnivalók, hanem interaktív szórakozások is vannak a hagyományos téli sportok és a látogatók kedvelõinek.

Ebben a linkben egy kis video is látható a sok-sok minden lehetõség közül, amely a 600.000 négyzetméteren láthatók.
http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/china/9767230/Harbin-Ice-and-Snow-World-2013-welcomes-first-visitors.html

S ha lány, akkor majd a következõ lesz fiu, vagy valamelyik hitves-ágyastól lesz fia:)

Dél-Korea leggazdagabb emberei között dobogós helyén áll
az ezüstérmes illetve bronzérmes Hyundai elnökség
két vezéregyéniségével
http://xiaolongimnida.postr.hu/

És az életben mindig minden lehetséges.

Valóban megválasztották az elsõ nõi elnököt Dél-Koreában, az igen mutatós 60-as

Pak Kunhje-t/박근혜

Bár a Koreai félszigeten már nem az elsõ asszony uralkodik.
De, hogy ez milyen lesz, az majd a következõ 5 évben derül ki.
Mindenesetre a szingli, gyerektelen politikusnõben a tradicionális családmodelleken nevelkedett honfitársnõk zöme nem nagyon bízik .Inkább az egyenjogúságban valóban hívõk pártolják.Mert bár az iskolázottság terén Dél-Koreában jól állnak a hölgyek, a társadalomban elfogadott szerepük szerint még mindig a konyhában a helyük.
Hiába a konficiánusz nevelés több évszázados hatása szinte kitörülhetetlen.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pak_Kunhje

Mindenesetre élete koreai módon igen kalandos
http://xiaolongimnida.postr.hu/korea-elnoknojenek-kalandos-elete

Remélhetõleg lány lesz az utód...bár manapság a nõk is okozhatnak meglepetéseket arrafelé....legalábbis
lent délen és én édent remélsz.....
errõl majd ksõbb

D. szervizbe vitte a masináját. Misszió nem sztornó, csak szünetel.
:)