Méltatlan a szereposztás.
Ki választotta Bütyök szerepére ezt a kis vörös ripacsot?

"A forgatókönyvíró összes dolga annyi volt, hogy kimásolta a párbeszédeket a könyvbõl, aztán valaki betanította, abszolút szó szerint, az összes, de valóban az összes, beszédként leírt Fekete Istváni szöveget. "
Ez talán még igaz lehetne a régi verzióra, az szerintem is eléggé könyv-hû lett, az újra viszont aligha, hiszen ez bizony két és fél órával rövidebb, mint az, tehát ennyi anyagot ab ovo le sem forgattak, ennyi a különbség tiszta játékidõben a régi javára! Aztán ott a szivar monológja, amit nem igazán értettem, nem emlékszem, hogy a szivar beszélt volna az eredeti regényben.
Az új változattal szemben egy azaz egy darab pozitívum említhetõ: hogy színes, tehát a természetfilmes felvételek szebben mutatnak benne - ehhez azonban nem kell ürügynek a Tüskevár, csinálhattak volna szimplán egy Magyarország madárvilágát bemutató természetfilmet is.
A szereposztás pedig a réihez képest vállalhatatlan. nincsenek már olyan színészeink, mint akkor, István bácsin szerepére talán még lenne, de Matuláéra bajosan. Hagyni kellett volna ezt a regényt és inkább a Téli berek-et filmre vinni, ha már mindenáron Fekete Istvánt akartak.

Ez egészen megdöbbentõ. Úgy emlékszem, éveken át próbálkoztak az újbóli megfilmesítéssel, anyagi dolgok miatt (is?). Mintha Kovács Lajos lett volna a motorja ennek. Én csak most látom, de elõször és utoljára.

Az eredmény kiábrándító, siralmas. A forgatókönyvíró összes dolga annyi volt, hogy kimásolta a párbeszédeket a könyvbõl, aztán valaki betanította, abszolút szó szerint, az összes, de valóban az összes, beszédként leírt Fekete Istváni szöveget. Komolyan mondom, ha nem lennék most lusta elõvenni a könyvet, valóban betûrõl betûre idézik a Fekete által leírtakat.

Már mindent elolvashattunk a korábban kommentelõktõl az elképesztõen silány megvalósításról, benne a szellemtelen, lapos színészi elõadásmóddal (mert ezt színészi játéknak nevezni tilos!).

Száz szónak is egy (négy) a vége: ez egyszerûen negatív film.

"Matula bácsit pedig - a mai színészgárdát végiggondolva - szerintem két színész tudta volna jól, hitelesen eljátszani, Bodrogi Gyula, vagy Reviczky Gábor."

Hihihi!
Bodrogi Gyula - Süsü, Linda-apuka, Óvszeres... milliónyi vidám karakter alakítója - Matula bácsiként???
Majd leestem a székrõl ezt olvasva. :):):):):)

Matula szerepére jót találtak.:-)
Nekem fõleg a Tutajost játszó kölyökkel volt bajom. Kifejezéstelebb az arca, mint Steven Segalnak. És ennyi gennyes pattanást, amit premier plánban toltak az arcunkba...:-(

Némileg OFF

Nemrég olvastam másik fórumon azt az ötletet, hogy ki kellene színezni az "eredeti" (Bánhidi-féle) változatot. Technikailag ez valószínûleg lehetséges lenne. Érdekes volna (mondjuk a 60-as évek színvilágával), még biztosabban verné ezt a feldolgozást...

Kiábrándító. Eperjes, mint akinek elment a maradék esze is....szánalmas. Nem tudtam eldönteni, hogy melyik évtizedben járunk a jelmezek és a háttér, díszlet miatt. A zene még élvezhetetlenebbé teszi.A színészek kiválasztása hatalmas tévedés. A természet bemutatása az egyetlen pozitívuma, azon kívül mindenki bújjon el, akinek ehhez köze volt.Szégyen.

Kiábrándító. Eperjes, mint akinek elment a maradék esze is....szánalmas. Nem tudtam eldönteni, hogy melyik évtizedben járunk a jelmezek és a háttér, díszlet miatt. A zene még élvezhetetlenebbé teszi.A színészek kiválasztása hatalmas tévedés. A természet bemutatása az egyetlen pozitívuma, azon kívül mindenki bújjon el, akinek ehhez köze volt.Szégyen.

jesszus, már ezt is utolérte a rimék láz??
erre aztán nagy szükség volt...

Egyszerûen nem tudom hova tenni ezt a filmet.:-( Mikor akar ez játszódni? Mostanában? Hol a halálban viselnek még a hétköznapokon népviseletet, ki lakik skanzenbõl szöktetett házban és századeleji körülmények között? Ki jár lovaskocsival? Ha ezeket a "látványelemeket" meg akarták tartani, akkor miért nem játszódik a történet az ötvenes években, mint a regényben?
És akkor a színészválasztásról ne is beszéljünk.
Persze, Bánhidi Lászlóból és az ízes tájszólásából nem lesz több. De nem Matula bácsi a legnagyobb csalódás, hanem Eperjes és a két fiú. Iszonyat.
De a táj szép volt.

Tökéletesen igazad van, gyakorlatilag mindent elmondtál a filmrõl.

Elöljáróban, a természetfelvételek valóban csodálatosak, a vízben gázló madarak, a naplemente szinte festményszerû ábrázolása, az alkonyi táj pasztellszínei, a Tüskevár körüli bozótos harsogó zöldje, mind-mind az operatõr keze munkáját dicsérik.
Ellenben szinte az összes szereplõ egy szereposztási tévedés áldozata.
Pogány Judit mint Eperjes Károly felesége? Talán az anyja lehetne, akkor még nem szólnék.
A Rékasi-Détár házaspár, mint pedagógusok?... Eszembe jut Velenczey István és Földi Teri a régi tv sorozatból.
Õk az elegancia, a szép beszéd, és a kulturált viselkedés megtestesítõi voltak.
Kovács Lajos, mint Matula bácsi?
Jó, Bánhidi László etalon-alakítását, szerepmegélését, tökéletes figurába bújását nem lehetett elvárni senkitõl. De egy 130 kilós, kihízott színész nekem nem tudja hihetõen eljátszani egy állandóan a természetet járó, lápi ember figuráját, õ sokkal inkább egy külföldi vadászokat vezetõ erdõjárónak felelne meg, aki az esti vadászat után nagykanállal eszi a vaddisznópörköltet, az izzadt, félrészeg társaság tagjai között.
Bánhidi László Matula bácsijának súlya volt, aki keveset beszélt, de akkor mindig mondott valami megszívlelendõt, bölcset, a láp körülményei között hasznosat.

És hát a két gyerekszereplõ!...
Nagy Marcell már a Sorstalanságban sem tetszett, - a film gyengesége és sikertelensége többek között az õ színészi tehetségtelenségének is az egyik következménye volt, - itt azonban sikerült még az akkori önmagát is felülmúlnia.
Körülbelül úgy játszott, mint egy kirakati bábu, akit kiemeltek az üveg mögül, és elvitték egy film forgatására.
Arcjáték nulla, mimikai képességek tökéletes hiánya, beszédhang teljes kifejezéstelensége jellemezte a srácot, akirõl én azt hittem, hogy az évek alatt azért fejlõdött valamit színészileg.
Jelentem, semmit.
Bütyök figurájának melléfogása pedig még rajta is túltett.
A két fõszereplõ fiút két 180 centis, 40 kilós, nyüzüge gyerek alakította, és a filmeseknek még annyi esze sem volt, hogy a film forgatása alatt legalább mindennap levitték volna õket edzeni egy konditerembe, hogy a film végére legalább felszedjenek némi izmot magukra, ha már a könyvnek az volt az eredeti gondolata, - amit Fekete István zseniálisan megírt, - hogy a gyenge városi fiú megedzõdve és megerõsödve, megemberesedve tér haza a nyári vakáció után, amit vidéken töltött.
Na, ebbõl aztán semmi nem jött be az új változatban.

Direkt megmosolyogtató volt, amikor a film végén Détár Enikõ az osztályteremben megdicséri "Tutajost", hogy milyen edzett lett a nyáron, és közben visszanéz rá a csontsovány Nagy Marcell, pálcika vékonyságú karokkal.
Te jó ég!

Ezt a filmet teljesen felesleges volt elkészíteni, semmit nem adott hozzá az eredeti történethez, a közelébe sem jön a régi, 1967-es tv változatnak, a szereplõk teljesen idegenül mozogtak a számukra ismeretlen közegben, egyedül a természeti képek voltak csodálatosak, de azok sem tudták elfeledtetni a film gyengeségét.

Matula bácsit pedig - a mai színészgárdát végiggondolva - szerintem két színész tudta volna jól, hitelesen eljátszani, Bodrogi Gyula, vagy Reviczky Gábor.
Elég szomorú, hogy itt tartunk...
---------------------
Egyébként, ha már az eredeti történetet áthelyezték a mai idõkbe, akkor lehetett volna mindenkinél például mobiltelefon, amivel sokkal könnyebben lehetett volna kommunikálni a nádasban, de hát ahhoz egy sokkal talpraesettebb, a mai idõket, a mai fiatalok szóhasználatát, viselkedését sokkal jobban ismerõ forgatókönyvíróra lett volna szükség.

Még egy gondolat: (ha egy üzlet beindul...:)

A filmben Tutajos szinte válogatás nélkül lövöldözi a madarakat, - ami akkoriban, a 60-as évek elején még nem volt olyan nagy probléma - azonban ma már ezeknek a madaraknak a döntõ többsége VÉDETT MADÁR!!!
Amiket nem szabad bántani, lövöldözni rájuk, pusztítani õket.
Ezt a filmesek nem tudták?
Csak a netre kellett volna felmenni, - én is onnan tudom.
Úgyhogy a filmes bakikon és tévedéseken túl, még egy ilyen vonatkozása is van ennek a harmatgyenge alkotásnak.:D

Szerintem a film nem olyan rossz, és a színészekkel sincs különösebb bajom. Ami kifejezetten zavart, az a zene. Többször is azt hittem, hogy Tutajosnak SMS-e érkezett, de aztán rájöttem, hogy ez a mobiltelefonos hangeffekt valójában a filmzene akart lenni. Remélem, Czutor Zoltán és Jutasi Tamás kellõképp szégyellik magukat ezért a munkájukért.
Azoknak meg, akik szerint a regényt megfilmesítéskor nem szabad rövidíteni, kívánom, egyszer nézzenek végig egy ilyen elv szerint készült Háború és béke mozifilmet. Azt hiszem, közben éhen halnának.

Most sikerült megtekintenem a Duna televízióban ezt a mûremeket. Hát, a legkevesebb amit mondani lehet róla, hogy meg se közelíti a '67-es verziót de ezzel még nem mondtam sokat, hiszen az eredeti Tüskevár-sorozat a magyar tévé történetének legtökéletesebb, legidõtállóbb, legbriliánsabb szereposztású sorozata volt, kongeniális, a regénnyel EGYENRANGÚ feldolgozás. Igazi klasszikus, nemzedékek nõttek fel rajta, színészlegendák játszanak benne, a párbeszédek szinte szótól szóra meggyeznek a regénnyel, egyszerûen pazar benne minden, csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni.
Ez a mostani feldolgozás - nos, nem lett nézhetetlen, épp csak egy nagyon gyenge közepes, ami ugyebár két klasszis különbséget jelent visszafelé. Magyarán: kár volt elkészíteni.
A szereposztás siralmasan gyenge. Rékasi Károly, mint Kengyel tanár úr párját ritkítóan tenyérbemászó, Eperjes Károly mint István bácsi burleszkbe illõen nevetséges, a két srác meg... végülis Nagy Marcell nem annyira katasztrofális, mint a Sorstalanság-beli teljesítménye alapján vártam, sõt néha egész tûrhetõ, na de a Bütyök - az valami tragédia! Mindenáron jópofának akar tûnni, ezért túljátssza, egyszóval szörnyû.
Matula bácsi szerepére a mai színésztársadalomban sajnos nincs megfelelõ személy. Kovács Lajos sem az. Láttam már jó pár filmszerepben, többnyire jó is volt, de Bánhidi László emblematikus alakításához semmilyen szinten nem mérhetõ, vajmi kevés affinitása van ehhez az egyszerû vidéki figurához, csak megszólal, és máris oda a varázs, Balogh Tibit halljuk az Argóból. Röhej.
Aztán: ugyebár a sorozat játékideje kb. négy óra volt, ez meg egy másfél órás film - azaz: a korábbihoz képest két és fél órányi anyag ab ovo a kukába ment, azazhogy - le sem forgatták. Nincsenek kidolgozva a jelenetek, mindenbe csak belekapunk egy kicsit, esszenciálisan sûrítve rohan végig a cselekményen a film, semmire nincs idõ, ugyanakkor viszont van egy-két totál felesleges, a regényben nem szereplõ jelenet - pl. a film elején István bácsival a fagylaltozás és a vonatos jelenet - erre mi szükség volt???
Aztán a szivarozós jelenet: a szivar - nem viccelek: MEGSZÓLAL és levág egy kisebb monológot! Ez meg mi akart lenni???
A filmzene egy-két motívuma, pl. a fõcím alatt elfogadható, máshol viszont kriminálisan rossz, össze sem lehet a régivel hasonlítani.
S végül hogy valami jót is mondjak: az operatõri munka egészében kiváló, a természetfilmes vadmadár- és tájfelvételek színesben még pazarabbak mint a régi fekete fehér sorozatban. de ez az EGYETLEN pozitívum, ami az új verzióról elmondható.
De ha már Fekete István, akkor nem lett volna jobb inkább a folytatását, azaz a Téli berek-et filmre vinni? Annak ugyanis nincs klasszikus filmes feldolgozása, így nem kellett volna az összehasonlítást kiállni.
4,5/10

Csak a trailer videót néztem meg, de úgy mosdattak fel tõle. "Mi volt ez, kislányom?!" - kérdeztem, mint Zimmer Feri a földbõl fõzött kávé megivása után. :) Én is vagy ötvenszer olvastam a regényt. Minden sora egy zseniális kincs, frigyládát kéne faragni hozzá. Képzeletben már filmszerûen látom is. Nagyjából minden rajongó érzi Fekete István atmoszféráját, a szereplõk egyértelmûen megrajzoltak. Nem igazán filmtéma, ez echte könyv élmény. Ezt tapasztalhattuk a régi sorozatnál is, de azért félig-meddig boldogultak. A régi István bácsi, Nancsi néni is katasztrofális tévedés volt, merem mondani, még Matula sem volt tökéletes, de mégis klasszikus figurává vált. És akkor jönnek Emezek, 2012-ben... Borzadály! Valami Álom.net-es mûanyagot álmodtak meg. A rendezõ keze-lábát kéne a gyalázatért eltörni. Kábé a 3D Vuk színvonalát üti. Emberek, Fekete Istvánt csak olvasva, vissza a könyvespolchoz! Ezt a filmet pedig tessék máglyán elégetni, kollektív tudatossággal elfeledni! :( ..

Ma láttam a filmet. Én is félve néztem meg mert imádom a régi Tüskevárt :) Próbáltam elvonatkoztatni és nem összehasonlítani, de persze nem ment teljesen :) István bácsi szerepére Eperjes Károly nagy tévedés volt! Õ volt a legnagyobb tévedés a filmben. Matula sem tetszett, nekem nem jött át a vidéki egyszerû ember képe nála. Nem volt érzelem a filmben, hiányzott a szeretet, az apró gesztusok, odafigyelés....A fiúk játéka nekem tetszett, bár igaz Tutajos lehetett volna életrevalóbb :)
Viszont a természeti képek csodásak voltak, szépen bemutatta a nádas világát.

Ez a film a regény meggyalázása!
Fekete István Bütyök-je komoly, megfontolt gyerek, erre itt egy bohócként ábrázoltatják a "színész" gyerekkel. István bácsit szintén nyomorúságossá süllyeszti Eperjes félõrült alakítása, idõ, tér üti egymást, egy napig lehetne sorolni, hogy miért nem ér ez a film egy fabatkát sem...

Szia.
Szóról szóra osztom a véleméyed,teljesen egyetértek veled.Ez a film egy förmedvény volt...Pedig én úgy vártam,már,hogy megnézhessem de nekem is óriási nagy csalódás volt sajnos. :-(

Sziasztok!

lassan közeledek korban az ötvenhez,de bevallom a Tükevár és a Téliberek a kedvenc könyvem,imádom.Annyiszor olvastam,hogy szinte a kívûrõl fujom a szöveget,fõleg a párbeszédeket.
Én ma néztem meg ezt az ,,új,, filmet, vagy feldolgozást.Meg kell mondanom,nagy csalódás volt.Nekem ez egy összecsapott ,minõsíthetetlen ...valami volt.Már az 1967-s film sem az igazi, - a könyvhöz képest -mert abból is nagyon sok jó részlet hiányzik ami a könyvben szerepelt,de ez...ebbõl még többet kihagytak.Miért nem lehetett úgy megcsinálni ahogy Fekete István a könyvben megírta?Én ennek így neki sem áltam volna..Nahát a szereposztásról nem is beszélve.Tudom,hogy az öreg Matulát már nem lehet vissza hozni ,(bár nekem míg élek Bánhidi László jelenti Matulát )Kovács Lajoshoz nagyon nem illik ez a szerep.
Hát...ez után a film után úgy döntöttem,megnézem az 1967-s filmet,sõt a könyvet is elolvasom,újra,hogy ezt a borzalmat elfelejtsem mielõbb.Kár volt erre a pénzt költeni,vagy akkor csinálták volna meg normálisan.Kész van a Téli Berek forgatókönyve is.Már elõre félek,hogy abból majd mit csapnak össze.Ha nem a könyv alapján készítik akkor szerintem neki sem kellene kezdeni.Igaz,abból sem mostanában lesz valami.

http://zaol.hu/keszthely/seregi-laszlo-remeli-egyszer-film-lesz-a-teli-berekbol-is-1608537

Teljes tévedés. Egy tehetséges, jó rendezõnek is nagy feladat lenne, de egy iparoslegénynek meg egyenesen megugorhatatlan. Hiába nagy szerelme valószínûleg mind a regény, mind az elsõ filmváltozat, még akkor sem kellett volna belevágnia, hogy egyébként már régóta jelen volt az igény egy színes, felújított változatra. Ilyen kevés pénzbõl pláne (amúgy érthetetlen, hogy pont egy Tüskevárra ne kalapoljon valaki állami zsetont), de nem csak a pénzen múlt.
A szoros dramaturgia miatt folyamatosan döccen, a jelenetek mesterkélten másznak át egymásba. A mesterkéltség persze az egészre jellemzõ, ehhez hozzájárul a szinte állandó aláfestõ zene (természetközeli élményt akarok, madárhangokkal és sárcuppogással, francba a muzsikával), meg maguk a dialógusok. Jól láthatóan még a rutinos színészek sem nagyon tudnak mit kezdeni a szövegükkel, hogyan is árnyalják, fessék meg, ez valahol az instruálásnál veszhetett el, ami talán nem is volt. Hogy Kovács Lajosnak ki találta ki ezt a homoerotikus simogatással teli, nyálas Matula-karaktert, önmaga vagy a rendezõ, de borzalmas még nézni is, hogy küszködik vele minden pillanatában: különbözni Bánhídi Laci bácsitól valamiképp, de nem így, mert nemcsak a Fekete István által megírt személyiség egy egészen más figura, de a berekbeli élet önmagában férfiakat nevel ki (hiszen errõl szólna Tutajos jellemfejlõdése is), nem ilyen ellágyuló szelídséget (kemény dió persze Matula megformálása, mert az eredeti film legerõsebb, legjobb karakterérõl beszélünk). Aztán ott van István bácsi, aki végre kiereszthette volna a hangját, hiszen a fekete-fehér Zenthe Ferenccel kapcsolatban érkezett anno a legtöbb kritikai észrevétel, hogy jó-jó, de nem az, akit az író megálmodott. Eperjessel itt minden adott lett volna, hogy az igazi dörgõ hangú agronómust is képernyõn láthassuk, ehelyett a szokásos ripacskodó, humorizálgató formáját hozza, ezúttal egy begyöpösödött, a megírttal ellentétben a korszellemmel haladni nem tudó, bunkó parasztgazda képében.
Mindent betetéz ugyanakkor a két fõszereplõ srác teljesítménye. Azóta már kiderült, más pályára mennek, szerencsére nem a színészmesterség lesz a kenyerük, és ez így van jól, mert a Szomszédokban nem volt ilyen siralmas felmondása a szövegkönyveknek, mint amit õk ketten produkáltak. Bütyök még csak-csak, bár õ inkább irritálóan tenyérbemászó volt, de Tutajos sem a hangjával, sem az arcával nem tudott dolgozni. Nagy Marcellnek szólni kellett volna, hogy ez már nem a Sorstalanság forgatása, nem a rezignált, koránérett, érzelmek nélküliséget kell hozni, nyugodtan lehet kicsit felszabadultabb, hiszen vakáción van, vagy mifene. Mint egy hangoskönyv, de nem is, mert még abba is több játékosságot visznek bele, mint egy napközis tanárnéni mesedélutánja, de nem is, mert még abba is több játékosság kerül, szóval mint egy elemis kisdiák olvasásgyakorlása...ez igazán akkor üt nagyot, amikor az akciójelenetek megkívánnák a nagyobb amplitúdókat, a tüskevári gödörbeesés például így van nézhetetlenre rontva, a feszültség szikrája sem jelenik meg benne. A sok arcközeli pedig még inkább ellensége a filmnek, egyrészt menthetetlenül belassítja, másrészt Clint Eastwood óta nem volt a vásznon ennyire érzelemnélküli, rezzenéstelen arcú, nulla pulzusú figura, mint Nagy Marcell Tutajosa.
Hogy a stáblista alatt valami Cadillacrõl énekelnek, az teljesen rendben is van. Egy elrontott film nehogy már itt ne hibázzon, ebben legalább következetes. Az amerikai verda, meg a kárókatona nyilván egészen összeillõ párosítás, de még az is lehet, hogy csak én nem vagyok elég elrugaszkodott, mert mint ahogy a hippik felnõve öltönybe bújva, buldózerrel estek neki Woodstocknak, úgy a felnõtt Tutajos is álomautóval megy nyaralni, nem gõzmozdonnyal, vagy V43-al, és nem a berekbe, hanem pálmafás tengerpartra. Csak a korszellem, egy szimbólum ez a betétdal, nem pedig tévedés, teljes tévedés.

Kampós felvonulás.