A napfény városának nevezett Szeged egyik legtündöklőbb "sugara" a Szegedi Nemzeti Színház. Az ismert bécsi tervezőpáros Fellner és Helmer tervei alapján 1883 óta ékessége a Tisza-part környékének. Avatása után másfél évvel leégett. A legutolsó rekonstrukció 1978-tól 1986-ig tartott. Ma a nézőtéren 700 szék, az előcsarnokban több gobelin, a mennyezet és a páholy mellvédek díszeiben másfél kiló 23 karátos arany található. A társalgóban elhelyezett tükrök, a sárgaréz kapaszkodó korlátok, a falakat ékesítő maszkok érdekesek és elegánsak. A zenekari árok süllyeszthető, az öltözőket egyszerre 200 művész használhatja. A gyűrűs forgószínpad 13 méter átmérőjű, a díszletek 26 kézi és 56 gépi húzóval mozgathatók. A szabályozható világítótestekből 224 irányul a színpadra. Az épület előtti kovácsoltvas lámpatestek és padok a régi idők hangulatát idézik.
A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal – opera, tánc és dráma –, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A patinás, 19. század végén épült 680 nézőt befogadó Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek (operett, musical…) otthona, a 281 férőhellyel modern belső építészeti igénnyel 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont. 2021. május 1-től a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok egy intézményként működik tovább.