Színház

Anyám tyúkja

színmű, magyar, 2014.

Értékelés:

20 szavazatból
Szerinted?

Mit csinál Edward király, angol király?
Mihez ne fogjon senki könnyelműen?
Mi történik őszi éjjel a galagonyával?

A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. De jó! Egy versantológia van a fejünkben, kinél szűkebb, kinél bővebb, de a magja közös. Rágcsálja az idő, strófák, sorok, jelzők kihullnak, néha a szerző neve is. Ez például honnan is van: "A jó sör jön is, megy is? Tanultuk az iskolában? Kaláka? Burns! Szóval nem magyar. Nem e? Burns nem ezt írta. Hanem ezt: "O gude ale comes and gude ale goes? Magyarul Nagy László csinált belőle verset. Róla kinek mi ugrik be? Itt már bizonytalanabb terepen járunk. De makacsul mégis úgy képzeljük: valahol ott él bennünk az az antológia. A kályha, ahonnan elindulunk, ami megszabja viszonyunkat a nyelvünkhöz. Van, akiben folyvást bővül, van, akiben egyre kopik, de akkor is olyan parázs, ami lángra kap, ha ráfújnak. Idealisták volnánk? Tegyünk egy próbát! Legyen most a színpad ezé a közös versmemóriáé, ahol helye van a torzképeknek és magyar költészetté honosított idegen verseknek is.

A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el, többek között:
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz
Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet
Babits Mihály: Esti kérdés
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal
Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma
József Attila: Eszmélet
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Pilinszky János: Apokrif
Weöres Sándor: Az éjszaka csodái
Nagy László: Adjon az Isten
Orbán Ottó: A magyar népdalhoz
Petri György: 1956

A(z) Örkény István Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. április 11., Örkény István Színház

Stáblista:

Hozzászólások

szasko 2016 máj. 06. - 18:27:40
Mi kaptuk a jegyet az elõadásra.
A kezdés elõtt 2 órával néztem utána és akkor fedeztem fel, hogy "versek" , 2 óra 45 percben. Mivel egyéb fórumon nem kaptam választ, arra miként épül fel az elõadás (mint talán anno az iskolában:Felállnak elmondják a verset, taps, leülnek?) ezért más programot szerveztünk be magunknak gyorsan.
mesekeresõ 2015 ápr. 17. - 23:38:11
9/10
FElepHánt 2014 ápr. 12. - 17:50:35 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

Mácsai Pál már az Örkény István Színház nyitódarabjával,( "Azt meséld el, Pista!"), jelezte személyes irodalmi elkötelezettségét, ám most, a Költészet Napján az egész társulatot állítja csatasorba. Csak úgy záporoznak a gyönyörûséges verssorok, Ómagyar Mária siralom-tól Petri György-ig.
Mondják, mondják áradóan, a legnehezebb föladat a fenséges orgánumú Szandtner Annának jut, az elsõ bombát Ficza István robbantja. Petõfi segesvári tömegsírjából, az illõ áhitatot meghazudtolva, fenyegetõen dörgi a Szeptember végén sorait: "... feljövök érte a síri világból...". Karcos humorát csillogtatja Csokonai Vitéz Mihály vénasszony-szédítõ klapanciájában is, míg Bíró Kriszta ritmikus ráolvasásként görgeti Babits Feketeország-át. Kerekes Viktória poétikusan recitálja Adyt, az Arany Lacinak írott Petõfi verset meg pajkos gesztusokkal ízesíti.
Lírai gyengédséggel tolmácsolja Kosztolányi Körúti hajnal-át Epres Attila, hogy aztán a Brezsnyev-versben radikálisan mutassa meg a Nagy Októberi-t. Takács Nóra Diána is bekeményít, Csokonai nagybetûs Remény-ét kiábrándult nyersességgel utasítja el. Egész állatsereglet

jut Csuja Imré-nek, a József Attila-i szõke disznó, meg a nevezetes Anyám
tyúkja, de igaz emberségét is megcsodálhatjuk Kosztolányi Boldog szomorú dal-ában.
Pompásak a páros remeklések. Arany János Fülemülé-jében az acsarkodó gazduramékat Kerekes Éva és Für Anikó heves asztalcsapkodásokkal karikírozza, utóbbi alaposan bele is fárad, az Aludj el szépen kis Balázs egyre kókadtabb könyörgései õt magát bólintják álomba. Az Éjszaka csodái megejtõ tüneménye muzsikál Gálffi László és Pogány Judit duettjében, erõsítve azt a gyermeki nosztalgiát, melyet a mûvésznõ annyi melegséggel idéz a "Cserebogár, sárga cserebogár"-ban.
Ezentúl a Négy ökrös szekér sem Major vehemens pátoszával él emlékezetünkben, a dionüszoszi kedélyû Vajda Milán múltba révedõ szavaival egy ütemben zötykölõdünk a csillagfények szerelmes éjszakájában, ahogy Balassi Bálint reneszánsz szenvedélyét is átéljük
a Júliához szólás hullámzó ritmusában. Nem is tudhatjuk, álmodjuk-e ezt, mint Dzsuang Dszi a lepkét, a lepke a festõt, avagy a költõ mind a kettõt...
A Betlehemi királyok trióban Znamenák István képviseli a csavaros furfangot, Pilinszky Apokrif-je több szájra bontva sem veszít tonnányi súlyából. Az emblematikus Négysoros-t Kákonyi Árpád surranó szólamaiban négyen éneklik Máthé Zsolt vezényletével, a teljes
kórus zümmögi a Bóbita, Bóbita álmos-t.
Költészetünk mérhetetlen gazdagsága manifesztálódik a fináléban, mindenki mást mond, a verssorok egymást követve szólalnak meg, grandiózus fúgában ölelkezve tornyozzák fel nyelvünk kincses katedrálisát.