Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Színház

Brooklyni mese

Belvárosi Színház, november 7., 15:00

Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett. Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán.... De mi történik ezután? Kire hogyan hat, hogy a világ egyik legszebb alkotásának tulajdonosa lett? Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.

Belvárosi Színház

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak – kocsmaária

6szín, november 14., 20:00

“Lassan két évtizede figyelem Thuróczy Szabolcs a (magyar) néplélek ismeretéről tanúskodó alakításait Pintér Béla zseniális darabjaiban: organikus, természetes, bio! Az évek során barátságába is fogadott. Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak” Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen. Aztán írtam egy kocsmaregény-félét és ebből készül most egy monodráma Szabolcs főszereplésével. Keresztes Tamás, kiváló színművészünk, nem mellesleg Gogol: Egy őrült naplójának káprázatos előadója lesz a darab rendezője. A dramaturgia vastörvényeit pedig a nagyszerű Enyedi Éva érvényesíti majd magas színvonalon.” (Bödőcs Tibor) A szerző többször is nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária egy levegővel. Sok nevetéssel, sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg a szemünk előtt.  

6szín

A vád tanúja

Játékszín, november 8., 19:00

Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Ráadásul a felesége a vád tanúja! Az ő kezében van a sorsa. Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban.

Játékszín

Alíz - engedd szépen, hogy megegyelek

Átrium, november 8., 19:00

Zenés dráma Csodaországban Azt hitted, megmenekülsz?Ne kiabálj, Alízka, engedd szépen, hogy megegyelek!A Wonderland Lélekparkban Dr. Antal Edit uralkodik, szomorú gyerekeket tesz újra boldoggá.Mesévé alakítja a ’90-es évek valóságát, színekké a klinikai fehérséget.Ide hozzák el a kamaszodó Alízt kétségbeesett szülei: a lány mindeddig éltanuló volt, de már nem úgy teljesít, mint korábban.Alíz elromlott. Meg kell szerelni, helyre kell hozni, hogy a család társadalmi megítélésén ne essen csorba.Alíz a szabadságát, szülei a régi családi harmóniát keresik.Összeférhet-e a kettő?Rémmese a szeretetről.

Átrium

Angyalok Amerikában – Első rész: Küszöbön az ezredforduló

Radnóti Színház, november 12., 19:00

1985, Amerika. Az elszabaduló nagyvállalati kapitalizmus hatására a társadalmi olló egyre nyílik. A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények alatt egyre gyengül a szociális védőháló. Megjelenik az Antarktisz feletti ózonlyukról szóló első hír. Már négy éve terjed egyre gyorsuló ütemben az AIDS, de a szintén negyedik éve regnáló Ronald Reagan republikánus elnök egészen ez év szeptemberéig nem tesz nyilvánosan említést a betegségről, mert az elsősorban a homoszexuális férfiakat érinti. Az emberiség teljes kipusztulásáig hátralévő időt mutató Végítélet Óráján a pontos idő 23:57. Az éjfél pedig egyre közeledik: Nostradamus próféciája szerint az új évezred küszöbén „az égből a rettegés királya fog érkezni.” 1985, Amerika. Egy gyógyszerfüggő mormon feleség a szorongató valóság elől próbál menekülni. Egy meleg srác keresi az alkalmat, hogy közölje a barátjával a nemrég kapott halálos diagnózist: AIDS-es. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság férfivécéjében egy republikánus ügyvéd átnyújt egy köteg vécépapírt a demokrata érzelmű, síró kollégájának. Látszólag semmi nem predesztinálja őket arra, hogy szót értsenek, mégis társat találnak egymásban, miközben szabadság és kötelesség, hűség és árulás harcait vívják, és tanulják önmagukat és társaikat egyszerre jól szeretni. 1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban, a kétélű szabadságeszményt hirdető reagani Amerikában szeretik és elhagyják, kerülik és mégis lépten-nyomon megtalálják egymást – és vele a személyes és társadalmi megváltás reményét. „Mai társadalmunk felépítése sok tekintetben Kushner darabjának történeti idejében alapozódik meg. Roy Cohn, aki a drámában egy személyben testesíti meg a korszak hatalmasainak bűneit, valós személy volt: McCarthy szenátor főtanácsadója, aztán a hetvenes években egy fiatal, feltörekvő ingatlanmágnás ügyvédje és mentora, Donald Trumpé. Kushner elemi dühvel néz a Cohn-féle hatalombrókerek fémjelezte reagani korszakra: a kiépülő neoliberalizmusra, a periférián lévőkkel szembeni totális és kegyetlen szenvtelenségre, és a hatalmon lévő dicsőített, korrupt és befolyásos fehér férfiak hegemóniájára, akiknek listája a jelenbe ér, és majdnem olyan hosszú, mint azoké, akiknek a csontjain taposnak. A korszakra, amikor az emberiség elkezdte turbófokozaton felélni a saját jövőjét. Az Angyalok Amerikában egy apokalipszisvízió egy kollektív fertőzést hordozó társadalomról, melyben Kushner áradó képzelettel, empátiával és humorral szemléli a szétesés határán billegő világ szereplőinek szorongó kiútkeresését. A halállal szemben viszont egy pillanatra sem felejti el az életet, a kilátástalansággal szemben a jövőt: megmutatja, hogy primer emberi azonosságuk meghaladja a politikai látszatvalóság széttagoltságát. Végső soron pedig a megváltás ígéretével kecsegtet – ha az nem is feltétlenül egy szárnyas angyal képében érkezik meg.”Nagy Péter István Média- és LED design: Wurk IkonaIntim tréner: Mezei Bence

Radnóti Színház

Koncert

A film forog tovább

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 8., 20:00

Km.: Gubik Petra, Szulák Andrea, Csonka András, Kocsis Tibor (ének), Tóth Gyula (gitár, zenekarvezető), Rátonyi Róbert (zongora), Csizmadia Dávid, Magyar Ferenc (trombita), Barbinek Gábor (harsona), Csejtei Ákos (szaxofon, fuvola), Nagy Balázs (szaxofon, klarinét), Gátos Iván (szintetizátor), Takács Donát (basszusgitár), Boegán Péter (dob), Zsoldos Dániel (ütőhangszerek) A film forog tovább – a Nők Lapja egy felejthetetlen, nosztalgikus koncertre hív, amely során a legnagyobb magyar filmslágerek kelnek életre. A mindenki számára ismerős dallamok Szulák Andrea, Gubik Petra, Csonka András és Kocsis Tibor előadásában, nagyzenekari kísérettel, a Stúdió 11 közreműködésével csendülnek fel. A koncerten többek között olyan közönségkedvenceket hallhatunk, mint a Csinibaba, a Nagy utazás, a Szerelem első vérig, a Valami Amerika, az Egyedül nem megy vagy a Szeretni bolondulásig. Ez az este nem csak a filmek szerelmeseinek ígér felhőtlen kikapcsolódást.

Müpa

The Klezmatics: We Were Made For These Times

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 9., 20:00

Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, azaz a világzene műfaji indulása környékén a zsáner egyik első és legnagyobb sztárjának számított – és máig a klezmer-szcéna egyik legismertebb együttese. Eklektikus hangzásukba a zsidó zenei gyökerek megőrzése mellett beleférnek a jazzes, a latinos, a balkáni, sőt a punk és egyéb világzenei hatások is. Dalaikban az emberi jogokat és a diaszpórákat érintő kérdések mellett a kulturális ellenállás témái is megjelennek. Az egyetlen Grammy-díjas klezmeregyüttes We Were Made For These Times című új albumával érkezik Magyarországra, és érzelmekkel teli, eklektikus zenei utazásra hívja közönségét.

Müpa

Pusker Júlia és a Budapesti Vonósok

Zeneakadémia, november 10., 19:00

Mendelssohn: Sinfoniesatz MWV 14Mendelssohn: d-moll hegedűverseny R. Strauss: A-dúr vonósnégyes op.2. A szimfonikus költeményeiről, operáiról és dalairól ismert Richard Strauss már egészen fiatalon kivételes zenei adottságokról tett tanúbizonyságot, édesapja pedig gondoskodott arról, hogy zeneszerzői kreativitását ne a divatos kortársak – például Wagner vagy Liszt –, hanem a nagy klasszikusok, elsősorban Beethoven példáját követve bontakoztassa ki. 15-16 évesen komponált vonósnégyesét hegedűtanárának ajánlotta, a mű pedig olyan hatást kelt, mintha fél évszázaddal korábban, egy Beethoven kortárs írta volna. Napjainkban a kompozíció ritkán szólal meg, igazi ritkaság tehát, de egyben a mesterségbeli tudás lehengerlő bizonyítéka is. A Budapesti Vonósok koncertjének első részében egy másik csodagyerek, Mendelssohn darabjai szólalnak meg, ugyancsak a szerző ifjú korából. A c-moll szimfóniatételt és a d-moll hegedűversenyt 14 éves kora előtt írta, modernkori bemutatójára 130 évvel később, 1952-ben került sor, a szólót Yehudi Menuhin játszotta. A Budapesti Vonósok vendégszólistája Pusker Júlia lesz.

Zeneakadémia

JODOKCELLO

Papp László Budapest Sportaréna, november 11., 20:00

Jodokcello visszatér Budapestre, teltházas koncertje után 2026-ban még nagyobb színpadon kápráztatja el a közönséget! A mezítlábas csellista különleges, egyedi stílusaÁtdolgozott világslágerek: Bruno Mars, Coldplay, David Guetta, Hans Zimmer, Ludovico EinaudiLélegzetelállító fényshow & vizuális élmény2026.11.11. – Budapest ArénaEgy est, ahol a cselló hangja új dimenzióba kerül. Ne maradj le erről a különleges élményről!

Papp László Budapest Sportaréna

Polska Jazz | O.N.E. Quartet (PL)

BMC - Opus Jazz Club, november 12., 20:00

Km.: Monika Muc (szaxofon), Kateryna Ziabliuk (zongora), Kamila Drabek  (nagybőgő), Patrycja Wybrańczyk (dob) A lengyel akusztikus kvartett, az O.N.E. neve kétértelmű: a szó lengyelül az „ők” névmás nőnemű megfelelője – találó utalás a kizárólag nők alkotta felállásra –, míg angolul természetesen az egységet jelzi. Mindkét jelentés tükrözi a zenekar egalitáriánus megközelítését és közösen kimunkált hangzásvilágát. Harmadik albumuk Well, actually… címmel 2025 októberében jelent meg. A demokrácia szellemiségében és a kollektív improvizációban gyökerező lemezen a négy tag saját kompozíciói szerepelnek, amelyek elmossák a határokat a modális jazz lírai vonásai és a szabad improvizáció nyers energiái között. A négy különböző vérmérséklet és zenei érdeklődés párbeszédében a modern jazz a hagyománnyal, a líraiság a humorral, a szerkezetek kötöttsége pedig spontaneitással találkozik.

BMC - Opus Jazz Club

Lengyel Johanna - JAYLENN| Lemezbemutató koncert

MOM Kulturális Központ - MOMKult, november 13., 19:00

Lépj be jaylenn világába!November 13-án 19:00 órától a MOMkult színpadán Lengyel Johanna, azaz jaylenn első lemezbemutató nagy koncertje vár. Ez az este nem csupán egy koncert lesz, hanem egy különleges utazás jaylenn belső világába. Egy olyan világba, ahol a gondolatok, az érzések és a képzelet találkoznak. A műsor középpontjában saját történetei és az a fantáziavilág áll, amely az évek során formálta őt alkotóként és emberként. A Megasztár 2025 és A Nagy Duett győzteseként megismert énekesnő ezúttal egy igazán személyes koncertre hívja a közönséget. Engedd, hogy a zene végigvezessen ezen az utazáson, ahol minden dal egy új történetet mesél el, és egy újabb szeletet tár fel jaylenn világából.Ha szeretnél részese lenni egy őszinte, érzelmekkel teli zenei élménynek, akkor ott a helyed.

MOM Kulturális Központ - MOMKult

Kiállítás

Tu­li­pán és zsá­lya - Ker­tek, ko­rok, nép­mű­vé­szet

Hagyományok Háza - Kallós Zoltán kiállítótér, november 29-ig

Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása. Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett. A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek. Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját. Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé. Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé. Tárlatvezetések:március 7., szombat 16:00március 12., csütörtök 17:00március 14., szombat 10:30március 21., szombat 10:30március 26., csütörtök 17:00

Hagyományok Háza

Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát

Walter Rózsi-villa, december 20-ig

A Walter Rózsi-villa új kiállítása a brutalizmus hazai emlékei közül kínál eddig sosem látott merítést. A tárlat az ellentmondásos emlékű, de az utóbbi években igen divatossá vált késő modern irányzat jellegzetes magyarországi épületeit mutatja be két magyar származású tervező: Breuer Marcell és Goldfinger Ernő munkásságával együtt. Emellett állandó kiállításon mutatkoznak be a Breuer Marcell hagyatékából szerzett műtárgyak. A „Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát” című kiállítást a MÉM MDK saját kutatása készítette elő, amely felmérte a brutalizmus hazai hatását és azonosította annak több száz emlékét. Több mint 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, szakirodalmi és archívumi kutatás, valamint a tervezőkkel készített interjúk egészítettek ki. A Walter Rózsi-villa tárlatán ennek a munkának az eredményei válnak láthatóvá a nagyközönség számára, fotókon, rajzokon és kifejezetten erre a kiállításra készített maketteken keresztül. A brutalista építészeti kiállítás kísérlőtárlataként, önállóan mutatkozik be a MÉM MDK történetének legnagyobb értékű műtárgyvásárlása, a 2025-ban megszerzett Breuer-gyűjtemény. A Breuer Marcell saját egykori nyaralójából vásárolt bútorok, könyvek, makettek és fényképek mellett a gyűjteményt a Szarvasy Mihály műgyűjtő által letétbe helyezett, Breuer egykori New York-i irodájából és munkatársaitól származó tárgyak teszik Közép-Európában is egyedülálló gazdagságúvá. A Breuer fia, Breuer Tamás által készített fényképek a világhírű építész családjának nyári hétköznapjait, de fontosabb építészeti munkáit is bemutatják. A tárlat kurátora Kovács Dániel művészettörténész, a Breuer-gyűjtemény kurátora Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész – mindketten a MÉM MDK muzeológus munkatársai. A kiállítás kísérő kiadványaként a MÉM MDK kiadásában magyarul és angolul is megjelenik a Brutalista építészet Magyarországon című könyv, Kovács Dániel szövegével és F. Tóth Gábor, a MÉM MDK fényképészének fotóival, valamint Sebestyén Ágnes Anna Breuer-gyűjteményt bemutató, magyar-angol nyelvű kötete. A két kiadvány a Walter Rózsi-villában is megvásárolható.

Walter Rózsi-villa

Big Bang. Táguló gyűjteményi horizontok

Ludwig Múzeum, 2027. január 10-ig

A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Ludwig Múzeum

A szépség rítusai – Tolldísz és testfestés Amazóniában

Néprajzi Múzeum, 2027. január 4-ig

Hogyan mutatkozik meg a rituális szépség? Mit jelent szépnek lenni egy amazóniai őslakos közösség ünnepein? Hogyan jelenik meg a test díszítésében és az ünnepek forgatagában a mebengokre (kajapó) indiánok világképe, mitológiája, közösségi identitása? Hogyan örökíti meg fényképein mindezt egy kulturális antropológus, aki fél évszázada kutat közöttük? A budapesti Néprajzi Múzeum új kiállítása egy különleges fotógyűjtemény segítségével válaszol a fenti kérdésekre. A kiállítás válogatás a nemzetközi hírű belga kulturális antropológus, Gustaaf Verswijver csaknem fél évszázados amazóniai kutatómunkája során létrejött archívumából, amely négy éve került a Néprajzi Múzeum gondozásába. A kutató rendkívüli alapossággal adatolt, rendszerezett anyagot adott át: több mint 47 000 fényképfelvételt, mintegy 90 óra filmanyagot, hangfelvételeket, jegyzeteket és közel 400 tárgyat. A mostani kiállítás ennek a hatalmas anyagnak az első, az amazóniai indián kultúrákra és az antropológiai fotográfia természetére fókuszáló bemutatása, úgy hogy a kutatót a terepmunkáira rendszeresen elkísérő felesége, Martine de Roeck fényképei is láthatóvá válnak. A tárlat középpontjában az önmagukat mebengokrénak nevező, de a külvilág által inkább kajapóként ismert indiánok körében 1974 és 2019 között készült felvételek állnak. A látogatók nemcsak ünnepi jeleneteket és mindennapi életképeket láthatnak, hanem betekintést nyernek a test átalakításának, rituális díszítésének kulturális logikájába is. Kiderül, milyen anyagokkal és technikákkal készülnek a testfestések, milyen mitikus eredettörténetekhez és rituális szerepekhez kapcsolódnak, és hogy a geometrikus minták és színek miként alkotnak egy pontosan szabályozott, a közösség számára azonnal olvasható vizuális nyelvet. Választ kapunk arra is, hogyan és miért tágították a mebengokre férfiak és nők a fülüket, valamint ajkukat: a test formálása nem egyéni döntés, hanem társadalmi státuszt és életkori helyzetet jelölő gyakorlat volt. A tárlat központi eleme a mebengokrék szépségfogalma. A kiállítás egyik legfontosabb felismerése, hogy a szépség ebben a közösségben nem pusztán látvány, hanem közös cselekvés eredménye: a test átalakítása, a díszek elkészítése és viselése, az ünnepen való aktív részvétel a közösség egységét és világképét jeleníti meg. A kiállítás azt is megmutatja, miként zajlanak a névadási és más rituális szertartások, hogyan válik az ünnep a társadalmi rend újrateremtésének színterévé. A fényképek arra is rávilágítanak, miben változott mindez az elmúlt öt évtizedben: Hogyan alakult át a mebengokre közösség kapcsolata a külvilággal? Miként változott a testhez és a meztelenséghez való viszony? Milyen új anyagok, testdíszek jelentek meg? A tárlaton az analóg és a digitális korszak fényképei egymás mellé kerülve teszik láthatóvá a kulturális változásokat. Mindeközben arra is választ kapunk, hogyan hatott a digitális technológia megjelenése az antropológiai kutatásokra és a helyi kultúrára. A kiállítás így nemcsak egy amazóniai közösség ünnepi világát tárja fel, hanem azt is, miként válik a szépség társadalmi nyelvvé, a test pedig jelentéshordozó felületté. Eközben azt is érzékelteti, hogy a kamera mögött állók hogyan próbálják vizuálisan megragadni és visszaadni az őslakosok szépségfogalmát, hogyan válik a fényképezés a kulturális fordítás eszközévé. A Néprajzi Múzeum gyűjteményébe került Verswijver-archívum fényképei mellett a látogatók a kiállításon megismerhetik a kutató filmfelvételeit és a mebengokre indiánok között gyűjtött tárgyait is.

Néprajzi Múzeum

Ez+Az

Vermeer

Várkert Bazár, november 7., 18:00

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat. Jelen Exhibition epizódot David Bickerstaff (Pissaro, az impresszionizmus atyja, Napraforgók vonzásában) rendezte, és olyan Vermeer remekműveket mutat be a rajongók nagy örömére, mint a Lány gyöngy fülbevalóval, A geográfus, a Tejet öntő nő vagy épp a frissen restaurált Levelet olvasó lány nyitott ablaknál címűt. De nemcsak ennek a ragyogó XVII. századi művésznek a munkáival ismerkedhetünk meg a film révén! Képet kaphatunk a kiállítást szervező csapat – világhírű kurátorok és Vermeer-szakértők – munkájáról, akik új megvilágításba helyezik Vermeer titokzatos életét, remekműveit, művészi döntéseit, a kompozícióit életre hívó mozgatórugókat, a festményei hátterében megbúvó alkotó folyamatokat. Vermeer életművéről leginkább nyugodt, bensőséges, magánszférát feltáró zsánerképeire; előzmény nélküli élénk, színpompás (kobaltkék-sárga) palettájára és illúzióteremtően valósághű ábrázolásmódjára asszociálunk.Exhibition on Screen: VermeerSzínes angol dokumentumfilm, 2023, 93 perc (12)rendező: David BickerstaffSzereplők/Cast: Robert LindsayKorhatár: 12 A film adatlapja

Várkert Bazár

Canaletto - művészeti filmvetítés

Várkert Bazár - Testőrpalota - Vetítőterem, november 10., 18:00

Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és a velencei művészet című filmmel nyitja, amely egy magával ragadó utazásra hív a híres velencei tájképfestő életébe és művészetébe. Senki sem tudta jobban megragadni Velence lényegét és varázsát, mint Giovanni Antonio Canal, akit Canalettóként ismerünk. A kiállításon bemutatott több mint 200 festmény, rajz és grafika páratlan betekintést nyújt Canaletto és kortársai művészetébe, valamint abba a városba, amelyet mesteri módon örökített meg. A film lehetőséget nyújt arra is, hogy belépjünk két hivatalos királyi rezidenciába – a Buckingham-palotába és a Windsor-kastélyba –, hogy többet megtudjunk a művészről és Joseph Smithről, aki Canalettót megismertette Nagy-Britanniával. A mozinézők XXI. századi „Grand Tour”-ra indulnak, sorra felkeresve azokat a látnivalókat, amelyeket XVIII. századi elődeik is élveztek, és amelyeket Canaletto festményei megörökítettek – a Rialto-hídtól a Szent Márk térig, a Dózse-palotától a Santi Giovanni e Paolo-templomig. A filmben a Királyi Gyűjtemény kurátoraitól és a velencei történelem világszerte elismert szakértőitől kapunk egyéni tárlatvezetést, ami garantálja, hogy közelebb kerülünk Canalettohoz és az őt inspiráló városhoz. Rendező: David Bickerstaff A film adatlapja

Várkert Bazár

Gömbtánc - Global Dance

Fővárosi Nagycirkusz, november 7.-2027. január 10.

Karácsonyi cirkuszi utazás a gömbök csodálatos világában: itt, a Földön, a bolygók között és az emberi lélek titkaiban. A porond közepén megszületik egy gömb. Először csak játék: labda, lufi, buborék, hógömb, kristálygömb. Aztán lassan világgá változik: földgolyóvá, bolygóvá, égi szférává, emlékké, álommá és próbatétellé. A GÖMBTÁNC című karácsonyi cirkuszi előadás egy mindig mozgásban lévő világról szól, melyben arra az egyszerű, mégis örök kérdésre keressük a választ: hogyan maradhatunk egyensúlyban egy olyan világon, amely soha nem áll meg alattunk? A produkcióban fellép többek között Ratkóczy Lilla (hullahopp gömbön), az Eötvös család (zsonglőrszám gömbön), Elisa Cussaide (galambszám gömbön), Ksenia Archer (golyónjárás magasdróton), Evgenia Fedkulova (légi gömbszám), Alex Traisci (bohóc), a Duo Kyrios (golyónjárás), a Vavilov’s troupe (lengőpallós szám és deszkaszám), valamint Stefania Grigoryan (zsonglőr gömbön). A labdából bolygó lesz, a porondból pedig az egész világ. A Föld forog alattunk, a szférák keringenek körülöttünk, mi emberek pedig lépésről lépésre tanulunk járni rajtuk – hogy megtaláljuk az egyensúlyt a világban és a lelkünkben.

Fővárosi Nagycirkusz

Bemutatók Összes bemutató

  • 80 nap alatt a Föld körül Jegy

    Verne Gyula műve alapján színpadra írta némely korábbi vállalkozások olvastán Bodolay Géza és Zalán János

    Időpontok
  • A 3 TESTŐR Jegy

    „Egy mindenkiért – mindenki egyért!” – és kezdetét veszi a kaland, ahol a barátság, a becsület és a szerelem mindent elsöprő erővel csap össze.

    Időpontok
  • A 9-es szám alatt

    Horrorvígjáték.

    Időpontok
  • A Holdbeli csónakos Jegy

    Pávaszem, Jégapó fejedelem álmodozó lánya Ukkonvárban él, és minden földi kérőt visszautasít, mert az elérhetetlen Holdbeli csónakosba szerelmes. Hiába verseng a kezéért a kínai császár és a sumér király, a királykisasszony megszökik a...

    Időpontok
  • A hírnév kalitka

    A Verba társulat előadása.

    Időpontok
  • A hülyéje

    Mit tehet Lucienne, ha férje barátja szerelmével üldözi? Bevall mindent. Mit tehet a szoknyabolond Pontagnac, ha lebukik, ráadásul még elhagyott kedvese is betoppan a házba? Bevall mindent. És mit tehet a férj, aki megtudja mind ezt? Nem hiszi el.

    Időpontok
  • A nyugat hőse Jegy

    Hölgyeim és Uraim, távolról érkező és belpesti falubeliek!

    Időpontok
  • A papucsszaggató királykisasszonyok

    A Papucsszaggató királykisasszonyok Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán mesedarabjainak sorába illeszkedik. A 2003-ban bemutatott Csipkerózsika annak idején új utat nyitott, amikor a klasszikus mese a magyar folklór világában született újjá. A szereplők magyar népmesei alakot öltöttek, a...

    Időpontok
  • ARTQUINCUM (ARTQ) - Mark O’Rowe: TERMINUS Jegy

    Három elveszett lélek bolyong a budapesti éjszakában. Egy lelkisegélyközpont önkéntese, aki egykori tanítványa nyomába ered, hogy megmentse őt és születendő gyerekét. Egy lány, aki besokall a magánytól, ám a szokásos pénteki kocsmázás után egy...

    Időpontok
  • Anconai szerelmesek Jegy

    Olaszország, zene, napfény és szerelem. Egy hely, ahol mindannyian élni szeretnénk: ez a picike piazza Anconában, ahol szerelmek szövődnek, a szívek összetörnek, a sorsok összegabalyodnak, mindenki sír, nevet, és legfőképpen: énekel! Itt mindenki a boldogságot keresi, de senki sem a megfelelő helyen. A...

    Időpontok