Ana és Julio házassága kihűlt, de ezt még el tudnák viselni. A felettük lévő lakásból viszont mindennap végig kell hallgatniuk, ahogy a szomszédok szeretkeznek. Ana barátkozásképpen meghívja őket vacsorára, Julio pedig elhatározza, hogy szól nekik az intim áthallásról. Laura és Salva azonban egyértelmű szándékkal érkezik… A katalán szerző világsikerű komédiája számos filmfeldolgozás után először szerepel magyar színpadon.
Kinek jutna eszébe a nyaralására magával vinni a jelenlegi és az előző feleségét is? Ráadásul egy idős és meglehetősen szókimondó rokon tengerparti házába? A levegő az első pillanattól kezdve tele van feszültséggel, a sziklaszirten álló ház összes vendége mintha tojáshéjon lépkedne, nehogy kirobbanjon a botrány. És nem is Agatha Christie lenne a szerző, ha nem lebegne a levegőben egy gyilkosság baljós lehetősége…
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
– generációs kíntorna két szerzőre és három színészre – Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk? „Nem nyughat az Égben egy halhatatlan lélek, amíg a csepeli Rózsakertben lecsókolbászt tesznek a Jókai-bablevesbe. Az Úr tehát elküldi három angyalát, hogy oldják meg ezt a kényes ügyet. És ha már úgyis a Földön járnak, vigyenek magukkal egy titokzatos dobozkát is. Ezzel kezdődik apák és fiúk párhuzamos története, amit persze, ahogy általában, most is a lányok tesznek kiszámíthatatlanul szövevényessé.”/Németh Gábor/ "A vasárnap délutáni meccsnézésben az a jó, hogy lehet egy kicsit szeretni egymást közben. Eszed a kolbászt, és szinte elfelejted, hogy a fiad egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kéne. Iszod a sört, és eszedbe se jut, hogy az apád képtelen elfogadni a másmilyenséged. Ordítva szidjátok a bírót, a csatárotok kihagyja az összes helyzetet, és néhány órára olyan, mintha nem lenne teljes káosz a világ. Csak hát néha úgy alakul a vasárnap, hogy a kolbász belelóg a mustárba. És akkor már muszáj kimondani, hogy mire jött rá az ember, amikor egyszer régen ráhúzott az arcára egy női bugyit. Meg azt is tisztába kell tenni, hogy akkor végülis ki ebben a családban apuci kedvence. Ja, meg van ez a kullancs. Amit valakinek valamikor valahogyan ki kell majd szedni."/Biró Zsombor Aurél/
A szenvedélyes gyűlölet és szerelem operája! A 2025-ös szezonban nagy közönségsikert aratott Verdi Nabucco című operája, melyet Bán Teodóra rendezésében mutatott be színházunk. A 2026-os nyári szezon nagy operabemutatója Verdi másik nagyszabású műve, A trubadúr lesz. A premiert követően Európa-szerte bemutatták, csak Nápolyban hat különböző színházban 190-szer játszották, Magyarországon 1854. október 31-én tűzték műsorra. A mű középpontjában az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás áll. A Nabucco indulata, a mű születésének korában, a nemzetet leigázó idegenek ellen irányult, A trubadúr viszont az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás motívumaira épül. Verdi képzeletét a mű megírásának idejében megragadta a regényes középkori környezet, a cigánytáborok különleges hangulata. Ebből rajzolódott ki a titokzatos trubadúr története, akinek szerenádjára fellobban Leonora szíve. Az előadás címszerepében Yusif Eyvazov drámai tenor lesz látható a Margitszigeten. Yusif rendszeresen fellép a világ legrangosabb operaházaiban, többek között a milánói La Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a madridi Teatro Realban, a Berlini Állami Operaházban, a londoni Royal Opera House-ban, a Párizsi Nemzeti Operában és a barcelonai Liceu Operában. Yusif számos felvételen szerepelt a Deutsche Grammophon kiadónál, többek között Puccini Manon Lescaut című operájának teljes felvételén, amelyet a Salzburgi Fesztiválon rögzítettek. A trubadúr cselekménye Spanyolországban játszódik az 1410-es években, amikor Urgel grófja trónkövetelő háborút indított I. Ferdinánd aragóniai király, az elhunyt Márton király unokaöccse ellen, akit megválasztottak, nem pedig örökölte a trónt. Az Aragon Királyság központjában, a Pireneusok déli lejtőinél elterülő Zaragoza város közepén, az Aliaferia palotában él a királypárti Luna gróf, a közeli Sargasto-palotában Leonora, a királynő udvarhölgye; Manrico pedig a biscayai hegyekből származik és Urgel gróf mellett harcol. Luna gróf és Manrico tehát politikai ellenfelek is, nemcsak szerelmi vetélytársak. A dráma központi figurája Azucena a cigányasszony, aki leginkább hallgatásával szövi kuszára a szálakat, s passzívan tolja a tragédia felé a szerelmi háromszög résztvevőit. Belső erkölcse ártani nem akaró hangja vív csatát a hagyományok által diktált vérbosszú intézményével. Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar Szereposztás:Luna gróf – Bogdan BaciuLeonora Sargosto grófnő - Marina RebekaAzucena, cigányasszony - Kutasi JuditManrico, trubadúr - Yusif EyvazovFerrando Luna hűbérese – Kovács IstvánInes, Leonora bizalmasa – Heiter MelindaRuiz, Manrico kísérője – Ujvári Gergely
Km.: Czvikovszky Gábor (trombita), Zana Zoltán (szaxofon), Balázs József (zongora), Lakatos Pecek Krisztián (nagybőgő), Balázs Elemér (dob) Balázs József a hazai középgeneráció egyik legnevesebb billentyűse, aki az etno-jazz világában és a műfaj fősodrában egyaránt otthonosan mozog. A zongorista a legendás New York-i Blue Note-ban és a Detroit Jazz Fesztiválon is elsöprő sikert aratott East Gipsy Band vezetője. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja, és lemezen is ebben az együttesben mutatkozott be először (My New Way, 1997), majd hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett a zenekar összes további albumán. Játszott a Kőszegi Quartetben, 2003 óta tagja a Dés László Septetnek. 2005-ben testvérével együtt ő is csatlakozott a Contemporary Gregorian projekthez. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben. A jazz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.
Km.: Dóczi Bence (imdb – gitár, elektronika), Kosztolánszki Dominik (Dom Beats – szaxofon), Horváth Áron (cimbalom), Pham Van Quan (vizuál) A Floating Beats egy nyitott, lebegő zenei és vizuális platform, ahol a hip-hop mintázatok, a jazzimprovizáció szabadsága, az atmoszférikus elektronika és az akusztikus hangszerek organikusan fonódnak össze. Dóczi Bence (IMDB) samplerrel, gitárral és effektekkel épít mély, rétegzett groove-okat és hangtereket, amelyekre Kosztolánszki Dominik (Dom Beats) szaxofonja, fuvolája, szintetizátorai és vocoderei éneklő, kifejező dallamokkal és pszichedelikus rétegekkel reagálnak. Horváth Áron cimbalma kristálytiszta ütemeivel és gazdag rezonanciáival ad különleges textúrát a zenének, míg Pham Van Quan élő vizuális alkímiája valós időben formálja a koncert teljes élményét – hang és kép így szerves egységet alkot.A projekt művészi célja egy széles spektrumú, lebegő és pulzáló hangzásvilág létrehozása, ahol a műfajok határai folyamatosan oldódnak: mély, hip-hop ihletésű groove-ok váltakoznak szabad improvizatív pillanatokkal, ambient atmoszférákkal és váratlan energikus kitörésekkel. A valós idejű alkotást a zenészek közötti erős kémia, az évekre visszanyúló közös zenei múlt és az állandó, egymásra reagáló játék táplálja. A zene így élő, dinamikus entitássá válik, amely minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen módon rajzolódik újra.
Km.: Mravinac Bálint (gitár), Vajda Gergely (nagybőgő), Kovács Hunor (dob), vendég: Horváth Tojás Gábor (zongora) A tanórák előtti felszabadult zenélések során összekovácsolódott formáció 2024 elején alakult Mravinac Bálint vezetésével. Közös tanulmányaikat a Bartók Béla Konzervatóriumban kezdték, jelenleg pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói. A trió repertoárját elsősorban a tagok saját kompozíciói alkotják, amelyekben a modern jazz, a rock és a szabad improvizáció mellett groove-orientált elemek is megjelennek. A három fiatal zenész a műfaji határok feszegetésére tesz kísérletet, amihez az intuitív zenei önkifejezés eszközeivel élnek. A trióhoz ezúttal egykori tanáruk, Horváth Tojás Gábor is csatlakozik vendégként.
Km.: Drippey Máté (szaxofon), Virág Benedek (gitár), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora, Fender Rhodes), Gyányi Tamás (nagybőgő), Majsai Roland (dob), vendég:Horváth Áron – cimbalom A Symbiosis 5 tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen találkoztak, és 2020-ban kezdték el a közös munkát. Saját kompozíciókból álló repertoárt fejlesztettek ki, amely ötvözi a modális és a kortárs jazz elemeit. 2021-ben szerepeltek először nagyobb színpadon: a Babel-Laureate World Jazz Versenyen, ahol harmadik helyezést értek el. 2022-ben külföldi nemzetközi versenyeken szereztek elismerést: nyáron a spanyolországi Getxo International Jazz Competition and Festival, télen a Sibiu International Jazz Competition első helyén végeztek. Továbbra is sorra gyűjtik be az elismeréseket és díjakat, 2023 januárjában például nemcsak a Müpa Jazz Showcase szakmai és közönségdíját nyerték el, hanem két különdíjban is részesültek. A csapat ismét vendégszólistával lép az Opus színpadára, ezúttal Horváth Áron cimbalmos csatlakozik hozzájuk.
Km.: Danubia Zenekar, Takács Nóra Diána, Borsi-Balogh Máté , vezényel: Hámori Máté Nyári este a régi magyar filmek legszebb dallamaivalA magyar filmgyártás hőskora a harmincastól a hatvanas évekig tartó időszak szenzációs filmzenéivel, az aranykor slágereivel – az Örkény Színház nagyszerű énekes-színészei, Takács Nóra Diána és Borsi-Balogh Máté közreműködésével, valamint Hámori Máté történeteivel!
A Budapest Klezmer Band több, mint 35 éve szórakoztatja közönségét. A zenekar alapítója Jávori Ferenc „Fegya”, akinek szerzeményeit, átiratait minden koncerten hallhatja a közönség, ezzel is népszerűsítve a Közép-Kelet-Európából származó tradicionális zsidó zenét. A produkció egy igazi zenei utazás, ahol az átiratok mellett felcsendülnek Fegya musicaljeiből is részletek.ALKOTÓK:Jávor Ferenc – zongora, énekKohán István – klarinétNagy Anna – harmonikaGazda Bence – hegedű, énekBarbinek Gábor – harsonaMáthé László – bőgőVégh Balázs – dob
A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögébőlA kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat. A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába. A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.
A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeumban, ahol a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves története elevenedik meg. A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg, és a keménycserép edények sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig.A kiállítás mintegy 600 műtárgyon keresztül vezeti végig a látogatót azon az úton, amelyen az angol technológiából a magyar keménycserép született. A polgári otthonok, parasztházak és uralkodói ebédlők tárgyai mellett a látogatók a magyar iparművészet és formatervezés fejlődését is nyomon követhetik.A tárlat megmutatja, miként vált a keménycserép a nemzeti formanyelv egyik hordozójává, és hogyan kapcsolódott össze a mindennapok kultúrájával. A 20. század történetétől a Gránit gyár praktikus készletein át a Házgyári konyhaprogram modern szemléletéig vezet az út – a Hétköznapi luxus pedig közben nemcsak mesél, hanem el is varázsol.
Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.
A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.
Öt év alatt készült el ez a forradalmi művészről szóló, valaha készült legátfogóbb film. A festő saját, rejtélyes eltűnése előtti napon adott első kézből származó tanúvallomásával ez a film soha nem látott módon mutatja be Caravaggiót. Remekművek sorozatának és a világ vezető szakértői tanúvallomásainak hála a nézők belemerülhetnek a barokk zseni életének ismeretlen történeteibe, összerakva a páratlan művészetében rejlő nyomokat. Caravaggio remekművei a legismertebb képzőművészeti alkotások közé tartoznak. Senki más nem használja az ő jellegzetes módján a drámai fényt, az intenzív naturalizmust és a merész, feltűnő alakokat. Lenyűgöző festményei évszázadok óta elbűvölik a közönséget. De van egy mélyebb rejtély is, amely még mindig további kérdések feltevésére sarkall minket. Mit árulnak el ezek a remekművek a festőről? Az alkotásai közt található érdekes önarcképek – néha burkoltan, néha nyíltan – ritka bepillantást engednek lelkébe és személyes küzdelmeibe. Csatlakozzon a Várkert Bazár progrramjához, és fedezze fel a művészettörténet egyik legragyogóbb, legösszetettebb és legvitatottabb alakjának élettörténetét és pályaképét!
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket. A film rendezője kiváltságos, egyedülálló hozzáférést kapott mindkét galériához, így a film nem csupán a kiállítást dokumentálja, hanem egyidejűleg nyomon követi Rembrandt életét is e világhírű intézmények segítségével. Rendezte:David BickerstaffVetítési idő: 90 percKorhatár: 12 évForgalmazó: Pannonia Entertainment A film adatlapja
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
LIVE CHAT
Az írósztár, Benjamin Rubin és a feltörekvő fiatal szerző, akit „nemzedéke hangjának” tartanak, Marton Wegner egy lelakott villában találkoznak – írói mentorprogram keretében. Rubinnak az lenne a feladata, hogy mentorként terelgesse kollégáját. Csakhogy az irodalmi eszmecsere...
A szenvedélyes gyűlölet és szerelem operája!
"Mi lenne, ha egyszer valóban láthatnánk és minden érzékszervünkkel átélhetnénk, hogyan is jöhetett létre a világ? A világ születése különleges immerzív színházi előadás zenével, lenyűgöző vetítésekkel és Magyarországon...
Kovács András Péter új önálló estjének bemutató előadása a Corvin Dumaszínházban.
Zenés dráma Csodaországban
Van ez a két nő, ez az anya-lánya, és van egy titok, ami, mint egy kötőanyag összetapasztja őket. A fizika törvényeivel dacol, hogy a köztük lévő többszáz km sem elég ahhoz, hogy ne menjenek egymás agyára. Mit agyára? Szívére! Mert ők ketten képtelenek dűlőre jutni abban, hogy a...
Mese gyerekeknek és felnőtt gyerekeknek, Jókai Mór: A cigánybáró c. regénye alapján
Liliom Produkció.
