Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Larry Flynt, a provokátor

The People vs. Larry Flynt
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai filmdráma, 125 perc, 1996

Értékelés:

126 szavazatból
Szerinted?
32 hozzászólás
Minden cikk
Videó
+ 8 kép
Videó + 12 kép

Értékelés:

126 szavazatból
Szerinted?
32 hozzászólás
A hetvenes évek elején a vállalkozó kedvű Larry Flynt, aki addig a szesz- és sztriptíziparban próbálgatta oroszlánkörmeit, úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megtörje a Playboy egyeduralmát. Az általa kitalált szexújság, a Hustler magazin nem kendőzi a valóságot: mindent megmutat, amit a többi lap eddig szemérmesen eltakart. A pornómagazin hamarosan közfeltűnést kelt és közbotrányt okoz. Miközben Flynt, akit százezrek istenítenek és milliók gyűlölnek, elszántan küzd a totális sajtószabadságért, ellenfelei brutális eszközökhöz nyúlnak ellene, s egy orvlövész golyója által tolószékre ítélik. A film egy örök lázadó árnyalt portréja, aki egy vitatható és sokat vitatott ügy képviseletében feszegette a szabadság határait. Hosszú kálváriája a Legfelsőbb Bíróságon teljes sikerrel ért véget.
Forgalmazó: InterCom

Stáblista

Szereplők

Woody Harrelson profilképe Woody Harrelson
Larry Flynt
Courtney Love profilképe Courtney Love
Althea Leasure
Brett Harrelson profilképe Brett Harrelson
Jimmy Flynt
Edward Norton profilképe Edward Norton
Alan Isaacman
Donna Hanover
Ruth Carter Stapleton
Vincent Schiavelli
Chester
James Cromwell profilképe James Cromwell
Charles Keating

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    1997
    Arany Medve: Milos Forman

  • Golden Globe-díj

    1997
    Legjobb forgatókönyv: Scott Alexander
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
8/10
artad 2025 nov. 15. - 01:49:12 8/10
Azt azért hozzá kell tenni, hogy a két végén gyertyát égető életből tolószékbe kerülni nem olyan, mint egy lábtörésből meggyógyulni, ki hogyan éli meg...de biztosan nem könnyű, valakinek gondolom nem is megy...
A film végén: "Nyertünk! Igen!" Mit is? És milyen áron? Megérte? Szerintem nem.
Jók a lázadó emberek, mert viszik előre a világot, de amit ez a csávó csinált, az már kicsit túlzás volt, pedig nem vagyok prűd és biztonsági játékos én sem...
Válasz
6/10
cinemad 2025 jún. 25. - 01:13:24 6/10
Nekem ez a film nem jön be. Az első felében még vannak elgondolkodtató felvetések, de aztán csak visszataszít minden amit látok. A fő"hős" börtönből történő első szabadulását követően a gyűlésen elmondott beszéde a film csúcspontja, ami számomra eredetinek ható gondolatokat és jó érvelést tartalmaz egy látványos vizuális prezentáció kíséretében. De a film második felében már csak hablatyolás megy. Ez az ember bár nyilván nem hülye, de egy visszataszító primitív troll, akinek agyára ment a pénz (és az abból vásárolt tudatmódosítók). Vicc az, hogy valaki aki mások megalázásával, kigúnyolásával, botránykeltéssel, stb. keresi degeszre magát (ezért veszik a lapot) mindeközben a szólásszabadság valamiféle idoljaként tetszeleg. Egyáltalán nem a szexualitás ábrázolásáról vagy a pornó terjesztéséről beszélek. Aki akarja "olvassa", nézi, aki nem az nem, ha másokat zavar a kirakatban, akkor adják a pult alól, vagy fóliázzák le és kész. Amennyire emlékszem nálunk is csomagolva voltak ezek a kiadványok az újságosbódéban, senki nem problémázott a "fóliázáson" korábban (mert a szabadság az, hogy írhatod, olvashatod ha akarod, nem az, hogy másokat, akik nem akarják látni is rákényszerítesz erre)... A film első fele nagyjából idáig terjed és teljesen oké is, tök jó még az ügyvéd érvelése is az első tárgyaláson. Ami viszont a film második felét teszi ki annak nincs köze semmilyen szabadsághoz. Semmi más mint mások provokálása, megalázása, stb. Vannak ezek a figurák akik jönnek a szabadságjogokkal, meg azt csinálok amit akarok, pusztuljon a rendszer, nekem senki ne mondja meg mit lehet, mit nem, stb... Aztán meg nyüszítve piszkítanak maguk alá a szerkesztőségben, amikor valaki meg úgy ítéli meg, hogy amit csinálnak túlment bizonyos határokon és ezért elégtételt vesz (ilyenkor miért nem védi meg őket a rendszer, hol vannak a rendőrök), lásd Charlie Hebdo 2015... A szabadság addig tart, amíg azzal amit csinálsz mást nem zavarsz, másnak nem ártasz, én így gondolom. Azon túl, hogy amit a film ábrázol az nem tetszik, számomra az értékes mondanivaló is hamar kifogy, helyenként pedig még vontatott is.
Válasz
10/10
trev 2025 jan. 02. - 00:47:05 10/10
Woody Harrelson egy zseni. Flynt a szólásszabadság hőse, a téma pedig az ezt kihasználó deepfake, a közösségi média és a mindennek a hitelességét megkérdőjelező propagandák és álhírek korában aktuálisabb, mint valaha. A film a szólásszabadság abszolút értéke mellett foglal állást, ami 1996-ban talán még jobban védhető is volt. Mára azonban egyre nehezebb eldönteni, hogy mi igaz. A szólásszabadság csak addig terjedhet, ameddig a nyilvánvaló igazság nem kérdőjeleződik meg (és/vagy nem keletkeznek kollektív károk?). Elvileg. Ezen a ponton túl azonban nagyon észnél és rendben kell lenni, hogy a filmbéli keret érvényesülhessen. Vagy nem, és éppen ez teszi borzasztóan jóvá a filmet, mert mi van, ha Flyntnek alapvetően ma is igaza van...? Vajon hol van az egyéni jogok és a közösségi felelősség határa? (Az eggyel alattam kommentelőnek: ez a film nem egy árnyalt portré, nem dokumentumfilm, hanem egy a szólásszabadság témáját középpontba állító alkotás, amihez Larry Flynt esszenciálisan hiteles karaktere úgy tökéletesen megfelelő, hogy nem az ő életének sötétebb oldalai adják az ábrázolás munícióját. És ez a kettősség gyanúsan jól rímel a szólásszabadság és felelősség egyensúlyának kérdésére, nyilván nem véletlenül.) 10/10
Válasz
DUNAWÖLD 2024 okt. 19. - 00:24:24 Előzmény DUNAWÖLD
Ja, és a Portásnak még egy:
Az oroszlànnak KARMAI vannak, nem körmei.
Válasz
DUNAWÖLD 2024 okt. 19. - 00:20:37
A rendező Amadeusa mellett ez a témavàlasztás érthetetlen. A szólásszabadsàgra ezer igaz sztori akadt volna, vagy kitalàlt történet.
Főleg, hogy ez is ferdítve van.
Válasz
DUNAWÖLD 2024 okt. 19. - 00:13:54
A portàs itt azt írja, hogy Flynt tolószékbe került,
majd pedig "kàlvàriàja teljes sikerrel ért véget".
... Értem, hogy xarameló, de inkàbb ne írjon semmit magàtól.
Válasz
1/10
tesz-vesz 2021 ápr. 08. - 01:18:07 1/10
A filmmel ellentétben nem egy bohém zsivány volt, hanem az alvilággal kokettáló, törtető médiacézár, aki sosem szokott le a drogokról.
Larry Flynt a valóságban többek szerint is egy igazi szemétláda volt. Milos Forman filmje alapján a néző hajlamos inkább egy félénk, önmarcangoló, szeretetre méltó, ugyanakkor makacs fickónak elkönyvelni.

Annak ellenére, hogy Milos Forman rendező határozottan kijelentette, hogy szerinte a pornográfia lealacsonyítja és megalázza a nőket, mindenképpen filmet akart forgatni Larry Flyntről, mert elsősorban az alkotmányos jogok és a szólásszabadság védelmezőjét látta benne, és csak másodsorban a pornómilliárdost. (sajnálatos.... mikor legalább a film megemlíti, hogy az egész szólásszabadságos dolgokat, alapítványokat flint alapította és fizette)

A filmben Larry Flynt egyik nap arra ébred, hogy a Hustler magazinnal egy csapásra milliomos kiadómágnás lett. A valóságban nem volt ennyire tündérmesébe illő a meggazdagodása: a Cleveland Press például már 1978-ban arról számolt be, hogy Flynt valójában a szervezett bűnözéshez kapcsolódó italautomatákból származó pénzből építette fel a kiadóbirodalmát. Hírhedt volt ráadásul a (néha szó szerint) keménykezű üzletpolitikájáról is: nem sokkal azután, hogy a Hustler magazin milliomossá tette, Flynt úgy döntött, hogy maga fogja terjeszteni a kiadványait. A bátyja pedig ennek során egyszer állítólag megvert egy újság-nagykereskedőt, aki nem tudta kellő időben kifizetni a jutalékot az eladott Hustlerek után. Flynt ezzel rálépett a maffia tyúkszemére, mivel az alvilági körök maguk is érdekeltek voltak a férfi magazinok piacán.
A valóságban nem az Edward Norton által alakított ügyvédet, Alan Isacmant sebesítette meg egy fegyveres támadó 1978-ban, amikor a Georgia állambéli Gwinnett megye bírósága előtt rálőtt Larry Flyntre, hanem egy másik ügyvédet, Gene Reeves Jr.-t.

....ám Milos Forman úgy folytatta a történetet, hogy Flynt egy 1983-as műtéte után leállt a drogokkal, és onnantól kezdve legfeljebb csak fájdalomcsillapítókat vett be. Larry Flynt azonban az An Unseemly Man (Egy illetlen férfi) című önéletrajzi kötetében maga vallotta be, hogy már 1964 óta amfetaminfüggő volt (tehát jóval azelőtt gyógyszereket szedett, hogy a lövés miatt megbénult volna), és lényegében az egész életét drogok hatása alatt vagy részegen élte le.
https://port.hu/cikk/mozi/8-dolog-ami-nem-volt-valosaghu-a-larry-flynt-a-provokatorban/article-71361
Válasz
1/10
tesz-vesz 2021 ápr. 08. - 01:12:33 1/10
borzalmas film, az első fele még nézhető, bár felesleges, de amikor megbolondulnak a sok drogtól már nézhetetlen lesz. azért nehogy már a sajtószabadság része legyen könyörgöm hogy valótlant állítunk! hogy a fenébe írhatják le büntetlenül hogy az anyjával fajtalankodott a pap? ez nem a szólásszabadság része. ez nem karikatúra, nem élcelődés. ez rágalmazás, becsületsértés, de legfőkébben HAZUGSÁG, valótlanság. nem értem Milost hogy miért áldozta erre az idejét. tartalmatlan, felszínes buta film.
Válasz
7/10
trudy 2020 nov. 12. - 22:50:06 7/10
Milos Forman miatt néztem meg, egyébként a leírás alapján egyáltalán nem érdekelt volna. Manapság a pornográfia, a szexuális szabadság és az ilyen jellegű polgárpukkasztás már kevésbé kelti fel az ember érdeklődését és számtalan másik film van, ami sikeres, kicsapongó, nagypofájú emberekről szól (főleg újabban) és én ezeket többnyire üresnek és unalmasnak tartom. Az első 20-30 percben ez a film sem ad többet, de aztán beindul a dráma és tulajdonképpen a filmben végigvonul Amerikai minden árnyoldala. Larry Flynt személyével nyilván nehéz azonosulni és tulajdonképpen annyira nem is érdekes maga a főszereplő karaktere, de az tény, hogy ezzel az emberrel (és a feleségével) majdnem minden tragédia megtörtént, ami csak Amerikában az emberrel akkoriban megtörténhetett. Lapkiadó tevékenységén keresztül pedig megismerhetjük a nagy amerikai "szabaságeszme" felfogását, ami egy kelet-európai szocialista országból emigrált rendező szemében nem véletlenül volt fontos téma. Nem mondanám, hogy a film nagyon tetszett, de mindenesetre érdekes volt, nem bánom az erre szánt időt.
Válasz
offtopic
Jim Hacker 2017 szept. 24. - 23:08:01 Előzmény György Kádár
Bõvebben errõl: https://www.facebook.com/sevaster1/videos/787040331435547/?id=100016196237725

Még több errõl, feliratok nélkül: https://www.youtube.com/watch?v=OjotlPIlRqw
Válasz
Összes hozzászólás