Tim Burton-nek kapcsolatban szokás emlegetni, hogy valaki vagy nagyon kedveli, vagy ki nem állhatja stílusát. Egyedi, meseszerűen
M. Tóth Géza nevével egyre gyakrabban találkozhatunk az itthoni és a külföldi sajtóban egyaránt. Az animációfilmes alkotó
1956 bármennyire is emblematikus eseménye a magyar történelemnek, játékfilmes feldolgozásra még nem elég karakán. Készültek ugyan filmek, melyek a kort próbálták visszaadni, dokumentumfilmek, melyek adatokra, jegyzőkönyvekre, történelmi tényekre épülve mesélnek erről az időszakról. Azonban hiába történt meg a rendszerváltás, utána sem tudtunk beszélni róla. Vagy azért mert már időben túl távolt volt, vagy azért mert politikailag, történelmileg túl közel. Az emlékév azonban, mint valamiféle motor, felgyorsította az eseményeket, több '56-os témájú film is készül még ebben az évben. Szilágyi Andor alkotása is ebbe a tematikába illeszkedik.
Az Elemi ösztön legendás, később idézett filmmé vált, amiben nem kis szerepe volt Sharon Stone szexuális kisugárzásának és a fordulatos történetnek. A második rész ebből a szempontból méltó utódja is elődjének, hiszen az erotikus jelenetekben és a fordulatokban most sincs hiány.
Igaz a film hozzánk már csak az Oscar-díjátadás után érkezett, sejteni lehetett, hogy az Akadémia értékelni fogja az alkotást. A látványvilág maximálisan megérdemelte az elismerést, az operatőri munka, a jelmez és a látványvilág profizmusa vitathatatlan. Ám a film nem csak ezért figyelemre méltó alkotás.
John Madden rendező izgalmas filmet készített, az elme játékáról, az őrület és igazság szűk határmezsgyéjéről. Mert mi az, ami megkülönbözteti a zsenit az őrülttől?
A megrögzött, korosodó agglegény, Don (a zseniális Bill Murray) épp legfrissebb szakításán van túl. A nő, aki eddig vele
- Miről szól számodra Egressy új darabja, a Kék, kék, kék?- Alapvetően arról, hogy ez az első próbaidőszak a Bárka szétrobbanása
"... Alexander Astruc mondta egyszer, hogy a film akkor lesz igazi művészet, ha úgy lehet majd használni a kamerát, mint a töltőtollat. Az '50-es években rettentő nehezek voltak a kamerák. Amelyik hangot is vett fel, körülbelül 300 kiló volt. Ezért kellett állványra vagy sínre tenni. Amióta könnyűek a kamerák, adott a lehetősség, hogy nem egyszerűen a forgatókönyv előírásait csinálja meg az ember, hanem a közben improvizálhat is." - interjú Jancsó Miklóssal.