Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb kemény fickónak nem a szája, hanem inkább a keze és a fegyvere jár az akciófilmekben. De vajon miért?
Sergio Leone parádés szereposztással leforgatott, 1968-as klasszikusa egyszerre volt ódája és siratóéneke a western műfajnak.
Mi történik velünk most, ha kimerészkedünk az utcára? Izzadunk, dől rólunk a víz, és borzalmas az egész. Mutatjuk mozgóképes sorstársainkat!
A Magányos farkas (1983) csinált igazi filmsztárt Norrisból, amihez kellett Bruce Lee, Sergio Leone és David Carradine is, bár hármuk közül csak az utóbbi szerepelt magában a filmben.
Bár bemutatásakor a Sasok London felett (1969) volt minden idők legdrágább olasz produkciója, a hálátlan utókor nagyrészt elfelejtette, ha nincs Quentin Tarantino, jó eséllyel még a rendező nevét sem tudnánk, de most pótolhatjuk a hiányt.
Az olyan népszerű alkotások esetében, mint A Gyűrűk Ura- vagy A keresztapa-filmek, mindenki számára egyértelmű, hogy trilógiákról van szó. Ám vannak a filmtörténelemnek kifejezetten titkolt hármasai, amelyekről csak a beavatottak tudják, hogy trilógiák. Lerántjuk a leplet!
Végül is nem kell sok minden egy westernhez: pár koszlott helyszín, néhány ellenszenves alak, a hős, akinek múltja van, és valaki, akinek jövője. Mindezt kipipálhatjuk az HBO vadnyugati filmjében.