Egy öreg fáról egyszer csak letörik egy ágacska, aki rácsodálkozik az ismeretlen világra. Az előadás minden ember és növénypalánta alapvető kérdésére keresi a választ: "Ki vagyok én?"
Andersen gyönyörű történetében Ariel, a kis hableány a víz alatti birodalomban él, de az emberek közé vágyódik. Barátjával, Ficánkával, a vízfelszínre úsznak, amikor egy hajó viharba kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és beleszeret. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt akkor Ariel örökre a boszorkány rabszolgája lesz.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként "újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban". Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból.Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes meséje egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándor-mutatványosok érkeznek.
Életmese egy részben. Három lány életre szóló barátságának története, az iskolától a búcsúig. Életmese Párizsban, ami évtizedeket ölel át. A kisgyerekkor, a felnőtté válás, az elmagányosodás jelenik meg a nők találkozásai során, felvetve a kérdést: "jól éltük az életünket?"Egymást keresztező életutak, sorsfordulók, döntések, boldogság és elhibázott lépések... megelevenedik minden, ami maga az Élet. Szereplők: Töreky Erzsi, Krizsó Gabi, Czimmermann Mónika, Németh Róbert, Végh Melinda.
A MÜPA, a BDZ, a Margitszigeti Színház és a Zempléni Fesztivál közös produkciója. Színházat kínálunk. De tánccal kiegészülő zenés színházi játékunkban egy szokványos színházi előadásnál jóval nagyobb hangsúlyt kap a zene. Mozart életművének hatalmas palettájáról nagyon sokféle műfajból választottunk részleteket. Megszólalnak szimfóniák, divertimentók, mise, szerenád, különböző hangszerekre írt versenyművek, orgonafantázia és természetesen több operarészlet is.A zeneművek egyes színekben a szöveg alatt csendülnek fel, és a drámai szituációt hivatottak alátámasztani, némely darab saját jogán kerül előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához ad alapot bizonyos jelenetekben - hiszen a produkciónak fontos eleme lesz a tánc, a mozgás is. A zenekarhoz hasonlóan szintén idén harmincéves Bozsik Yvette Társulat művészei alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és úrhölgyek minden titkát ismerik. A Budafoki Dohnányi Zenekar állandó alkotópartnere, Árva Nóra a tőle megszokott ízléssel és arányérzékkel teremti meg díszletei és jelmezei által azt a sajátosan mai rokokó miliőt, amelyben a szereplők léteznek. A BDZ maga adja a teljes, élő zenei alapot Guido Mancusi vezényletével.Mindazonáltal a produkció sikerének záloga, hogy a hazai színjátszás néhány igazán kiemelkedő művésze jeleníti meg a Choderlos de Laclos által megálmodott, izgalmas és összetett karaktereket. Bakos-Kiss Gábor rendezése ezt a rendkívül sokrétű alapanyagot építi fel úgy, ahogy ez a sokak által jól ismert történet még soha nem került színre. Operaénekesek: Kálnay Zsófia, Miksch Adrienn, Rácz Rita, valamint: a Bozsik Yvette Társulat, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), Budafoki Dohnányi Zenekar.
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Argentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégei. Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül. A tangó több mint egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, az érintés, az ölelés, a harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek. "Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok."-Müller Péter Éld át velünk a tangó adta érzéseket, oldódj fel benne, és érezd meg a kapcsolódás mélységét ezen az estén! Zenekar: Kovács Judit – hegedű Dobszay-Meskó Ilona – zongora Radnai Tamás – bandoneon Szőllősi András – nagybőgő Előadók: Budai László és Hegyi Maya, Benczúr Máté és Gaál Anna, Szőllősi András és Kiss Gy. Zsófia, Huszár Tamás és Pálmai Adrienn, Barabás Béla és Dillmont Katalin, és az Argentin Tangó Táncszínház tánckara: Koma Richard - Kópházi Nikolett, Martin Havrila - Molnár Zsóka, Suhajda Zoltán - Dénes- Kőrösi Erna, Magyar Előd - Nyeső Dóra, Pál Gábor - Ősz Evelin, Gajda Dénes - Katona Nikolett. Technika: Sipos Tibor
A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak.Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggiellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Félsikerrel kecsegtető sütőcsempészet.Életveszélyes krumplifőzés. És a fegyverletétel előtt feltűnik még Georg, Lillemor örök szerelme, akimost Magginak udvarol… A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.A színdarab eredetileg két női színészre íródott, előadásunkban a jogtulajdonos különleges engedélyealapján a szerepeket két férfi színész alakítja. Írták: PER INGE TORKELSEN - PÅL MANGOR KVAMMEN - JON SÆGROV - TORFINN NAG
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos? Maga a megtestesült ambivalencia: sem angyali, sem démonikus, nem tartozik sem az istenek, sem az állatok közé, mindkettőnél emberszerűbb, de nem is ember, idős férfi és fiatal, erotikus atléta, harsányan vidám és teátrálisan patetikus egyszerre, a vaskos tréfák mellett veszélyes, cinikus és kegyetlen romboló, komikus, de hordozza a hős komolyságát is, aki mindeközben gyerekes mértékben függ saját vágyaitól... Lényünk sötét oldalát igyekszünk elfojtani, ám hatásától nem tudunk szabadulni, ezért inkább a külvilágba vetítjük – ő a trickster archetípusa, mely saját árnyékunkat szólítja meg. Bennünk is megvan, ezért vonz minket annyira. Ő hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy... a TranzDanz új produkciójában. Zene: Kovács Jeromos
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása. A Régi tánc, új nemzedék című előadás alkotásai képet nyújtanak a fiatal koreográfusok világképéről, színpadi látásmódjukról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről, és az arra adott válaszokról.Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak. Most a Magyar Nemzeti Táncegyüttes egy olyan szakmai műhelybe hívja a kiválasztott hét fiatal koreográfust, ahol mindenki a magyar népművészet, az eredeti néptánc és népzene lelkes rajongója, csakúgy, mint ők mindannyian.
Két szép lánya van Julis néninek és Józsi bácsinak. A lányok ügyesek is, okosak is, szeretik is őket szüleik. Mindennap ebéddel várják a lányokat otthon, egyszer azonban, oly éhesek voltak, hogy az ételt mind megették. Apjuknak sem maradt semmi estére, vacsorára. Anyjuknak azonban nagy ötlete támadt: főzzék meg a padláson maradt gömböcöt! Szerencsére! Szerencsére? A gömböc ezt valahogy máskép gondolta. Szereplők: Józsi bácsi, Julis néni, a gömböc és a gyerekek
Soha nem vehetné fel futásban a versenyt a teknős, a nyúllal. Egyszerűen sokkal rövidebbek a lábai. Egyszer mégis kihívja Őt a pökhendi nyúl. A teknős nem akar szégyenben maradni, ezért állja a kihívást!
Shining Venice - multimédiás élőzenei show. Az előadás angol nyelven, magyar felirattal látható. Egy show, mely az izzó Velencébe repíti a közönséget!Budapestre érkezik a világszerte elismert Vivaldianno show továbbfejlesztett változata, a VIVALDIANNO Shining Venice.A Shining Venice (azaz Ragyogó Velence) annak a nagyon sikeres zenei műsornak a folytatása, amely meghódította a nemzetközi koncerttermeket. A VIVALDIANNO multimédiás projektet több mint 150 000 néző látta a világ minden pontján, a produkció folyamatosan követi a változó trendeket és az új technológiák fejlődését.A történet ezúttal Velencében játszódik, a város a koncerten háttérvetítésként is megjelenik, varázslatos hangulatot kölcsönözve a legjobb cseh animátorok által megálmodott előadásnak. A koncepció kerek és izgalmas, hangsúlyt fektet a barokk kor és Velence szépségére, miközben a zene teret hagy a néző képzeletének. "Nagyon boldog vagyok, hogy az új verzió tovább viszi az egész projektet. A fényekkel teli Velence hihetetlen hangulatát sikerült megteremtenünk, így a közönségnek még erősebb élményben lesz része, Antonio Vivaldi zenéje pedig tökéletesen illusztrálja a történetet. A Shining Venice az aktuális technikai és vizuális innovációra törekszik, amint Vivaldi is tenné, ha a mi korunkban élne, hisz Antonio is nagyon innovatív művész volt. Igyekszünk mi is felerősíteni a zenei érzelmeket modern eszközökkel.” - nyilatkozta a műsor alkotója, a cseh zenész és zeneszerző, Michal Dvorak. A show narrátora a hollywoodi sztár és egykori 007-es ügynök Pierce Brosnan, de más híres színészek és színésznők is elkísérik a történetmesélés útján. A VIVALDIANNO-ban számos neves cseh és nemzetközi szólista játszik. A projekt sikere az elmúlt években megmutatta, hogy a közönség nyitott a globális együttműködésben megvalósuló produkcióra, mely elmossa az országok és a kultúrák közötti határokat, így egymáshoz kapcsolódva megteremtődik a „határtalan show” műsor, mely minden korosztályt megszólít. A produkcióban életre kelnek a legújabb technológiák, lenyűgöző animációk, lézershow, mindez modern tánccal és art-rock hangzású barokk zenével fűszerezve. Producer: Michal Dvorak Zenész, forgatókönyvíró, dramaturg: Tomas Belko
Karinthy Dunakanyar című keserédes egyfelvonásosa több színészgenerációnak adott pazar lehetőséget a megmutatkozásra. Lehet-e egyszeriben közünk egy ismeretlenhez egy véletlen találkozás során? Karinthy Ferenc figuráit a magány űzi, akik bátortalan, vagy éppen meghökkentő lépéseket tesznek egy vadidegen felé. 1971-ben Szinetár Miklós rendezésében forgattak tévéjátékot Karinthy egyfelvonásosából Hámori Ildikóval és Sztankay Istvánnal, 1981-ben pedig Szentendrén láthatta a közönség a legendás előadást a Nosztalgia Kávéházban. A Szentendrei Teátrum idén szintén a városhoz és a Dunakanyarhoz sok szállal kötődő Szinetár Miklóst kérte fel, hogy állítsa színre a népszerű művet, Szinetár Dóra és Makranczi Zalán alakításában. Az előadást különleges helyszínen, a Szamos Marcipán Múzeum és Cukrászda Klimt-termében tekintheti meg a közönség.
Zerkovitz Béla, a „slágergyáros” dallamaival - a Monarchia Operett előadása. „A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot” Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott. A szerző több mint 1400 slágert hagyott az utókorra, amelynek egy része ma is a legnépszerűbb melódiák közé tartozik. Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Nem csak itthon, hanem Európa-szerte játszották melódiáit nagy sikerrel a színházak, de dúdolták Berlinben, Lipcsében, Hamburgban, Bécsben, Párizsban, Milánóban, épp úgy, mint Moszkvában. Bemutatták darabjait Amerika számos színházában is, és tapsoltak dallamira Észak-Európában épp úgy, mint a déli városok színházaiban. Operettjeit a mai napig rendszeresen felújítják színházaink, slágerei velünk élnek, ezernyi új hangzásvilágba helyezve, sokszor nem is tudatosodva, hogy mindezek alkotója Zerkovitz Béla. Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk – Asszonykám, adj egy kis kimenőt – Látta-e már Budapestet éjjel – Az egyiknek sikerül a másiknak nem – Hulló falevél – Van a Bajza utca sarkán egy kis palota – Éjjel az omnibusz tetején – Uncili, smuncili – Ez a föld a hazám – Párizsban huncut a lány – Tanulj meg fiacskám komédiázni – Lehoznám néked a csillagokat – Gyere, te nímand Csak néhány abból, a tengernyi slágerből, amelyek örök időkre bevésik az emberek szívébe magukat. A Monarchia Operett látványos előadásában eleveníti fel a régi emlékeket, hogy az örökérvényű és világhírű dallamokkal mai élményekké váljanak a nézők számára. Közreműködnek a Monarchia Operett szólistái és zenekara.
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve - mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá. Az előadás rendezője Szabó Máté, akit a szolnoki közönség régebbi rendezéseiről jól ismer (A szecsuáni jólélek, Sose halunk meg). Harpagon: Jaj, édes pénzem, édes pénzem, drága barátom, megfosztottak tőled, és hogy te nem vagy nekem, oda a támaszom, a vigaszom, oda a boldogságom: végem van, nincs mit keresnem ezen a földön, én nem tudok élni nélküled. Kész, nem bírom tovább: meghalok, meghaltam, eltemettek. Nem akar valaki feltámasztani? Szabó Máté több ízben is megfordult már Szolnokon, játszott 2003-ban az Alföldi Róbert által rendezett Holnap érkezem című darabban, 2005-ben A rózsa neve és az Egy szerelem három éjszaka című produkcióban, majd 2006-ban megrendezte A Szecsuáni jólélek című vígjátékot. Ezután szabadúszó színészként dolgozott, jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és művészeti vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán Szinetár Miklós osztályában végzett. Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière-ként ismert, drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a 18. sz. végén, a 19. sz. elején indul meg. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán a Fösvény szerepében – a Jászai Mari-díjas Mucsi Zoltán lép színpadra. Mucsi 1979-1995 között a Szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című film miatt hatalmasat nőtt a népszerűsége. Az egyik ellenőrt alakította. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Több filmben és színdarabban játszik együtt Scherer Péterrel. A tavalyi évadban a Nézőművészeti Kft. Rejtő Jenő Piszkosak és az Eleven éjszaka című darabokban is feltűnt.