The Wall. A Pink Floyd rockoperájának színpadi változata a Citylights Entertainment előadásában. E koncepciózus mű a szakértők szerint minden idők egyik legjobb rocklemeze. Szól az emberi bezártságról, kiszolgáltatottságról, tehetetlenségről. Szól a reménytelennek tűnő szerelmi, s emberi kapcsolatokról, egy egyen világ kiépítéséről. Szól a háborúról, az újjáéledő fasizmusról, minden olyan ránk telepedő hatásról, mely elmagányosít, s bezár bennünket. Főszereplője Pink egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Sodródik a fantázia világa és a feldolgozhatatlan valóság között. Minden egyes rossz élmény egy újabb tégla a falban. Végül egy képzeletbeli bíróság arra ítéli, hogy rombolja le a falat. Mert az ember életében nincs más alternatíva. Mindenféle bezártságot le kell rombolni. De mi történik ezután? Erre már nincs válasz.A Citylights előadása tökéletesen visszaadja és erősíti a zene vízióit. Izgalmas, audiovizuális látványvilága megfogja a nézőt. Egyszerre 19 szereplő, zenészek, táncosok sulykolják.
Nádtengeri rejtélyek, az Inversedance - Fodor Zoltán Társulat előadása. A nagy sikerrel bemutatott Rumini című előadásunk után ezúttal is Berg Judit egyik ikonikussá vált kalandregénye elevenedik meg, hogy izgalmas utazásra hívja a gyerekeket. Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát. A Nádtengeri rejtélyekben Vilkó és Táltos a békaderbire készülődnek, mely az egyik legizgalmasabb esemény Lengevárban. A vidám felkészülésnek Rana Gedeon, a pökhendi békafiú vet véget, aki gaztetteivel rendszeresen megzavarja a városka nyugalmát. A Locsogó-tó partján azonban Gedeonnál sokkal veszélyesebb ellenség leselkedik. Vajon sikerül főhősünknek megmentenie a Nádtenger lakóit a fenyegető veszedelemtől, vagy ő maga is csapdába esik? Gyere, és döntsd el te milyen utat járjon be Vilkó, legyél részese a kalandoknak! Előadják az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei. Technikai munkatárs: Petróczi Attila.
A groteszk családtörténetolyan témákra kérdez rá, mint a válás, a vallás vagy a hagyományos családmodell túlélési lehetősége
Az est fellépője Fujima Rankoh neves japán táncművész, aki Japánban és külföldön egyaránt aktív. Külföldi irodalmi művekre és zenére új táncokat alkot és ad elő, miközben az Edo-kor óta létező tekintélyes japán Fujima tánciskola Daichi ágának képviselőjeként a klasszikus művek továbbvitelére is törekszik. Fujima az est folyamán három darabot ad elő hagyományos japán suodori táncstílusban, ami jelmez, paróka és smink nélküli, kimonóban és hakamában előadott táncot jelent. A bemutatót Sakurai Takako tánckritikus kommentálja. Előadásában a darabok tartalma és kiemelt elemei, valamint a japán tánc általános története kerül ismertetésre. Az est nyitótánca a klasszikus Oimatsu, amit maga a Fujima-iskola alapítója Fujima Kanbee koreografált az 1700-as években. A második tánc, a Miyako-furyu shamisen zenére táncolt nagauta koreográfiáját Fujima Rankoh nagyanyja, Fujima Fujiko készítette, aki női előadóként elsőként kapta meg az Élő Nemzeti Kincs jelzőt. A zárótánc ötvözi a keletet és a nyugatot Fujima Rankoh saját, Beethoven Holdfény szonátájára készített koreográfiáján keresztül. Fujima Rankoh 1962-ben született Tokióban. Öt évesen kezdte el tanulni a nihonbuyo, a tradicionális japán tánc művészetét nagyanyjától, Fujima Fujikótól és édesanyjától, Fujima Rankeitől, rá egy évvel pedig már a színpadon is bemutatkozott. 16 évesen a Fujima iskola mestere lett. 25 évesen tanári engedélyt szerzett, azóta is számos tanítványa van, a kezdőktől a tanárokig. Aktív tevékenységet folytat világszerte, és széles körben bemutatja a tradícionális japán táncot előadások és workshopok formájában Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában. 2015-ben a világhírű orosz és japán balett táncosokkal, Farouk Ruzimatovval és Ivata Morihiróval közösen hozták létre a Deai (Találkozás) című estet, ahol először mutatták be a Nobunaga c. darabot hármuk közös szereplésével. VI. Kineya Shojiro alatt tanulta a nagauta zene művészetét, a Komparu iskola noh játékát pedig az elhunyt Komparu Nobutakától sajátította el. Teaszertartási ismereteit az Urasenke iskola tagjától, Sokujtsuan Sohantól szerezte. Ezen kívül Tosha Seiko, művésznevén Tosha Kiyoshitól tanult hayashi-t (zenei kíséretet). Számtalan díjat nyert, köztük a MEXT Művészeti Ösztönző Díját, valamint a Kulturális Ügyek Ügynökségének Nemzetközi Művészfesztiválján az „Új Csillag” díjat. 2016-ban Japán kulturális nagyköveteként legfőbb küldetésének eleget téve igyekezett a japán táncot a világ különböző országaiban megismertetni a nagyközönséggel. Azóta is változatlanul a nihonbuyonak szenteli életét. Sakurai Takako oszakai születésű tánckritikus. 1992-ben részt vett Moszkvában az Orosz Színművészeti Egyetem (GITIS) továbbképzésén. Napi szinten ír kritikákat, riportokat olyan újságok és magazinok számára mint a Nikkei Shinbun és a Dance Magazine. Számos nemzetközi versenyen zsűrizik, tagja a permi Nemzetközi Balettverseny (Oroszország) illetve a vicebszki Nemzetközi Modern Koreográfiai Fesztivál (Fehéroroszország) sajtózsűrijének. Tevékenykedett a Japán Kulturális Hivatal által szervezett Nemzeti Kulturális Fesztivál végrehajtó bizottságában, később ugyanezen fesztivál művészeti bírálói, majd művészeti tanácsadó bizottságában is vállalt szerepet. 2011-2017 között a Japan Arts Council nihonbuyo részlegének programszervezője. Külföldi tudósításai 38 országra terjednek ki; ő jegyzi a Kanjiru Ballet c. könyvet, társszerzője többek közt a Ballet Gallery 30 c. kötetnek. 2012-ben a Nihon Buyo Foundation ukrajnai turnéján japán táncot bemutató szakértő kommentátorként vett részt. 2015-ben ő koordinálta a Farouk Ruzimatov orosz és Ivata Morihiro japán balett táncosok, valamint Fujima Rankoh által életre hívott Deai (Találkozás) c. estet, ahol először mutatták be a Nobunaga című darabot hármuk közös szereplésével. 2017-ben az az indiai Bhuvanesvarban rendezett Odisha Biennálén a nihonbuyo előadások szakkommentátora volt. A Japán Alapítványt a japán kormány hozta létre abból a célból, hogy nemzetközi kulturális kapcsolatokat építsen ki és ápoljon világszerte. Az Alapítvány legfontosabb feladata éppen ezért az, hogy terjessze a japán nyelvet és kultúrát, elősegítse a népek közötti kölcsönös megértést. Főbb tevékenységi területei: japán nyelvoktatás, művészeti és kulturális cserekapcsolatok, japanisztikai kutatások és kutatói csereprogramok. A Budapesti Iroda 1991-ben történt megalapítása óta, több mint 25 éve fáradozik azon, hogy közelebb hozza Japánt Magyarországhoz. Változatos kulturális programok mellett, gazdag könyvtárral, valamint évente megújuló nyelvtanfolyamokkal várja az érdeklődőket. Előadók: Fujima Rankoh, Sakurai Takako
Sarkadi Imre “Viharban” című művét Lélekvesztő címmel mutatja be az Itt és Most Társulat.A Balaton nagyjából 600 négyzetkilométernyi összefüggő víztömeg. Gyakran van rajta vihar. A balatoni vihar félelmetes. Bot Sándornak van egy vitorlása. Egy vitorlása a Balatonon. Gyakorlott vitorlás, nem ijed meg a víztől, a vihartól sem. Akkor sem, ha balatoni. Kun Teréznek férje van. Vitorlásuk nincs. Muszáj bérelniük. Egyikük sem gyakorlott vitorlás, nem is sejtik, hogy a víztől néha érdemes félni.Sarkadi Imre Viharban című kisregénye a badacsonyi kikötőben indul, hogy aztán a balatoni fergetegen túl egyéb viharokba is elkalauzolja az olvasót. Az Itt és Most Társulat színpadi adaptációja puritán színpadi eszközökkel és élő zenével teremti meg a zárt térben a szereplők fizikai, szellemi és érzelmi viharait.Az Itt és Most Társulat több, mint tíz éve foglalkozik színpadi improvizációval, 2022-ben viszont a klasszikus színház vizeire is átevezett. Immár második alkalommal kerül Sarkadi Imre mű színpadra az Itt és Most Társulat által, amelyet most Boda Tibor rendezett. Zenész és zeneszerző: Szőllősi DánielRendezőasszisztens: Balla Anett
’Az összes gondolkodó, érző lény közöttLegeslegnyomorultabbak mi, nők vagyunk.’ Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa. De mi az erő? A Média név jelentése: férfiasság. A férfi hősök útját járatja vele a szerző, kinek sajátja az emberismeret, a mágia, a nyers őszinteség és a női és férfi szerepekben történő tökéletes eligazodás. Médeia ’játszik’, egy tökéletes bosszútervet hajt végre vagy percről – percre dönt? Iaszón a feleségét eláruló vagy csak egy életét új alapokra helyező, az erős nő fogságából szabadulni akaró férfi, antihős? A hős, aki megszerezte az aranygyapjút Peliasznak, végrehajtotta a lehetetlen küldetést, természetesen, Médeia nélkülözhetetlen segítségével. Szerette valaha Médeiát vagy csak elfogadta a nő rajongását és élvezte az ezzel járó dicsőséget és hatalmat? Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít. Az előadás rítus és beavatás.
A kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a "Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov az idei évadban egy fiatal orosz drámaíró, Szergej Medvegyev A fodrásznő című darabját állítja színpadra.
Bernard, a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.
Az Urban Verbunk legújabb produkciója egy formabontó előadóművészeti koncepción alapuló előadás, amely a magyar néptánc gazdag kulturális örökségére épülve felhívja a figyelmet a jelen égető globális társadalmi kérdéseire úgy, hogy ezzel az európai-és nemzetközi színpadok közönségeinek is vonzó kínálatot teremt. A show központi témája a társadalmunkat egyre nagyobb mértékben érintő mesterséges intelligencia kérdésköre. Bár napról napra az életünk egyre meghatározóbb tényezőjévé válik, e technológia megjelenítése a színpadi táncművészetben eddig nem elterjedt. Produkciónk ezért ezen keresztül mutatja be azt, hogy mi emberek a mesterséges intelligencia alkalmazásával hogyan bánunk az élőhelyünkkel, eddigi történelmünk folyamán alkotott környezetünkkel, és ennek fényében mi várhat ránk a jövőben. Az előadás olyan témákat is felölel, mint az ember okozta környezetvédelmi károk (pl. vízhiány, erdőtüzek), történelmünk, illetve napjaink globális társadalmi problémái (pl. holokauszt, faji megkülönböztetés, éhínség). Az ember okozta extrém környezeti változások miatt a Föld utolsó órájában járunk, MOST kell tenni azért, hogy az unokáinknak is legyen még hol felnőniük. A produkcióban megjelenik a világunkat alkotó 4 őselem. Egyszerre van jelen tűz, víz, föld és levegő egyazon színpadon, és a show színpadi történéseit aktívan, mintegy „műsorközlőként” kíséri végig az „ötödik elem”, azaz a mesterséges intelligencia. Az Urban Verbunk az általa képviselt progresszív, a világon egyedülálló néptáncstílus merész koncepciója alapján gondolja újra a zenei világot is: A komolyzene nagyjainak legismertebb zeneművei egyedi hangszerelésben, szimfonikus zenekari kísérettel, crossover hangzásban hallhatók, a világ legnagyobb popelőadóinak slágereivel együtt. A tánc és a zene mellett az előadást kísérő, grandiózus vizuális elemek (több mint 2500 liter vízzel feltöltött medence, lángoló padló, szikrázó dobverőkkel, 40 négyzetméteres trambulinszőnyeg) együttesen egy mozihatást elérő szórakozási élményhez járulnak hozzá, mely élmény mind a popkultúra-, mind a színház-, mind pedig az opera közönségének teljesen egyedülálló.
HÁZIGAZDA: NÉMETH KRISTÓF FELLÉPŐK: OROSZ GYURI, REKOP GYÖRGY, VALTNER MÁLYKI, KÉFER ÁDÁM, PÁCZ VIKI, PUSZTAI GÁBOR, BEREZNYAI MARTIN A pesti BulGardenben a legfrissebb poénokkal várnak a Showder Klubból jól ismert humoristák, akik bemutatnak néhány figyelemre méltó újoncot is. Igazi klub környezet, ahol a nézők és a stand up komikusok együtt, testközelben élik át a legújabb anyagok születését. Az élményt egy vacsorával is megspékeljük, ha akarod. Te döntesz!
Kúnos László fordítása alapján Már pályám elején tudtam, hogy Ibsen két főhősnőjével, Nórával és Heddával is szeretnék rendezői értelemben találkozni. Nóra a megállíthatatlan erő, és Hedda a megmozdíthatatlan tárgy. Egymás tökéletes ellentétei, csak a világ azonos körülöttük. Nóra a világirodalom egyik legismertebb, legkedveltebb női alakja. Öntudatára ébredése és forradalmi útja, ami társadalmi tabukon gázol át, reménykeltő és generációk óta példaértékű sok fiatal nő számára. Hedda már kevésbé népszerű, mert alakja megrázóbb képet fest rólunk, kegyetlenebb történetet mesél. Nem nyújt reményt, nem vigasztal. Antihős. Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég.Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósága vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjelilepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelenidejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény. Székely Kriszta
Résztvevő színházi előadás középiskolások számára Terített asztal. Két végén Enikő és Csaba ül. Ez csak egy átlagos ebéd vagy vacsora. Újra és újra. Mégis, valami folyton változik. Nem csak a menü. Inkább Csaba és Enikő viszonya, a köztük lévő tér. Az egyik lassan betölti, leuralja a szobát, a másik szinte eltörpül mellette. Mintha egy hangosabb szótól már el is halványulna. Két ember kapcsolata megborul, abszurd fordulatot vesz. Mégis, tízezerszám élünk benne. Amit látunk, megtörténhet szerelmesek, házastársak, barátok, tanárok és diákok, szülők és gyerekeik közt. Színházat, együttgondolkodást és részvételt kínálunk vendégeinknek a két ember közti hatalmi viszonyok témakörében. Alkotók:Színész-drámatanárok: Milák Melinda (Enikő), Takács Gábor (Csaba)
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja a szórakoztató és elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, és pontosan erről szól Michael McKeever színműve, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak. Ezt a világot elég jól ismeri a szerző, aki sokat díjazott színész, rendező is, számos művét játsszák szerte a világban – Amerikától Európán át Ausztráliáig. Edward, Mallory és Christian – egy család, három generáció, két és fél színész. Edward már mindent eljátszott. Egyszer még színpadra lépne saját lányával, Malloryvel, a Broadway-sztárral, aki éppen azt fontolgatja, vissza kellene vonulnia, a zeniten abbahagynia. A színészdinasztia harmadik tagja Mallory fia, Christian, az egykori gyerekszínész, akit végül nem vonzott a színház, sem a film, és a kulisszához csak a családi házban kerül a legközelebb anyja személyi titkáraként. Voltaképpen egy család sorstörténete a Végszó – szellemes színházi helyzetek, „végszavak” közé téve öröklött generációs kérdéseket, kételyeket, az elődök hibáit, az utódok győzelmeit. Vajon úgy élünk, úgy szeretünk, úgy gondolkodunk, ahogyan az ősök? Persze egy olyan családban, ahol a színház az első, ahol a szellemes megjegyzés előbbre való, mint az őszinte szó, ahol soha senki nem érezheti magát érzelmi biztonságban, nem könnyű boldognak lenni. Michael McKeever darabjának szereplői harcolnak egymással, a véleményekkel, a kritikákkal, az intrikákkal, de főként az érzelmekért, a szeretetért küzdenek, hogy végre megtudják egymástól: szüksége van-e még rájuk a családnak. Aztán a valós életből hirtelen belekerülünk a Lear király közepébe…
Halottat lopnak az orvostanhallgatók a szigorlat előtti éjszaka.Átmegyünk a vizsgán? Látott a portás? Mi lesz, ha lebukunk? Az Arteria maxillaris vagy a Nervus maxillaris oszlik itt végágaira? Elmondtad neki az abortuszt? Mi van, ha stroke-ot kapott? Te iszol a vizsga előtt? Voltál már disznóvágáson? Mióta nem áll fel?Megkötözzük? Eszed a pizzát a halott fölött? Van nálad inzulin? Ha vakarod, attól jobb lesz? Otthon rendszeresen verekszetek? Hamvasztás vagy koporsós temetés? Te odaadnád a tested?Előadásunk a 2005-ös debreceni eseményekből inspirálódott: egy norvég riporter rejtett kamerával leleplezte, hogy Magyarországon tanuló norvég orvostanhallgatók illegálisan járnak be éjszakánként a boncterembe tanulni, a formalinba áztatott szerveket hazalopják. A botrány hatással volt a Magyarországon szerzett orvosdiplomák norvégiai elfogadására, a bonctermek szabályzatának és felügyeletének szigorítására, és ránk is. Hol ér véget a testünk és hol kezdődünk mi? Meg lehet-e húzni a határt a kettő között? “Az anatómia az orvostudomány szolgálóleánya és tanítómestere.”Az anatómia az orvostudomány kurvája és királynője. boncolásra előkészítve (játszók): Balogh Orsolya, Bognár Gábor, Bolla Gábor, Hódi Virág Noémi, Király Cintia, Lakatos Dániel, Tarczali Dorina, Tóth-Lederhaas Csongor, Tóth Szilvia Lillaboncolási jegyzőkönyv (szöveg): Hódi Virág Noémiboncterem és védőruházat (látvány): Molnár Annagyakorlatvezető (rendező, technikus): Nyáry Pál Az előadás explicit meztelenséget tartalmaz.
- hangszínházi előadás - Öt ember álmodik a lakótelepen, a sivatagban, Isztambulban, Kinsh el Sar városában, egy konyakos üvegben. Öt ember párhuzamos monológja fonódik egymásba, és csak pillanatokra találkoznak, mielőtt elsodródnának. A víz végig dalként zubog, a szövegbeli ismétlések, csendek és összecsengések pedig az elfojtás, a félelem, a magány, a vágyak, a szélsőségek, és az érzékiség szimfóniájává nőnek. Roland Schimmelpfennig, a kortárs német drámairodalom egyik legfontosabb írójának Az arab éjszaka című drámájából olyan kísérleti, zenés színházi előadást hozunk létre, amelyben a szöveg és a hangok közösen alkotnak egyedülálló akusztikai élményt. Látvány: Sziládi SzabolcsHang: Horváth Ábel
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Mogács laboratóriumában kotyvasztja ki azt szérumot, amivel szórakoztatja a nagyérdeműt.Aki szeretne kísérleti patkány lenni és megnézni a félig kész történeteket, a csiszolatlan ötleteket, ott akar lenni a poénok születésénél, csatlakozzon a laborhoz!Improvizatív, témák közt csapongó, új gondolatokat megosztó est, ahol a közönség vagy azon szórakozik, hogy jó a műsor, vagy azon, hogy Mogács szenved.
Az After Bura az Adriai-tenger partjainál egy hajótörést szenvedett hajó 10 túlélőjének emlékeit gyűjti össze. Ebben a játékos, mégis megrendítő táncdarabban a 10 előadó a humor és a remény vibráló egyvelegével osztja meg történeteit. A földrajzi koordinátákon alapuló, egyedi matematikai struktúrában gyökerező koreográfia precízen és elegánsan követi nyomon útjukat. Ez az előadás a rugalmasság ünnepe, amelyben a múlt romjai a túlélés és a szépség táncává alakulnak át. A SUB.LAB.PRO Ensemble Program egy 9 hónapos kreatív platform pályakezdő táncosok számára. Professzionális társulati munkakörnyezetet imitálva kreatív alkotások réven teljes eszköztárat kínál az Ensemble táncosainak a művészeti területen való boldoguláshoz. A képzés során 4 különböző koreográfus készít egész estés előadást a táncosoknak, a kész munkát pedig a Trafó Nagyszínpadán mutatja be a társulat. Az After Bura a 2024/2025-ös Ensemble első bemutatója. Az előadás koreográfusa, Tamara Gvozdenovic Szerbiában született, Svájcban nőtt fel, majd Londonban tanult, mielőtt letelepedett Brüsszelben, ahol jelenleg is él. Számos Trafóban is megfordult koreográfussal dolgozott együtt, így például Franck Chartiervel és Gabriela Carrizoval (Peeping Tom). Az előadás stroboszkópot, füstöt, vaksötétet és erős hanghatásokat tartalmaz. Alkotók, előadók: Anouk Mouttou, Jil Sira, Kim Sonnet, Lia Zigdon, Mariella Nunez Karg, Panagiota Georgiou, Romane Postel, Sofija Milic, Stav Moritz, Telis TellakisKoncepció, koreográfus: Tamara GvozdenovicFény: Dézsi KataProducer: SUB.LAB Event Productions