Elszabaduló színházi fantázia vadregényes normalitásunkról. Budapest, 2024.Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do? Az Örkény Színház társulatára íródó történet korunk emberének lelkiállapotát, szorongásait, félelmeit ütközteti a naiv, gyermeki őstörténetek tisztaságával, hogy megragadhassunk valamit a létezés céljából és abszurditásából. Sound Design: Keresztes GáborMédia Design: Újvári Bors, Fekete MátéVideó: Bodor Balázs
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végig kísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik. „Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt, aki a szegénységből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével a színpadi mű alapján készült film tette világszerte ismertté és népszerűvé. A darab 1980-as első magyarországi bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt. A musical azóta több alkalommal látható volt már színházunkban, idén nyáron pedig ismét visszatér, hisz örök értékeinek, az emberi sorsok megható ábrázolásának, valamint nagyhatású zenéjének köszönhetően a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró az emberi sorsot helyezi előtérbe a maga visszásságaival és erényeivel együtt. A címszereplő életét Che Guevara szemén keresztül követjük végig a felemelkedéstől egészen a tragikusan korai haláláig. Ő szolgáltatja az ellenpontot a szentként tisztelt nő életének balzsamozott hibátlanságához. Ez a kettősség végül rávilágít: Evita egy igaz ember, aki megérdemli a tiszteletet.
Az Ikrek hava Radnóti Miklós egyetlen prózai műve. Sodró lendületű, ritmikus és dallamos, hol humoros, hol megrázó erejű alkotás. Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése.
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
Szegény asszony kis kakasa a szemétdombon kapirgál. Egy nap rákacsint a szerencse és megcsillan a domb tetején egy gyémánt félkrajcár! Örült volna a kis kakas és még jobban a gazdasszonya, ha nem akkor jár éppen arra az a kapzsi török császár. El is vette a félkrajcárt és gúnyosan kinevette a kakaskát. Mi az igazság?
Micimackó, Malacka, Róbert Gida"Köszöntünk, kéz a kézben(részemről mondjunk inkább mancsot),hogy teljesítsük részbenkérésed és parancsod,mely minket megidézettmint mackóvágy a mézet."Gyere el egy Tejfelező (felfedező) túrára a Százholdas pagonyba. Találkozhatsz Micimackóval, Malackával, Tigrissel, Nyuszival és Róbert Gidával is.
A Miami Színház Társulat előadása. Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy ifjú hölgy felkelti az érdeklődését. Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera, a kis gépírólány a bankjából, kapja meg az autót nyeremény gyanánt, s anélkül, hogy elárulná kilétét, a lány sofőrjéül szegődik, mert szeretné, ha a lány a rangja és a vagyona nélkül is szeretné. De Vera az osztályvezetője révén megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, az valójában a bank vezérigazgatója. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera a másik férfival vacsorázik. Azonban végül otthagyja, és mert jobban kedveli, visszatér a „sofőr”-höz, akivel azon nyomban eljegyzik egymást.
Díszelőadás, részekre szakítva. Száz éve máshogy élünk mi, magyarok, itt, Magyarországon, és ők, magyarok, ott, egy másik országban. Ők ugyanúgy magyarok, mint mi, de hogyan lettek ők ők, ha ők mi voltunk (és vagyunk)? Hogyan élünk és mit érzünk ugyanúgy és másképpen? Mi az, ami összeköt minket? Mi az, ami elválaszt? Mitől vagyunk sorstársak, és mitől nem? Sűrű száz év áll mögöttünk. Ki bírja jobban? A budapesti Átrium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészei minden határt eltörölnek ezen az estén. Három budapesti színész egy – azóta bezárt – színház Trianonról szóló díszelőadásán külhoni, délvidéki kollégákkal találkozik a nyílt színen. A drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és gyanakvásaikat, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti, de a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal, egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül, és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség... A színészek ötleteinek, improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet írta: Urbán András, Ugrai István. A dramaturg munkatársai: Czibor Attila, Nyulassy Attila. Zenekar: Gátos Iván / Szerda Árpád – zongoraNagy Zsolt / Papp Dániel – dobStudniczky László Zsatyi / Pál Gábor – basszusgitár. Explicit színházi tartalom – megtekintését 18 éven felülieknek ajánljuk. Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka Város, Budavári Önkormányzat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Pierre Barillet műve alapján, ízig-vérig francia vígjáték . Julien nőtlen, szoknyapecér fogorvos. Stéphanie mogorva, maximalista asszisztensnő. Igor fiatal, helyét kereső reklámmodell. Antonia céltudatos, magabiztos lány. Egy kezdeti füllentés e négy szereplőt képtelenebbnél- képtelenebb helyzetekbe sodorja.A kaktusz virága ízig-vérig francia vígjáték. Antóniának, a temperamentumos lánynak egy ugyancsak temperamentumos fogorvos, Julien a barátja. Julien szentül hiszi, hogy nem csak a fogorvoskodáshoz ért egyedül, hanem a nőkhöz is, akiknek szerinte a legfőbb életcéljuk, hogy pont őhozzá menjenek feleségül. Ezért egy zseniális trükkel biztosítja be magát. Azt hazudja Antóniának, hogy nős és 3 gyerek apja. Antónia azonban nem éri be a szavakkal, látni is akarja a feleségét. Julien kénytelen felkérni erre a szerepre az asszisztensnőjét, Stephanie-t.Mindent fokozzák az örökzöld slágerek és Jamaikai Trombitás! Szereplők: Garaj Bernadett, Ibrahim Imre, Fehérváry Fruzsina, Varga Norbert, Burus Henrietta, Szűts Tamás, Lukács Kálmán
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
A Zenebu@ik első részében számos zenével kapcsolatos, korábban megválaszolatlan kérdésre sikerült választ kapnunk. Sok mindenre fény derült, amiről korábban azt hittük, örökre homályban marad. És most már azt kívánjuk, bárcsak homályban maradt volna.... A zene óceánjának mélyéről számos igazgyöngyöt sikerült felhozni, de minél jobban sikerült alámerülni, csak annál több kérdésre, megoldatlan ügyre bukkantunk. Tudták, hogy a középkorban zenével életet lehetett menteni? Mi keltette életre azt a szörnyeteget, amelyet ma csak úgy ismerünk: musical? A zenés TikTok videó az új Opera? Új zenékkel, videókkal, kimunkált koreográfiával és megdöbbentő történetekkel térnek vissza a Zenebu@ik.
Hans, az árva molnárlegény örököl egy csodakandúrt. Együtt megszerzik a hétmérföldet lépő csizmát és elindulnak, hogy valóra váltsák Hans álmait. Rengeteg kalandon, izgalmon keresztül, végül elérik céljukat: Hansból márki von Carabas lesz, feleségül veszi Nepomuk király lányát, Eufrozinát, és megkapja a gonosz varázsló, szörnyű Jakab kacsalábon forgó palotáját. Boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Szerelmes és pikáns történetek Heltai Jenő műveiből zenei kísérettel - Balsai Móni estje. Harmonikán kísér: Kéméndi Tamás "Könnyed nyári estére invitáljuk azokat, akik kedvelik Balsai Mónit és nem mellesleg Heltai Jenő műveit. Egy kedves kis kerettörténetbe ágyazva kapunk korrajzot Heltai Jenő írásain keresztül miközben finom ételekkel és hűs italokkal kényeztetjük magunkat." “Az a gyáva, Ki, mit érez, elrejti magába, És ami benne gyönge, emberi, A másiknak föltárni nem meri, Mért várod őt, ha nem ezért? A boldog élet vágya nem kisért? Galambok közt, virágos szigeten, Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép… tenéked magyarázzam?
Körtánc - Kárpát-medence antológia A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, melyben a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk. A válogatott műsor tematikája a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre. Mi, jelen világunkban élő emberek is látjuk a száz évnyi „távolságot”, de hisszük, hogy bár távolinak tűnik, mégis közeli! Közreműködők: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Zenei szerkesztő: dr. Agócs Gergely, Kelemen László, Nyitrai Tamás , Pál István Szalonna Zeneszerző: Kelemen László, Pál István Szalonna Koreográfus: Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály Szólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán Vendégként közreműködik: KOLO együttes, Okos Gergely Zenekarvezető: Radics Ferenc Tánckarvezető: Ágfalvi György Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
A címben az Esszencia a jazz, a klasszikus zene és a népzene, idős és fiatal, régi és új, nő és férfi, vidám és szomorú, hagyományos és progresszív éppolyan természetességgel létezik együtt és egymás mellett, amire a való életben is vágyunk, tisztelve egymást, tanulva a másiktól. Vállalva a nyitottságot, őszinteséget és a jellegzetesen magyar zene esszenciáját. Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása.Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek. Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.Bartók Béla a magyar zeneirodalom legfontosabb alakja. Népzenei gyűjtései nélkül elképzelhetetlen lenne az a munka, melyet a magyar kultúra értékeinek megőrzéséért az őt követő nemzedékek végeztek: az általa rögzített dallamok a mai napig meghatározzák a hagyományos népművészetet és a komolyzenét, de a jazz és a világzene alkotóit, előadóit is újra és újra inspirálják. Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában. Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál.Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra. Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt. Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos DominikPróza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon