Az előadásban köd- és füstgépet használnak! Egy elmegyógyintézet falai között vagyunk. A berendezési tárgyak, eszközök észrevétlenül változnak át az őrültek kezében, valaki labdát dobál vagy hegedül, a végtelen lepedő valójában labirintus, vagy vetítővászon? Egymás vállán lépkedünk és bolygók repkednek körülöttünk. Filozófusok vagy fizikusok elméleteit értelmezzük, vagy egy gyilkosság tanúvallomásának vagyunk szemtanúi?A kérdéseket Dürrenmatt örökérvényű Fizikusok című műve alapján vetjük fel a színház és újcirkusz formanyelvének ötvözésével. Tragikomikus groteszk abszurd, vagy szürreál vagy maga a realitás mégis, amit körbejárunk? Vérfagyasztó és lírai, humoros és elgondolkodtató színházi játékra invitáljuk nézőinket!A Simorág TánCirkusszal 2010 óta foglalkozunk a színház, a tánc, cirkusz Bábszínház összekapcsolásával.Világunkban a díszletek és a szereplők is folyton átváltoznak, ahogyan az áramló képzeletvilágban bárki, bármivé változhat. Munkáink egyedi feldolgozások. A történetek szimbólumokon keresztül válnak érthetővé, a humor és a líraiság egyszerre van jelen. Előadásaink számos díjat nyertek. Zeneszerző: Bodnár Vajda Dávid
"Veszem a bátorságot és átírom Puccini librettóját mai történetté. Zenei munkatársam ezúttal Kéménczy Antal, a nagyszerű zongoraművész lesz." Pintér Béla
- két szerelem intim közelségből – Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnakazokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikoregymás felé közelítünk? Karafiáth Orsolya szövege és a társulat improvizációi alapján, Hommage à John Cassavetes. Stylist: Lakatos Márk Színészegyeztető: Miklós Franciska
Egy csapat, színházból kiábrándult színész új hivatás után néz. Egy kiégést kezelő szanatóriumot nyitnak, ahol budapesti aktivistákat látnak vendégül. Úgy érzi, hogy szellemileg, érzelmileg, fizikailag kimerült a küzdelemben?Kiábrándult és elege van mindenből?Reménytelennek tűnik a változás?Jöjjön el nyílt napunkra, hogy betekintést nyerjen a Remény Panzió mindennapjaiba! A Panzió vendégei mind-mind egy igazságosabb, élhetőbb, jobb világért harcolnak, ki-ki a maga területén. De milyen áron? És kik ők? Korunk hősei, avagy provokátorai, netán unatkozó bolondjai? A Remény Panzió egy dokumentarista előadás, amelynek fókuszában alulról jövő kezdeményezések képviselői állnak - a társadalom motorjai, akik gyakran a politika célkeresztjében találják magukat. Az ő motivációikkal, sikereikkel, kudarcaikkal foglalkozik a darab. Nem csupán személyes történeteik, de ők maguk is főszerepet kapnak az előadásban a társulat tagjai mellett.Általuk próbálja a Panzió személyzete megérteni, hogy hol találni a reményt manapság, hogy egy napon maguk is újult erővel térhessenek vissza hétköznapi munkájukhoz: a színházhoz. “A Hotel of Change emberi és tüzes előadás, amelyben megvan a forradalmi szív és bátorság, hogy kiálljon a radikális változásokért, hogy ne fogadjuk el a világot úgy, ahogy van.” Tobias Hauser, Schwäbisches Tagblatt “Hitelesség győzedelmeskedik, amelyet kíváncsiság és empátia jellemez. Ez oda vezet, hogy a szállodai vendégek [az aktivisták] valóban megnyílnak – a szálloda bárjában, a liftben, kertészkedés közben, a relaxációs gyakorlatok során vagy a beszélgető-csoportokban. (…) A színházcsinálókból áradó empátia viszi az estét. Világossá válik a művészet és az aktivizmus közötti kapcsolat”. Christoph Ströhle, GEA. alkotó-előadók:Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika aktivisták:Bari Jutka, Kajos Rebeka Dóra, Kovács Vera, Lóczi Csenge, Márton Gábor Csaba, Törley Katalin látvány: Raissa Kankelfitzzene, hang-design: Bartha Márk, Tara Khozeinfény- és videó-terv: Bredán Mátétechnikai munkatárs: Kiefer Tibor dramaturg gyakornok: Hidi Boglárkaprodukciós vezető: Balogh Zsuzsannaproducer: Mayer Dániel dramaturg: Bíró Bencekoncepció: Boross Martin és Thury Gáborrendező: Boross Martin
Nem véletlenül idézik gyakran Dosztojevszkij mondását, miszerint: „mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” - hiszen a világirodalom egyik legismertebb szerzőjének, az ukrán származású, orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogolnak klasszikussá vált színpadi műveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, számos, iróniával fűszerezett mondata vált szállóigévé. Legnépszerűbb és legtöbbet játszott színdarabja az 1835-ben írt, majd 1842-ben újrafogalmazott A revizor című groteszk vígjáték, amelyben Gogol nem csak a 19. századi vidéki orosz társadalmi viszonyokról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig tapasztalható ellentmondásait állítja pellengérre a megidézett karaktereken és abszurd helyzeteken keresztül: „Az ember, kérem, természeti lény: ha meg akar halni, úgyis meghal, ha meg akar gyógyulni, úgyis meggyógyul.” – jelenti ki az egyik szereplő. Nem véletlen, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van rákérdezni mind a társadalmi élet visszásságaira, mind az emberi lét mélyebb értelmére, fájdalmasan szembesítve akár a közönséget is önnön problémáival, amire a darab mottójában elhangzó közmondás is utal: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Emellett minden társulat számára remek lehetőségeket kínál a virtuóz színészi játékra. A nemzetközi szinten is jegyzett Avtandil Varszimasvili, a kortárs grúz színházi élet egyik meghatározó alakja, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott A kaukázusi krétakör című előadása után is a rá jellemző, érzelmesen expresszív, játékos teatralitással álmodja színpadra a drámairodalom kiemelkedő alkotását. Rendező: Avtandil Varszimasvili Szolgálólány: Duma Kata
Tantermi előadás. Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen - visszatér onnan. Saját magyarázata szerint a világba vetett hite, a gyereklét rendíthetetlen bizalma segítette. Önéletrajzi regényében főhőse a ráismerés stációin keresztül meséli el egy sötét, gyűlölködő rendszer végső eszkalálódását, s az őt körülvevő világot. Ma, mikor a populizmus ismét virágzik, s egyre kevesebb túlélővel találkozhatunk, kiemelten fontos művészeti és edukációs kihívásnak találtuk a Sorstalanság színrevitelét.
Elmondja Koós Boglárka eh. Sylvia Plath azonos című regénye és versei alapján írta és rendezte Bagossy Júlia eh.Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről. Az öngyilkosság és annak vágya mai napig őrületes tabu, nehezen felvállalható állapot, mely azokat is eléri akik kiváltságos körülmények között élnek. Akik éleslátóak, jóltápláltak, fiatalok és tehetségesek, mint Esther Greenwood. Sylvia Plath kultregénye ördögi pontosságú írás az elidegenedésről.
Kabaré műsor a Pesti Művész Színház előadásában. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből, valamint a Csak egy tánc volt, a Jamaicai trombitás sem maradhat ki az estéből. Fellépnek : Nyertes Zsuzsa, Fogarassy Bernadett, Czető-Fritz Éva, Egyházi Géza, Czető Roland, Várfi Sándor
és egyszer csak elkezdjük érezni hogy meg tudnánk halni érteütni magunkat kékremár mindene tetszik a bűnei a szaga a zsír a testén a pont a seggénalig várjuk hogy lássukhogy tátsuk amink van soroljamhogy beszéljen hozzánk hogy hazudjon nekünk tetszeni szeretnénk neki már csak ezért szépnek lenniféregként kelnimert éjjel álmainkban belénk mar reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkoncsak egy hajszál a torkunkon és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet továbbamikor már meghaltál értepersze ő nem kérteIstenem de csodálatosakkor de csak akkoramikor már szerelemakkor kezd folyni a vér is a bokádraezt megszoptad
Akit kevésbé szeretnek, soha sem tudja pontosan, miért is szeretik őt "kevésbé". A világ igazságtalanságát okolja, vagy az emberek érzéketlenségét, holott valójában érzelmi intelligenciájának fejletlensége; önzése és beszűkültsége miatt kerüli őt mindenki.
- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz ki bután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyan másfél rőf. Jön és néz.
Zenés utazás, térben és időben, Szabó Tibor önálló estje, sok zenével. Amerika - innen nézve - több mint egy földrész, vagy egy ország. Mindenkinek megvan a maga Amerikája, felhőkarcolókkal, száguldó autókkal, világslágerekkel. A nagy vízen túl a kisember is sokra viheti, ha talpraesett és nem ijed meg a saját árnyékától. Legalábbis mi itt, Kelet-Európában így gondoljuk. De mi lett azokkal, akiknek nem sikerült? Akik visszajöttek? Ők mit hoztak haza magukkal Amerikából? Egy legendás nagyapa, és még legendásabb, amerikai barátja állnak a monodráma középpontjában. Ez a barát nem más, mint Frank Sinatra. Egy életút bukdácsol, száguld, ballag végig a múlt századon. Világégések, nemzeti tragédiák és családi örömök, bánatok bomlanak ki a nagyapa - hol hihető, hol hihetetlen - történeteiből. Közelmúltunk történelme sok szempontból még érzékeny téma lehet, de a világ nagy dolgaival foglalkozni csak empátiával, megértéssel és némi humorral érdemes. Közreműködnek: HORVÁTH Dániel Dudu - hegedű NAGY Olivér - nagybőgő VÖLGYI Attila - pengetős hangszerek
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
- történet- Marianna D. Birnbaum Mici forgatókönyve és Apu című elbeszéléseiből színpadra adaptálta: Borgula András Anyu, szorítsd meg a kezem, ha hallod, amit mondok – ismételgeti egy kétségbeesett nő egy kórteremben, kómában fekvő édesanyja ágya mellett. Anyu nem válaszol, pedig talán nem öntudatlan, talán meg tudná szorítani a kezét, hiszen hallja, amit mond – csak úgy dönt, hogy nem teszi. Ők ketten sosem tudtak kommunikálni egymással, miért pont most kezdenék el? Valahol, valamikor márpedig el kell kezdeni. Mici, a magyar-zsidó asszony, és Daisy, a lánya, aki eddigre már ízig-vérig amerikai, beszélgetni kezdenek. A lány nem tudja, hogy az anya mindent hall, az anya nem tudja, hogy a lány korábban mit hallott. Most, az öntudatlanságban, a halál küszöbén, végre megpróbálnak egymásra figyelni. Vajon igaz a mondás, hogy sosem késő? Marianna D. Birnbaum irodalom- és kultúrtörténész, aki évtizedekig a kortárs magyar irodalom nagyköveteként tevékenykedett az Egyesült Államokban, egyszer csak úgy döntött, megírja a szülei történetét. Hogyan bántak édesanyjával az országok, az évtizedek, az emberek. Hogyan bánt vele a férje, és hogyan bánt vele ő maga. Animáció és vetítés: Tóth Zs. Szabolcs Ez egy igaz történet. De nem csak az ő igaz története. Számtalan 20. századi anya és lánya története, akik nem tudtak meglenni egymással, de nem akartak meglenni egymás nélkül. Történet egy anyáról és egy anya lányáról, történet az átveszekedett évtizedekről, történet arról, hogyan hagyja el egy ország a polgárait, aztán a polgárai egy országot, történet egy egyszerűnek hitt emberi kapcsolatról, történet a múltról, történet a múlt férfijáról, férjről és apáról, történet a szeretetről, történet a történtekről. Szorítsd meg a kezem
A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne.
A francia szerző darabja „intim csúcstalálkozó” a 20. század két nagy alakja között. Erős,hatalmas személyiségek – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo.Két legenda véletlen találkozása és közös hajóútja a Skorpió szigete felé, miután a világóriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós. Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjachthorgonyoz a kikötőben. Szalonjában francia impresszionisták képei. Bizonyos értelemben egybirodalom központja a hajó közvetlen telefonvonallal a legnagyobb nemzetközitőzsdeközponthoz, repülőgéppel a hátsó fedélzetén. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görögmilliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait,mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utaskülönösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor isminiszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. ŐSir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissédepressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, a filmtörténetlegtitokzatosabb színésznője, aki egyenesen Rómából érkezik a jachtra, ahol ismétvisszautasította Visconti filmrendező ajánlatát. 1941 óta nem forgat Garbo. „Krisztinakirálynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világmegmentője” – szól a viszontüdvözlés. A hajó pedig elindul a távoli görög Skorpios szigetfelé, s ezzel megkezdődik a két bálvány közös útja, amelynek során a kölcsönös csodálatfelszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes ésszeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján alegközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindigvágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés:mit csináljanak a fennmaradó idővel? Churchill harciasan próbálja meggyőzni Greta Garbót,akinek abszolút rajongója, az összes filmjét látta, hogy nem vonulhat vissza élete közepén, aművészeknek erkölcsi kötelességük, hogy ne hagyják el a közönséget. Párbeszédükbe olykorbekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül pedig eljut hozzánk a jacht legendás „édesélete”, pontosan követhetjük, mi történik a hajón, mondjuk, Maria Callas operadívával.