Flamenco Szívdobbanások - a FlamenCorazónArte Táncszínház előadása. A flamenco misztériuma az előadók személyiségében rejlik, hiszen ez a műfaj a lélek szabad szárnyalásáról szól. Szívbemarkoló énekek, szenvedélyes, elegáns, vagy féktelen vad táncok, érzelemdús gitár dallamok és vérpezsdítő ritmusok egysége szuggesztív erővel hatnak. Az energiák átadódnak, egyesülnek, feltöltenek, elvarázsolnak! Lippai Andrea, a FlamenCorazónArte Táncszínház alapító balett- és flamenco táncművésze 1984-ben szerződött a Győri Baletthez, majd ‘90-ben lábsérülése után műfajt váltott. Eddigi, 40 éves színpadi pályafutásának legnagyobb részét, a flamenco hazai megismertetésének szentelte, és megalapította az első magyar flamenco alapú táncszínházat. „26 éve álmodjuk előadásról előadásra magunkat és közben újabb és újabb élményekkel gazdagodunk. Mai esténk egy könnyed válogatás az elmúlt évek előadásainak táncaiból, melyek más-más érzelmekről szólnak, de minden mozdulattal és hanggal, egy életigenlő, boldog világot teremtünk. Szívünk egyszerre dobban, ha megszólal a flamenco! Aki eljön e nyár esti előadásunkra, garantáljuk, hogy úgy megy haza, mintha kicserélték volna! Sőt az előadás végén még táncra is perdülhet velünk, ha kedve tartja!” Zene: Barna Rita – ének, palmas Lucio Dominguez – ének, palmas Alex Torres – gitár Tar Gergely – cajon, palmas, ütőhangszerek
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
A Kulcsár Noémi Tellabor előadása. Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet. A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi a Macbeth és a Rómeó és Júlia után újabb Shakespeare klasszikust gondolt újra a maga groteszk, humoros, mégis absztrakt táncos nyelvén. Kortárs, modern értelmezésében Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást Shakespeare hősei, akiket a Tellabor Társulat művészeti alakítanak. A Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. A produkcióban pedig részesei lehetünk egy egyszerre fényes és sötét álomnak, amelyben ezek az izgalmasan mai figurák üldözik egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át.
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel.
Opera két részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal- Fülledt hangulatú, mámoros estélyek, fényűző, féktelen élet, gyöngyöző pezsgő – és egy lassan ölő betegség. Ezek jellemzik a kaméliás hölgy életét, amíg váratlanul be nem köszönt életébe az igazi szerelem. La traviata – A bukott nő. A téma a művészetben igazi szenzációként söpört végig a 19. századon, így vált egy igéző szépségű párizsi kurtizán Violetta Valéry néven az egyik leghíresebb Verdi-opera főszereplőjévé. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ebben a lendületes és sokszínű produkciójában olyan folklór válogatást állít színpadra, amelyben a magyar nyelvterület legszebb táncait mutatják be, különös hangsúlyt fektetve az eredeti és stílusos előadásmódra. A Kárpát-medence táncait felvonultató előadásukban látható a jól ismert csárdás, a lányok mutatványos üveges tánca és erdélyi cigány táncok, csakúgy, mint a férfiak virtuóz legényes tánca. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Le Lac des Cygnes előadása. Kortárs balett a Ballet Preljocaj előadásában. Egy melankolikus álom, mely eleganciája és lélegzetelállító pillanatai megható élményt nyújtanak. A francia kortárs táncélet meghatározó alakja, Angelin Preljocaj Hattyúk tava koreográfiája varázslatos és költői, ötletes, látványos, tele utalásokkal, de új szemmel nézi az ismert jeleneteket és figurákat, hogy új értelmet adjon nekik. Angelin Preljocaj tiszteleg a nagy elődök előtt, a neoklasszicizmusból éppúgy merít, mint az elektropop zenéből. A koreográfus minden egyes mozdulatot a tőle megszokott finomsággal alkot meg és lehel életet a balett minden egyes jelenetébe. Preljocaj megtartja Petipa eredeti kereteit és belülről teremti újra a Hattyúk tavát. Előadása a mai világunk tükörképe. Kivételes mozgású táncosok, vizuális effektek, fények összjátéka nyújt és egy rendkívül élvezetes Hattyúk tava előadást a nézőknek. A koreográfus Csajkovszkij zenei remekművét kortárs elemekkel kombinálja. A partitúra zenei alapja a Hattyúk tava, kiegészítve Csajkovszkij hegedűversenyeiből nyitányaiból és szimfóniáiból vett részletekkel. Csajkovszkij érzéki partitúrája találkozik 79D kortárs elektropop zenéjével, kísérve egy olyan alkotást, amelyben a koreográfus megtalálja a mozgás természetes kifejezését. Koreográfus: Angelin PreljocajZene: Pjotr Iljics CsajkovszkijKiegészítő zene: 79D Videótervező: Boris LabbeFénytervező: Erie SoyerJelmeztervező: Igor ChapurinA művészeti vezető asszisztense: Aharon Van den BoschPróbavezető asszisztens: Cécile MédourKoreológus: Dany Lvéque
Egy öreg fáról egyszer csak letörik egy ágacska, aki rácsodálkozik az ismeretlen világra. Az előadás minden ember és növénypalánta alapvető kérdésére keresi a választ: "Ki vagyok én?"
Andersen gyönyörű történetében Ariel, a kis hableány a víz alatti birodalomban él, de az emberek közé vágyódik. Barátjával, Ficánkával, a vízfelszínre úsznak, amikor egy hajó viharba kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és beleszeret. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt akkor Ariel örökre a boszorkány rabszolgája lesz.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként "újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban". Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból.Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes meséje egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándor-mutatványosok érkeznek.
Életmese egy részben. Három lány életre szóló barátságának története, az iskolától a búcsúig. Életmese Párizsban, ami évtizedeket ölel át. A kisgyerekkor, a felnőtté válás, az elmagányosodás jelenik meg a nők találkozásai során, felvetve a kérdést: "jól éltük az életünket?"Egymást keresztező életutak, sorsfordulók, döntések, boldogság és elhibázott lépések... megelevenedik minden, ami maga az Élet. Szereplők: Töreky Erzsi, Krizsó Gabi, Czimmermann Mónika, Németh Róbert, Végh Melinda.
A MÜPA, a BDZ, a Margitszigeti Színház és a Zempléni Fesztivál közös produkciója. Színházat kínálunk. De tánccal kiegészülő zenés színházi játékunkban egy szokványos színházi előadásnál jóval nagyobb hangsúlyt kap a zene. Mozart életművének hatalmas palettájáról nagyon sokféle műfajból választottunk részleteket. Megszólalnak szimfóniák, divertimentók, mise, szerenád, különböző hangszerekre írt versenyművek, orgonafantázia és természetesen több operarészlet is.A zeneművek egyes színekben a szöveg alatt csendülnek fel, és a drámai szituációt hivatottak alátámasztani, némely darab saját jogán kerül előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához ad alapot bizonyos jelenetekben - hiszen a produkciónak fontos eleme lesz a tánc, a mozgás is. A zenekarhoz hasonlóan szintén idén harmincéves Bozsik Yvette Társulat művészei alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és úrhölgyek minden titkát ismerik. A Budafoki Dohnányi Zenekar állandó alkotópartnere, Árva Nóra a tőle megszokott ízléssel és arányérzékkel teremti meg díszletei és jelmezei által azt a sajátosan mai rokokó miliőt, amelyben a szereplők léteznek. A BDZ maga adja a teljes, élő zenei alapot Guido Mancusi vezényletével.Mindazonáltal a produkció sikerének záloga, hogy a hazai színjátszás néhány igazán kiemelkedő művésze jeleníti meg a Choderlos de Laclos által megálmodott, izgalmas és összetett karaktereket. Bakos-Kiss Gábor rendezése ezt a rendkívül sokrétű alapanyagot építi fel úgy, ahogy ez a sokak által jól ismert történet még soha nem került színre. Operaénekesek: Kálnay Zsófia, Miksch Adrienn, Rácz Rita, valamint: a Bozsik Yvette Társulat, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), Budafoki Dohnányi Zenekar.