Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Idén 100 éves világhírű operett-szerzőnk, Kálmán Imre Marica grófnő című műve, amit 1924. február 28-án mutattak be a Theater an der Wienben. Világhódító útja azóta is töretlen, hiszen slágereit – Szép város Kolozsvár; De jó is lenne szerelmes lenni; Ringó vállú csengeri violám; Ne szólj, kicsim; Hej, cigány – azóta is mindenki ismeri, és folyamatos játsszák a világ különböző színházaiban, televíziókban, rádiókban és az interneten. A Mester és Marica című szcenírozott koncertünkben a 100 éves operett összes dala elhangzik, illetve egy keretjáték keretében maga Kálmán Imre emlékezik vissza a darab születésére, életére, munkásságára. Kreatív producer: Vadász Zsolt és Szentpéteri András A produkció személyes és szakmai pártfogója: Yvonne Kálmán, Kálmán Imre lánya Kísér: Sturcz Szmollbend
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére. A testeken átívelő érzéki tekintetek az öt előadó iróniája és a belső dimenziójuk költői kutatásának váltakozása áll fókuszban. Klasszikus és kortárs fúzió, melynek dallamai egyedi atmoszférába keverednek, ami a főszereplők útját vezeti. A roma íz azt a fékezhetetlen erőt képviseli, amelytől nem tudnak megszabadulni, és amely mindegyikük vágyává válik. Vannak nők, akik sok férfi számára jobb lett volna, ha soha nem találkoznak. S minden férfinak találkoznia kell Carmennel. A darab fő forrása Prosper Mérimée novellája, és ebből adódik a szcenikai cselekmény szükségessége. A regényben a szereplők nem stabilak a csábítás mechanizmusaiba kódolt egyensúlyban, inkább maga az író vizsgálja őket, aki egy régész bőrébe bújva Andalúziában vándorol egy ókori római város maradványait keresve. Az elbeszélő és José, valamint a történelem emberei és Carmen közötti végzetes és már-már varázslatos találkozásai egy emberi történetet vázolnak fel, amelyben két törvény láthatóan állandóan szembekerül egymással, nem találva megnyugtató szintézist: a nők polgári, társadalmi, kulturális szabályai és vad természete, amelynek Carmen kifejező szimbóluma tájképévé válik. A két törvény összeegyeztethetetlen. Minden olyan kísérlet, amely a vad és nomád erő csökkentésére irányul egy domináns és stabil kultúra szabályai között, a legrosszabb kudarcra van ítélve. A nőiség horizontja egyedülálló harmóniává válik, amelynek a test válik tolmácsává, az erő és az életerő magával ragadó lázadásában. A női jelenlét ereje a gondolatban férfi mozgást idéz elő. Carmen ideális a büszkeség, az életerő és az erő képviseletére. Az előadás, ahol a dinamika, a ritmus olyan eszközzé válik, amely tartalmat ad ennek a reflexiónak. Előadók: Jenei Lilla, Liszkai Zsófia, Kaiser Fruzsina, Bakonyi Jusztina, Wéninger Dalma
Worls-Class Circus show. Budapesten először lesz látható a The Freaks társulata! Budapestre hozzák el a legújabb show műsorukat, a „Nova Visionaire” című előadásuk világpremierjét.A társulat 2022-ben szerzett nemzetközi ismertséget, amikor a Britain’s Got Talent tehetségkutató műsorban léptek fel. Azóta Európa Ázsia és Amerika számos fesztiválján megfordultak. Sikeres előadássorozatot rendeztek a Las vegasi ARIA RESORT & CASINO-ban, a hongkongi kínai újévi fesztiválon, a bahreini Forma-1 Nagydíjon, valamint olyan neves televíziós műsorokban, mint a "Britain's Got Talent" vagy a "Helene Fischer Show". A „The Freaks” együttes 15 éve alakult Ausztria legjobb cirkusz művészeiből, artistáiból és atlétáiból. A csapat egyedülálló, multimédiás attrakciókat készít, melyben a virtuóz akrobata számokat látványos LED animációkkal ötvözik, így kel életre a lélegzetelállító vizuális illúzió. Puszta kézzel és minden felszerelés nélkül katapultálják egymást méterekkel a levegőben. A plafonig emelkedő piramisokkal és szédítő trükkökkel ámulatba ejtik és örömet okoznak közönségüknek. Különösen az egymásba vetett vak bizalom az, ami megkülönbözteti ezt a csapatot.CSAPATMUNKA, ERŐ ÉS VAK BIZALOM – ez vár a közönségre, amikor a THE FREAKS a színpadon áll.
Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből. Főleg azok után, hogy felfedezi a saját értékeit, s ráébred a lelki és a testi szenvedélyek varázslatos természetére. Mint egy ritka, különleges könyvet, úgy nyitja ki előttünk az életét, s még a legtragikusabb élményeket is természetes, magától értetődő humorral meséli. Az emlékeit “hattyú-epizódokban” idézi fel; mindegyik epizód egy kis gyöngyszem nemiségről, hitről, szerelemről, erkölcsről és erkölcstelenségről – azaz tulajdonképpen csupa olyan dologról, ami minden ember életében megvan, legfeljebb nem merünk beszélni róla. Csokonai Lili viszont mer; nekünk is, helyettünk is. Jelmez: VELKEY VIRÁG eh., ZIEGLER KATALIN eh. Beszédtechnika: KELEMEN MÁRTASzcenikus: BALÁZS ANDRÁS – FILEP RÉKA ANDERA
A TRIP és a KULT2 cirkuszszínháza. Távol tudunk-e maradni a hírözöntől, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó információktól? Mi az igazság? Hogyan értelmezzük a körülöttünk burjánzó káoszt?Vagy jobb-e, ha irányított információkhoz jutunk csak? Hogyan találom meg magam, ki vagyok én? Van-e még a Földön érdek nélküli szerelem?Kérdések, kérdések és nincs válasz. George Orwell 1949-es regénye erre a helyzetre ad egy választ. A II. Világháború, a fasizmus után, a kommunista diktatúra kellős közepén. Ijesztő a válasza, hiszen egy olyan világot ábrázol, amelyben nincs az egyénnek lehetősége, hogy a saját szemével láthassa a körülötte zajló világot. A Nagy Testvér segít. Irányt ad, leveszi a válladról a döntés felelősségét…Pedig a XX. századi ember dönteni szeretne, mert fontos számára az egyéni szabadság, az önálló, saját vélemény kialakítása.És napjainkban a fake news korában, a Metaverzum kezdetén, amikor a nyelv leegyszerűsítése már Orwell „Újbeszél” nyelvére emlékeztet, azt hihetjük, önálló véleménnyel bírunk, de nem.Családok, baráti körök esnek szét azok után a viták után, amelyek egy egyszerű eseményt is radikálisan másként értelmeznek, és más következtetést vonnak le a hírekből. És nincs konszenzus.Mi a következő lépés? Egy szabad álomvilág a virtuális térben, ahol ugyan választhatsz, de ezért a valóságban rabszolgává válsz?Megválaszolhatatlan kérdések. Nem is célunk, hogy megtaláljuk az egyetlen igazságot. Mi csak egy szerelmi történetet mesélünk el. Nem ítélkezünk, de mégis egy félelmetes lehetőséget vetünk fel, ahol nem engedélyezett az érzelem, a gondolkodás, a szabad választás. Több évtizedes tapasztalatainkat egyesítjük, amikor a cirkuszt, a színházat, a kortárs táncot, a video-művészetet egyesítjük egy előadásban. Video: Magács Vince Előadók: Andréka Lívia, Bogdán Márkó, Galló Álmos, Görbedi Zsolt, Markocsány Kevin, Regős Kincső, Szántó Veronika, Szilvási Anna, Szirmai Lili, Varga-Blaskó Léna, Varga Henrietta, Zajzon Petra
Flamenco tánc-show. A szenvedélyes és életteli előadás páratlanul hiteles módon jeleníti meg a tradicionális spanyol flamenco kirobbanó erejét és érzelmi töltetét. Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmen-je 1983-ban először filmvásznon kelt életre, s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A film sikere ösztönözte Antonio Gadest, hogy készítsen egy színházi változatot, amelyről kiderült, hogy egy újabb remekmű a sorban a Vérnász mellett. A 1983-as párizsi premier meglehetős népszerű volt, megmutatva, hogy Antonio Gades nem csak az egyik legjelentősebb táncos a világon, hanem az egyik legnagyszerűbb koreográfus is. Bár az operaszínpadokon démoni csábítóként ábrázolják, Gades Carmen-je nem férfifaló, hanem szabad nő, aki végtelen szabadságvágyában inkább a halált választja, minthogy feladja elveit. „Egy ilyen nőt száz évvel ezelőtt nem lehetett igazán megérteni. Ma Carmen alakja mindenestül érvényes.” - mondta el Gades. Rendező: Stella Arauzo Producerek: Antonio Gades és Carlos Saura Zene: Gades, Solera Freire, Georges Bizet "Carmen", M. Penella "El gato Montes" és José Ortega Heredia/Federico Garcia Lorca "Verde que te quiero verde". Compañía Antonio Gades:CARMENflamenco tánc-showProsper Merimée műve alapjánSzíndarab és koreográfia: Antino Gades és Carlos SauraLátvány és fénytervező: Antonio Saura Zene:Gades, Solera Freire,Georges Bizet “Carmen”,Penella “El gato Montes” andJosé Ortega Heredia/Federico GarciaLorca “Verde que te quiero verde”. Táncosok, közreműködők:Művészeti vezető: Stella Arauzo Szólisták:Carmen: Esmeralda ManzanasDon José: Álvaro MadridTorreádor: Jairo RodriguezFérj: Miguel Ángel Rojas Balett kar:Női táncosok: Cristina Carnero, María Nadal, Virginia Guiñales,Elena Ros, Raquel Soblechero, Alejandra deCastro, Nuria TenaFérfi táncosok : Miguel Lara, Santiago Herranz, Ángel Navarro,Antonio Ortega, José Cánovas Zenészek, énekesek: Enrique Bermúdez “Piculabe, Rafael González“Elohim”, Isabel SotoGitárosok: Alberto Fuentes, Basilio Garcí
Történelmi színmű, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadása. Bözödújfalu az 1940-es évek elején még látszólag a nyugalom szigete, ugyanis megférnek itt példás békességben a legkülönbözőbb vallások, felekezetek és világnézetek. Itt él többek között egy kis székely közösség is, akik a középkor óta követik a zsidó szokásokat. Ők a szombatosok. Többségük a tizenkilencedik század második felében be is tér az izraelita vallásba, és mire történetünk elkezdődik, ők addigra már zsidó identitással rendelkező székelyek. Háborítatlanul élnek együtt a falu többi lakójával, ám amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolják, a budapesti politika hirtelen betör az életükbe. A származás és a vallási identitás ettől fogva élet-halál kérdésévé válik.Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe. A mű ezt a négy évet meséli el. Az előadást, mely egyben a dráma magyarországi ősbemutatója is, Sebestyén Aba viszi színre, zenéjét Cári Tibor jegyzi. Zenészek:Kostyák Márton (nagybőgő)Makkai István (klarinét)Sipos Péter (hegedű)Leon Zsolt (brácsa)Málnási Zoltán (ütőhangszerek) Zeneszerző: Cári TiborDíszlettervező: Sós BeátaJelmeztervező: Hatházi RebekaLight designer: Majoros RóbertRendezőasszisztens: Talán Vanda Szereplők: Kovács Márta: B. Fülöp ErzsébetKovác Sámuel, a fia: Varga BalázsKovács Sára, a lánya: Kiss BoraKovács Mózes, a férje: Henn JánosRáduly István, plébános: Bartha László ZsoltDemény Ferenc, tanító: Galló ErnőGeréb Kálmán, falubíró: Nagy IstvánPéter Ödön, unitárius lelkész: Kovács BotondPéter Éva, a felesége: Nagy DorottyaPéter Gizella, a lánya: Gecse RamónaKónya, csendőrtiszt: Tollas GáborPintér, csendőrtiszt: Ördög Miklós LeventeBotskor Lóránt, csendőrparancsnok: Meszesi OszkárNikolaus Schröder, Gestapo-tiszt: Korpos AndrásBürger, fogoly: Adorjáni Nagy ZoltánRosenfeld, fogoly: Bálint ÖrsZsidó I: Renczés ViktóriaZsidó II: Ferenczi H. IstvánZsidó III: Szabó FruzsinaCsendőr I: Kiss PéterCsendőr II: Kovács Norbert Falubeliek, zsidók: Adorjáni Nagy Zoltán, Balázs Hunor, Bálint Örs, Ferenczi H. István, Csiki Roland-Ádám, Kiss Eszter, Kiss Péter, Kovács Norbert, Pintér Janka, Póra Jácinta, Renczés Viktória, Soós Máté Bátor, Szabó Fruzsina, Szilágyi Orsolya, Timár Csenge-Mária
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közu¨l fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermu¨llerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készu¨lt művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére. Szolgálólányok: Soroina Nadezhda, Tarasova Kateryna, Riedl Ágnes, Mizinova Liudmila, Kerényi Barbara, Agustín Castano Remedios, Ortega de Pablos Alberto, Szegő András, Morvai Kristóf, Guerra Yago, Sardella Francesco
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
1942. április húsz. Horthy Miklós katonái, a Nyolcadik Kinizsi Pál Kerékpáros Lövészezred tagjai búcsúzkodnak szeretteiktől az ezredes feleségének névnapjára rendezett bálon. Egy utolsó tánc, egymásnak feszülő tisztek: a gyűlölködő Halász százados és a kétségbeesett Kovács hadnagy; szerető feleségek és morfiumfüggő arisztokraták együtt isszák a pezsgőt, amelyet a zsidó munkaszolgálatos, Heinz Ármin szolgál fel. Reménytelen szerelem, féltékenység, árulás. Előkerül egy titkos kartoték, egy születési anyakönyvi kivonat, egy kiürült krómnikkel fecskendő. Kirobban a botrány. Von Ziege vezérezredes azonban véget vet a mulatságnak és teljes készültséget rendel el. Irány az orosz front. Ahol már nem csak Kovács hadnagy és Halász százados sorsa pecsételődik meg, hanem az egész második magyar hadseregé. A Darvas-Pintér szerzőpáros ezúttal a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg. A bemutató igazi színházi különlegességnek ígérkezik a miskolci társulat kitűnően éneklő prózai színészeinek előadásában, Ascher Tamás rendezésében.
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A regényből számos adaptáció készült már, filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-PaulBelmondot is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre fordították. A darab 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol mára a legtöbbet játszott musical lett. Jelenleg, túl a 11 ezredik előadáson, megelőzte Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadway-n is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei