Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáik, nagyapáik válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva. Hiszünk a néptánc kortárs megmutatkozásában, abban, hogy a néptánc erejével, természetességével megszólítja a ma emberét, alkalmas az érzelmek legszélesebb skáláját megmutatni, színházat varázsolni. Táncolják: Alzetta Alexa, Balogh Boldizsár, Bíró Éva, Fafka Júlia, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Izsó Lajos Hunor, Kupec Zsolt, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth Soma. Muzsikál: Pálházi Bence Bandája Felvételről közreműködik: Dresch Mihály és Ferenczi György Közreműködik: a Szentendre Táncegyüttes.
"Kedves Utazóközönség!Szeretettel köszönti önöket a L’art pour l’art Légitársaság legelső járatának legénysége!Felemelkedésüket és felhőtlen szárnyalásukat garantálja a már jól bevált személyzet, DOLÁK-SALY RÓBERT, PETHŐ ZSOLT és SZÁSZI MÓNI, valamint a sok más járaton már bizonyított, Jászai Mari-díjas stewardess, STEFANOVICS ANGÉLA. A biztonságos utazást magasan kvalifikált földi személyzet segíti, többek között Naftalin Ernő, Hőzőngné Váltig Arabella és kebelbarátnője, valamint Margit és Zigóta, Boborján, Anti bácsi, egy szigorú ornitológus, továbbá a násznép. Repülőgépünk boldogan repíti önöket oda, ahová a végén megérkeznek."
In memoriam Amrita Sher Gil - a Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása. A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek. A darab a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítja a középpontba. India, Magyarország és Franciaország háromszögében élt és alkotott. Festészete az indiai és európai művészet fúziója. Amrita titkokkal és tragédiákkal teli rövid élete során olyan nagy hatású műveket hozott létre, melyek az indiai és a nyugati művészet kapcsolatán keresztül – megteremtették az európai művészetet Indiában és meghatározták India képét az egyetemes művészetben.
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia
Flamenco Szívdobbanások - a FlamenCorazónArte Táncszínház előadása. A flamenco misztériuma az előadók személyiségében rejlik, hiszen ez a műfaj a lélek szabad szárnyalásáról szól. Szívbemarkoló énekek, szenvedélyes, elegáns, vagy féktelen vad táncok, érzelemdús gitár dallamok és vérpezsdítő ritmusok egysége szuggesztív erővel hatnak. Az energiák átadódnak, egyesülnek, feltöltenek, elvarázsolnak! Lippai Andrea, a FlamenCorazónArte Táncszínház alapító balett- és flamenco táncművésze 1984-ben szerződött a Győri Baletthez, majd ‘90-ben lábsérülése után műfajt váltott. Eddigi, 40 éves színpadi pályafutásának legnagyobb részét, a flamenco hazai megismertetésének szentelte, és megalapította az első magyar flamenco alapú táncszínházat. „26 éve álmodjuk előadásról előadásra magunkat és közben újabb és újabb élményekkel gazdagodunk. Mai esténk egy könnyed válogatás az elmúlt évek előadásainak táncaiból, melyek más-más érzelmekről szólnak, de minden mozdulattal és hanggal, egy életigenlő, boldog világot teremtünk. Szívünk egyszerre dobban, ha megszólal a flamenco! Aki eljön e nyár esti előadásunkra, garantáljuk, hogy úgy megy haza, mintha kicserélték volna! Sőt az előadás végén még táncra is perdülhet velünk, ha kedve tartja!” Zene: Barna Rita – ének, palmas Lucio Dominguez – ének, palmas Alex Torres – gitár Tar Gergely – cajon, palmas, ütőhangszerek
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
A Kulcsár Noémi Tellabor előadása. Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet. A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi a Macbeth és a Rómeó és Júlia után újabb Shakespeare klasszikust gondolt újra a maga groteszk, humoros, mégis absztrakt táncos nyelvén. Kortárs, modern értelmezésében Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást Shakespeare hősei, akiket a Tellabor Társulat művészeti alakítanak. A Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. A produkcióban pedig részesei lehetünk egy egyszerre fényes és sötét álomnak, amelyben ezek az izgalmasan mai figurák üldözik egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át.
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel.
Opera két részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal- Fülledt hangulatú, mámoros estélyek, fényűző, féktelen élet, gyöngyöző pezsgő – és egy lassan ölő betegség. Ezek jellemzik a kaméliás hölgy életét, amíg váratlanul be nem köszönt életébe az igazi szerelem. La traviata – A bukott nő. A téma a művészetben igazi szenzációként söpört végig a 19. századon, így vált egy igéző szépségű párizsi kurtizán Violetta Valéry néven az egyik leghíresebb Verdi-opera főszereplőjévé. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ebben a lendületes és sokszínű produkciójában olyan folklór válogatást állít színpadra, amelyben a magyar nyelvterület legszebb táncait mutatják be, különös hangsúlyt fektetve az eredeti és stílusos előadásmódra. A Kárpát-medence táncait felvonultató előadásukban látható a jól ismert csárdás, a lányok mutatványos üveges tánca és erdélyi cigány táncok, csakúgy, mint a férfiak virtuóz legényes tánca. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Le Lac des Cygnes előadása. Kortárs balett a Ballet Preljocaj előadásában. Egy melankolikus álom, mely eleganciája és lélegzetelállító pillanatai megható élményt nyújtanak. A francia kortárs táncélet meghatározó alakja, Angelin Preljocaj Hattyúk tava koreográfiája varázslatos és költői, ötletes, látványos, tele utalásokkal, de új szemmel nézi az ismert jeleneteket és figurákat, hogy új értelmet adjon nekik. Angelin Preljocaj tiszteleg a nagy elődök előtt, a neoklasszicizmusból éppúgy merít, mint az elektropop zenéből. A koreográfus minden egyes mozdulatot a tőle megszokott finomsággal alkot meg és lehel életet a balett minden egyes jelenetébe. Preljocaj megtartja Petipa eredeti kereteit és belülről teremti újra a Hattyúk tavát. Előadása a mai világunk tükörképe. Kivételes mozgású táncosok, vizuális effektek, fények összjátéka nyújt és egy rendkívül élvezetes Hattyúk tava előadást a nézőknek. A koreográfus Csajkovszkij zenei remekművét kortárs elemekkel kombinálja. A partitúra zenei alapja a Hattyúk tava, kiegészítve Csajkovszkij hegedűversenyeiből nyitányaiból és szimfóniáiból vett részletekkel. Csajkovszkij érzéki partitúrája találkozik 79D kortárs elektropop zenéjével, kísérve egy olyan alkotást, amelyben a koreográfus megtalálja a mozgás természetes kifejezését. Koreográfus: Angelin PreljocajZene: Pjotr Iljics CsajkovszkijKiegészítő zene: 79D Videótervező: Boris LabbeFénytervező: Erie SoyerJelmeztervező: Igor ChapurinA művészeti vezető asszisztense: Aharon Van den BoschPróbavezető asszisztens: Cécile MédourKoreológus: Dany Lvéque
Egy öreg fáról egyszer csak letörik egy ágacska, aki rácsodálkozik az ismeretlen világra. Az előadás minden ember és növénypalánta alapvető kérdésére keresi a választ: "Ki vagyok én?"
Andersen gyönyörű történetében Ariel, a kis hableány a víz alatti birodalomban él, de az emberek közé vágyódik. Barátjával, Ficánkával, a vízfelszínre úsznak, amikor egy hajó viharba kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és beleszeret. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt akkor Ariel örökre a boszorkány rabszolgája lesz.