Munkamániás színészportrékavagyA színész tragédiája"Mondottam, színész, küzdj és bízva bízzál!" Az Y Csoport felkérte Csábi Annát egy előadás megrendezésére a munkamániáról. Csábi Anna felkérte Bánsági Ildikót és Jeney Lucát, hogy mutassák be a munkamániájukat. Bánsági Ildikó számára ez azért nehéz, mert szerinte a színészet nem munka, hiszen ő “csak” játszik. Jeney Luca azon dolgozik, hogy tiszta lelkű pályakezdőnek lássa őt a közönség. Mondjuk a rendező őrá osztja Lucifer szerepét. Molnár Anna nagyon sokáig tervezte a díszletet és a jelmezt, ami gyakorlatilag nincs. Szegvári Júlia és a többi alkotó befektetett energiái is mind-mind pusztán a munkamánián keresztül értelmezhetőek. Ők a független színház sovány jegesmedvéi, akik alól elolvad a jég. Sok az eszkimó, kevés a fóka. De mi lesz a sirályok sorsa?Nyomokban cukrot, Szophoklészt, Tihanyi Tóth Kingát, Madách Imrét, Anton Pavlovics Csehovot, és nagyjából bármit tartalmazhat.
Családtörténet. Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A Régimódi történet önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban, sztár szereposztással. Kislenke: Tournecuillert Lili / Mogyoró VirágStenzinger: Sinka EdinaLórika: Nagy FerencÁcs Lajos: Horváth BarnabásBartók Bella: Kucskár KamillaGerecz: Varga LeventeHalmi: Brunczlík PéterTánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab RolandZenész (cimbalom): Gódor ErzsébetZenész (hegedű): Ottlik Ádám
A Zsidó Kutya Asher Kravitz izraeli szerző világhírű bestsellerének lenyűgöző színpadi adaptációja. A darab egy kutya szemszögébőlmutatja be a holokauszt tragédiáját, miközben alapvető emberi értékekről, humanizmusról, barátságról, lojalitásról és összetartozásrólbeszél. A történet a nácik hatalomra jutásától a koncentrációs táboron keresztül egészen Izrael Államának megalakulásáig tart. A Zsidó Kutya c. darabot nagy sikerrel adták elő szerte a nagyvilágban, magyar nyelven most először kerül bemutatásra a Spinozában. Előadja: Adam Meir Színpadra írta és rendezte: Yonatan Esterkin Fordította: Adam Meir és Kallos Bea Az eredeti könyv szerzője: Asher KravitzKreatív tanácsadó Kopek JankaProducer: Hungary Live, Boros Anna
Lev Birinszkij dráma- és forgatókönyvíró feltehetően 1884-ben született a Kijevi Kormányzóság területén, Bukovinában nőtt fel, ahonnan előbb Németországba, majd 1927-ben az Egyesült Államokba emigrált. A tízes években népszerű szerzőnek számított a Monarchiában, ehhez képest meglepően keveset tudunk róla, inkább ellentmondásos pletykák és legendák maradtak fenn vele kapcsolatban. Németországban kezdett forgatókönyveket írni a húszas években, legalább tíz amerikai film kötődik a nevéhez, darabjait játszották a Broadwayn. Élete utolsó hét évéről semmit sem tudunk, vélhetően elszegényedve, magányosan halt meg 1951-ben New Yorkban. Bolondok tánca (Narrentanz) című szellemes társadalmi szatírájának világpremierjét 1912. szeptember 28-án tartották egyszerre tíz színházban: Berlinben, Prágában, Bécsben, Münchenben, Drezdában, Kölnben, Kalinyingrádban, Lipcsében, Frankfurtban és Hannoverben. Még ugyanabban az évben bemutatták New Yorkban, Brnoban és a budapesti Nemzeti Színházban, és azóta is számos európai országban játszották. Birinszkij vígjátékában görbe tükröt tart egy feudális berendezkedésű, korrupt, bürokratikus, a kisebbségekkel szemben rendszerszinten diszkriminatív társadalomnak, mint amilyen Oroszország volt a huszadik század elején. II. Miklós cárral és az uralkodó társadalmi osztállyal szembeni egyre növekvő elégedetlenkedés sztrájkokhoz, tiltakozásokhoz, lázadási hullámokhoz vezetett országszerte. Mivel a radikális forradalmi eszméket valló ellenzékiek közül sokan börtönben vagy száműzetésben voltak, az 1905-ös forradalmat – mely utólag visszatekintve a Romanov-dinasztia bukását hozó 1917-es forradalom főpróbája volt – vérbe fojtották. Ez az elbukott kísérlet szolgált inspirációul Birinszkijnek, hogy megírja váratlan fordulatokban gazdag tragikomédiáját: korrupt politikusok, zavaros eszméket valló forradalmárok, naiv világmegváltók, opportunista hivatalnokok és egy szerelemre éhes polgármesterfeleség burleszket idéző ámokfutását. A színház csaknem teljes társulata szerepel ebben a meglepően mai, abszurd kavalkádban. „Került-e a forradalmak által előre a világ?Mit jelent ma számunkra az egyenlőség, testvériség, szabadság?Milyen veszélyeket rejteget egy fanatikusan képviselt eszme?Elfogadható-e, megbocsátható-e a gyilkolás bármely nemes idea nevében?Mi mindenre képes az ember őrült mániája érdekében, szolgálatában?Hol az a határ, ahol az ember már megszűnik önmaga lenni és csak a szenvedélye, tébolyult mániája irányítja minden cselekedetét?Miből táplálkozik az emberiséget folyamatosan sakkban tartó és egyre fenyegetőbb terrorizmus?Mit mondhat, mit tehet az igazát, helyét kereső kisember a mindenkori politikai és hatalmi játszmáknak kiszolgáltatva?Korrupció és kommunizmus, nacionalizmus és terrorizmus, nimfománia és hatalommánia, forradalom és ellenforradalom, bolondok tánca vagy amit akartok…Szabad lesz? Táncolunk?” | Sebestyén Aba
"A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye.A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.Akinek tetszik, nézze meg többször is!Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!" (Pintér Béla)
„Egy rejtélyes idős úr éli eseménytelen hétköznapjait lányával egy vidéki kúriában. A hajdan volt filmsztár megdermedt életét egy újabb mindenes jövetele töri csak meg. A fiatal gondnok viszont csak gondot okoz a ház körül, hisz a felmosórongynál jobban izgatja a színház, a bevásárlásnál pedig sokkal jobban a helyi boltos kisasszony.” Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és feledhetetlen élőzenével a Karinthyban.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
A modern haditechnika által kínált lehetőségek és az örök etikai alapkérdések ütközése, a drónokkal való csapásmérések és az ezekkel járó érzelmi és lelki terhek: George Brant 2012-es drámájának középpontjában e témák álltak. Az akkor Anne Hathaway főszereplésével sikert arató mű 2023-ra operává lényegült át, s a kétszeres Tony-díjas Jeanine Tesori alkotása a washingtoni világpremier nyomában most a Metbe is elérkezik. A karmesteri feladatra Yannick Nézet-Seguin vállalkozik, a kamaraopera két szerepét pedig a kanadai mezzoszoprán, Emily D'Angelo és az amerikai tenor, Ben Bliss alakítja. A közvetítés eredeti nyelven, magyar és angol nyelvű feliratokkal látható. Rendező: Michael Mayer Librettó: George BrantDíszlet: Mimi LienJelmez: Tom BroeckerFény: Kevin AdamsVetítés: Jason H. Thompson, Kaitlyn PietrasHangdizájn: Palmer HefferanKoreográfus: David NeumannDramaturg: Paul Cremo Vezényel: Yannick Nézet-SéguinSzereplők:Jess - Emily D'AngeloEric - Ben BlissKözreműködik: a Metropolitan Opera Ének- és Zenekara
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi e varázslat titka? Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet. A varázslat ott lesz, igen, ott a szívedben! Hihetetlen, ugye? Ám mégsem az! A szívedben lakó tiszta varázslatot tanítja meg neked a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. S ahogy várjuk a karácsonyt, elkezd a porond fölött szállingózni a hó, hegedűszót hallasz és egy bot varázspálcává változik, hogy mindenből csodát varázsoljon, és te csak kapkodd a fejed, tapsolj és nevess! És jönnek egymás után a cirkuszi csodás alakok: karcsú és izmos artisták levegőben (Szlavkovszki Zsolt, Kocsaslijszki Panna, Györe Nóra, Stepanian Anna), földön és egymáson, a legjobb magyar gyorsöltöző házaspár (Richter Szebasztian és Eötvös Krisztina), egy ifjú mágus (Eötvös Christofer), Kenneth Huesca, a világsztár hasbeszélő, a Saabel-testvérek hófödte pusztákra elröpítő kutyás attrakciója, és két kínai csoport, a Jining Girls és a KungFu Boys Európában még nem látott elképesztő produkciói! Epikus nagyjelenetek és rengeteg humor! Szépség és varázslat! A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című műsorunkban nincs lehetetlen! Nincs olyan, ami ne valósulna meg! Ahogy a legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe is írta kétszáz éve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz... fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Mi pedig hiszünk neki, hiszünk a a cirkuszművészet bátorságában és merészségében, hiszünk a szívünk varázslatában és a szeretet erejében! És hiszünk abban is, hogy a karácsony megint fehér lesz: hogy a sűrű hóesésben varázspálcánkkal a friss hóba majd együtt írjuk bele a világot megváltoztató varázsszavakat! Mert a Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol a csodák valósággá válnak!
Wilhelm, az írnok beleszeret egy vadász lányába. A házassághoz Wilhelmnek be kell bizonyítania, hogy vadászként is megállja a helyét, csak így nyerheti el a lány apjának jóváhagyását. Pláne, hogy az apa másnak szánta Kätchent. De Wilhelm tollhoz és nem puskához szokott: pocsékul lő. Vagyis hiába a szerelem, házassági esélyei egyre csökkennek. Egy nap azonban minden megváltozik: Wilhelm varázsgolyókat vesz egy sánta idegentől és ettől kezdve minden lövése talál - amíg ki nem fogy a töltényből: akkor pedig újra vásárolnia kell, és újra, és újra, és újra. Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata. Az 1821-ben bemutatott opera történetének alapját pedig egy 18. századi, Csehországban lefolytatott bűnügyi tárgyalás jegyzőkönyvének kivonata és az ebből született novella adja. A Black Rider szövegkönyvét William S. Burroughs, a beat generáció egyik kiemelkedő tagja írta, aki maga is A bűvös vadász történetéhez kísértetiesen hasonló helyzetbe került, amikor Tell Vilmos legendáját megidézve megpróbálta lelőni az almát a második felesége fejéről. A kísérlet sajnos nem sikerült. És hogy ki irányította vajon Burroughs golyóját? Talán a falábú idegen? Sose fogjuk megtudni… Mindenesetre „az Ördöggel csak a bolond köt üzletet. És mégis minden percben akad, aki belecsap a Patás tenyerébe”. Eredeti rendezés és színpadkép: Robert Wilson Eredeti hangszerelés: Tom Waits és Greg Cohen Szövegek: William S. Burroughs
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni. A BÁBEL című produkció a XXI. század társadalmi kihívásaival szembenéző egyének és közösségek emocionális állapotát kívánja letapogatni. A „bábeli zűrzavarban” a személyes megélésünk sokszor nagyon hasonló, mivel a legfontosabb emberi tényezők tekintetében a világ minden táján szinte egyformán érzünk és gondolkodunk. Minden közösségben a kötődéseink, szeretettel teli kapcsolódásaink, az adott hitünk, a tradícióink, szokásaink a legfontosabbak az együttéléshez. Az embereket sokszor a jó szándék vezérli, jelentős részük nem rajong a háborúkért, és nem szeretné a bolygó felemésztését, vagy az élővilág elpusztítását. Mégis megtörténik, mégis zajlik és ettől mégis óriási a zűrzavar. A BÁBEL nem egy történetmesélős előadás, hanem expresszív képekkel és momentumokkal egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve a káosz és ellentétes irányú érzelmek pólusai közt feszülnek. A harmónia iránti vágy tisztán kiviláglik a felborult világképben, az egyensúly és a káosz közti feszültséget az előadás mozgásnyelvi, zenei, és a vizuális hatásokban rejlő ellentétes esztétikai minőségek jelenlétével bontakoztatja ki. Közreműködnek a Duda Éva Társulat művészeiVendégművészek: Lőrinc Katalin, Kováts Tibor Társulati menedzser: Vodál Anita
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
Kata és Bianca egy gazdag páduai úr lányai. Egyik szelíd, mint a galamb, de a másik vad, indulatos, csípős nyelvű, fékezhetetlen. A kisebbiknek akad is kérője bőven, de apja nem adja férjhez addig, míg a nagyszájút el nem veszi valaki. Hiába a sok kérő, Makrancos Kata senkinek nem kell. Ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben jelenik meg Petrucchio, akit nem riaszt vissza a feladat. Elhatározza, hogy megzabolázza a gazdag, csinos, vonzó hárpiát.
Új produkció! A kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori erőteljes új operája, a Grounded, a Met megbízásából George Brant színművéből készült, és a modern technikával vívott 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. A mezzoszoprán Emily D'Angelo, az opera egyik leglenyűgözőbb fiatal sztárja személyesíti meg a főhőst, Jesst, egy első vonalbeli vadászpilótát, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és Las Vegasban találja magát mint a Reaper harci drón kezelője. Miközben próbál alkalmazkodni ehhez az új harcmodorhoz, magában azért küzd, hogy megőrizze józan eszét és lelkét, amikor azt kapja parancsba, hogy távirányítóval szórja a halált. A Met zenei igazgatója, Yannick Nézet-Séguin felügyeli Tesori operájának Met-premierjét, amelyben Ben Bliss tenor egy wyomingi farmert alakít, aki Jess férje lesz. Michael Mayer csúcstechnológiás rendezése LED-képernyőket használva számos perspektívában hátterezi a cselekményt, köztük a harci drón nézőpontjából. Rendező: Michael MayerVezényel: Yannick Nézet-SéguinDíszlettervező: Mimi LienJelmeztervező: Tom Broecker Szereposztás: Emily D’Angelo (Jess), Kirsten MacKinnon (Jess), Ben Bliss (Eric), Kyle Miller (Sensor)
Paul és Corie friss házasok, a fiú konzervatív, ambiciózus ügyvéd, a lány romantikus és igazi szabad lélek. Az első, tökéletes közös lakást ő találta egy régi ház legfelső emeletén, ahol senki sem zavarhatja őket. Vagy ez csak illúzió? Kacagtatóan fordulatos, vérre menő játszmák kezdődnek azért, hogy mindketten otthon érezhessék magukat közös életükben.Neil Simon, a komédia mestere ezzel a darabjával robbant be a köztudatba, és vált hamarosan a vígjátékok királyává.
A Dense Piece című előadás központi témája a sűrűség. A mozgásanyag az intenzív igénybevétel,a dinamikus koncentráció, az állandó konfrontáció, a testi és szellemi síkon érkező információáradat hatásaival dolgozik. Az előadókban kialakuló ellentmondások és a köztük létrejövő kölcsönhatások, ütközések a kiszámíthatatlan változás élményét nyújtva építenek közösségi tapasztalatot. A folyamatot a fizikális teljesítményre, a mozgásállapotok és a tér sűrítésére irányuló szándék vezeti. A táncosok magukra, egymásra, és az általuk létrehozott működésre figyelve, a külvilág hatásait kizárva haladnak végig az önmagát dinamóként újra és újra energetizáló íven, amely a rendszerek megbontásával formálódik, változtat a struktúráján és élteti a történéseket.Az AHA Kollektíva hat tagja 2020 óta dolgozik együtt, mint alulról szerveződő csoport. Négyen a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskolában is együtt nevelkedtek osztálytársként: Eyassu-Vincze Barbara, Gláser Márton, Kacsó Imola és Piti Vivien. 2016-tól tanulmányaikat a salzburgi kortárstánc főiskolán – SEAD – folytatták, ahol megismerkedtek a kollektíva két másik tagjával: Kancsó Lucával és Oláh Balázzsal. Közösen vehettek részt órákon és vendég tanárok által készített kreációkban, így szakmai és baráti kapcsoltuk megalapozódott, elmélyült. Hazaköltözésük után szabadúszó táncalkotóként kezdtek el dolgozni. Különböző projektekben kaptak feladatokat, azonban fontos volt számukra az együtt gondolkodás és egy ötlet, érzet hosszabb távú fenntartása, kibontakoztatása. Egy olyan közeg létrehozása motiválta őket, ami folyamatosan igénybe veszi kreativitásukat, ahol a projekt alapú működés helyett hosszabb távon gondolkodhatnak együtt. Hosszú távú terveik közé tartozik különböző workshopok szervezése, ahol megoszthatják érdeklődésüket a hazai kortárstánc szcéna szereplőivel. Emellett hasonló irányultságú csoportokkal való kollaboráció is motoszkál bennük.Fontos számukra a barátságon, tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés, és egy biztos lábakon álló közösség megteremtése. Producer: SÍN Művészeti Központ
Operafantázia két felvonásban, francia nyelven, magyar felirattal. A Szentpétervári Kamaraopera vendégelőadása Szentpétervár a világ egyik legnagyobb pezsgésű és kínálatú opera-, valamint balettfővárosa. Nem elég említeni a híres operaházat, amely ma már újra eredeti cári nevét, a Mariinszkijt viseli, és letette a helyi kommunista vezetőét, Kirovét. De az 1860-ban nyitott gyönyörű történelmi ház mellé modern koncertterem és egy újabb operaház is épült, a Mariinszkij, mindez pedig eszünkbe juttatja New York Lincoln Centerét. Ugyanakkor önálló balettszínházak is léteznek, némelyik saját iskolával együtt működik XXI. századi épületben – ilyen például a mi repertoárunkon is szereplő koreográfus, Boris Eifman társulata, színháza és iskolája. 2019 őszén pedig azt is megtapasztaltuk a szentpétervári vendégjáték során (Mozart: A kairói lúd), hogy működik ott kamaraopera is, ahol redukált zenekarral, de teljes elánnal énekelve mennek az előadások. Az orosz társulat két este erejéig most Budapesten is bemutatja darabjait, éppenséggel két francia operát eredeti nyelven. Produkcióikban a látvány – a viszonylag kicsi anyaszínházi színpadméret ellenére is – kulcsszerepet játszik LED-falak, grafikák és animációk használatával, de az éneklés megszokott, magas színvonalú orosz kultúrájával sem maradnak adósak. A produkció Szentpétervár Önkormányzatának támogatásával valósul meg. Librettó: Michel Carré / Eugène CormonRendező: Yuri AlexandrovLátványtervező: Vyacheslav OkunevVilágítástervező: Irina VtornikovaVideó: Mikhail Ushinin / Daniil BakalinKarigazgató: Igor PototskiyKoreográfus: Nadezhda KalininaKorrepetítor: Yana Zubova A rendező munkatársa: Tatyana Karpacheva, Natalia Chernikova, Darya Modzalevskaya
Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…Martin McDonagh, ahogy Kékesi Kun Árpád fogalmaz, az angolszász drámairodalom csoda-és fenegyereke. Fekete humorú, erőszakról és kiábrándultságról szóló komédiáira jellemző a pontos, dramaturgiailag hatásosan felépített szerkezet és az izgalmat végig fenntartó történetmesélés. A groteszk figurákat és helyzeteket kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral elővezető darabjaiban a szatíra bármelyik pillanatban képes tragédiává, a tragédia pedig rémbohózattá alakulni.A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerülnek. Ám a középső darab, A koponya magyarországi ősbemutatóját a Thália Színházban láthatják. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, társulatunk színművésze jegyzi.