“Lassan két évtizede figyelem Thuróczy Szabolcs a (magyar) néplélek ismeretéről tanúskodó alakításait Pintér Béla zseniális darabjaiban: organikus, természetes, bio! Az évek során barátságába is fogadott. Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak” Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen. Aztán írtam egy kocsmaregény-félét és ebből készül most egy monodráma Szabolcs főszereplésével. Keresztes Tamás, kiváló színművészünk, nem mellesleg Gogol: Egy őrült naplójának káprázatos előadója lesz a darab rendezője. A dramaturgia vastörvényeit pedig a nagyszerű Enyedi Éva érvényesíti majd magas színvonalon.” (Bödőcs Tibor) A szerző többször is nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária egy levegővel. Sok nevetéssel, sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg a szemünk előtt.
#kilátástalanság #pusztítás #23.000gyerek Előadás arról a 23.000 gyerekről és a velük dolgozókról, akik mindentől távol, a társadalom szeme elől elzárva élnek. Akiknek nem jár ugyanaz, mint neked vagy nekem. Akikről elfeledkezett a „nagy családbarát” Magyarország. 36 nm puzzle tatami borítás. A nézők ezt a küzdő/játszóteret zárják körbe és lesznek tanúi a küzdelemnek. Az öt táncos a brazil jiu jitsu-ból, a kezdeti nyers kontakt táncból és a kilátástalanságból dolgozik. Az előadással tiszteletemet akarom kifejezni afelé a 23.000 gyermek felé, akik nap mint nap próbálnak túlélni a magyar gyermekvédelmi rendszerben. Habár tudom, hogy nekik ettől nem lesz se jobb, se könnyebb. Raubinek Lili Magyarországon él és dolgozik, mint szabadúszó koreográfus, táncos, emellett két és fél évet dolgozott egy befogadó gyermekotthonban. Előadásai jellemzően a tánc és a színház mezsgyéjén találhatóak. Munkái általában valamilyen társadalmi jelenségre reagálnak.
A szerző azonos című kötetének egy drámai részlete „Egyébként a vadvirágok nem vad virágok, csakhogy őket nem mi nemesítettük: a kertészek a méhek voltak. Évről-évmillióra ők válogatták a szirmokat, és önfeledten hemperegtek a virágpor habzó tengerében. A vadvirág a méhek esztétikája. Csakhogy van egy kis bökkenő. Mi, emberek, nem látjuk a vadvirágot, egyszerűen nem látja a szemünk. A retinánk nem érzékeli. Például a méhbíbor színét. Pont annyit érzékelünk belőle, amennyit a méh a Talmudból, amikor zümmögve elszáll fölötte. De van valaki, aki még nálunk is kevesebbet lát a vadvirágból. Tudja, ki? A vadvirág. Nincs szeme. Nem lát. Azt se tudja, mi az: látva lenni. Ő a vak szépségkirálynő. A halálos szépségverseny győztese, akinek fogalma sincs arról, hogy mi a szépség.” Lőw Immanuel, szegedi főrabbi, megmutatja Jászai Marinak az ő kis édenkertjét, az üvegházat, a Szentföldről hozott virágokkal. Sétálnak, beszélgetnek, és nem sejtik, hogy valaki elbújt az óriáskaktusz mögött. Ott ül és leskelődik, a lélegzetét is visszafojtja... 2023-ban jelent meg Kárpáti Péter életmű-kötete Térkép a túlvilágról címmel, benne válogatott színdarabjaival és új regényével. A regény egyik drámai fejezetéből született darab nemcsak Jászai Mari életének eddig ismeretlen, titokzatos epizódját bontja ki, hanem mélyen személyes vallomás.
Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 12.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 11.900 Ft
Operettgála - Zenés utazás az Operettkirály dallamaival. Budapest, Kolozsvár, Bécs, Párizs, Chicago, Bombay, Moszkva báltermeibe és egzotikus zugaiba invitálja nézőit az Újszegedi Szabadtéri Színpad operettgálája. A kétórás zenés utazáson a világ egyik legismertebb magyarja, Kálmán Imre hihetetlen életművének legnépszerűbb darabjaiból hangzanak el részletek a Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Árvai Dániel, Denk Viktória, Kollár Péter Erik, Frankó Tünde, Haraszti Elvira és Kádár Szabolcs János, valamint a Monarchia Operett tánckara és zenekara a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Bajadér, a Cirkuszhercegnő, a Chicagói hercegnő, a Zsuzsi kisasszony, A Montmartre-i ibolya, a Cigányprímás, az Ördöglovas és a Hollandi menyecske című operettek legismertebb slágereit és ritkábban játszott gyöngyszemeit kelti életre a Szabadtéri színpadán, egyedülálló, színpompás látványvilággal, Rákay Tamás díszletével és Kollár Péter Erik jelmezeivel, különleges effektekkel megidézve az operettirodalom legkülönlegesebb helyszíneit. Közreműködik: a Monarchia Operett tánckara és zenekara.
rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
A Trojka Színházi Társulás feldolgozásában a színészek több szerepet játszanak. Közvetlen és természetes módon hangolják át a nézőket egy családi történet privát tanúivá.
Egy kockázatos bankrablás, és egy kockázatos rendőri akció. Egy gengszter, aki fiaként szereti a beépített rendőrt, és egy gengszterfőnök, aki elnyomja a fiát.
Bár a Fekete Péter műfaját tekintve mese, az antivilágbéli operett alapszituációja igencsak aktuális ma is. A gazdasági világválság idején a jóképű világfi, — aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa — véletlenül rábukkan a világ legnagyobb balekjára. A balek személye maga a katasztrófa. Bármihez ér, az összeomlik — mi lehetne hát jövedelmezőbb befektetés, mint részvénytársaságot alapítani a balek pechjére? Az üzlet be is indul, csak hogy közbeszól a szerelem: a dörzsölt úriember és a lúzer mindketten találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét. További dalszövegek: Békeffy István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László. Zenei supervisor: Puskás DávidVideótervező: Gothár Márton
HÁZIGAZDA: HORVÁTH GÁBOR FELLÉPŐK: KERTÉSZ RICSI, GAJDOS ZOLTÁN, PÁCZ VIKI, MINKÓ LAJOS, TAKÁCS BÁLINT, LUKÁCS BETTI A pesti BulGardenben a legfrissebb poénokkal várnak a Showder Klubból jól ismert humoristák, akik bemutatnak néhány figyelemre méltó újoncot is. Igazi klub környezet, ahol a nézők és a stand up komikusok együtt, testközelben élik át a legújabb anyagok születését. Az élményt egy vacsorával is megspékeljük, ha akarod. Te döntesz!
"Egyikünk sem tökéletes, és bizony mindannyiunknak vannak titkai... Nem vagyunk hibátlanok... De a valóság józan fanatikusai vagyunk, és a jó kompromisszumok robotosai." Pánczél György
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.
Semmiképpen nem ajánlják Pokorny Lia zenés estjét azoknak, akiket még nem talált el Ámor nyila. Azoknak viszont, akik már átestek azon a bizonyos veszedelmes kóron, vagy éppen jelenleg is elszenvedői, egyenesen kötelező! Fedezzék fel vele együtt a vágy ezernyi árnyalatát, hiszen van reménytelen szerelem, tiltott szerelem, ábrándos szerelem, bosszúszomjas szerelem, érzéki szerelem, bűnös szerelem, sőt, állítólag igaz szerelem is – bár erről megoszlanak a vélemények. Lia partnere az érzelmi és dalkavalkádban a fantasztikus harmonikaművész, Kéméndi Tamás, aki harmonikájából hangok és hangulatok millióit képes előcsalogatni... Akik nélkül nem jöhetett volna létre: Botos Éva, Zöldi Gergely, Grósz Zsuzsanna, Kárpáti Enikő, Varga Judit, Oszkai Rita, Juszt Balázs, Sziki Ágnes
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
„– Mennyire fontosak a visszajelzések az ember életében?– Csinálom a dolgomat, aztán majd ha olyan, észreveszik.– És ha nem?– Hát igen, és ha nem. Na, ide azzal a mézeskaláccsal.” A karantén közepén úgy döntöttem, hogy odaköltözöm a nagymamámhoz. Ő 97 éves, én 35. Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal. A kapcsolatunkat egyszerre határozza meg a köztünk lévő megbonthatatlan szövetség, illetve Nagymama traumái, amelyek engem is terhelnek, és nehezen kielégíthető vágyakhoz és még nehezebben feloldható szorongásokhoz vezetnek. Beköltöztem, és kísérletet tettem arra, hogy mindezzel leszámoljak. Az együtt töltött 32 nap alatt a lakás szokatlan buli helyszínné alakult: finom ételek, pezsgők kerültek elő, egy rejtélyes férfi egy dalt énekelt a messzeségből, varjak érkeztek, leesett az első hó, álarcokat húztunk, és az idősíkok csak egyre jobban összekeveredtek. Göndör László és nagymamája, Katona Éva beszélgetéseiből és visszaemlékezéseiből a szöveget írta és szerkesztette: Bódi Zsófia, Laboda Kornél, Göndör László Somoskövi Bence és Nagy Botond – hangmesterek Lengyel Ákos Papa – technikus Láng Alexandra - hang- és videóvágó, koncepció Bartha Máté – dokumentumfilmes anyagok rendezése, operálása Ördög Tamás – külső konzulensHorváth Lili Olga – pszichológus konzulens, koncepció
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van. Az előadás a korunkat alapvetően meghatározó természet-, illetve környezetvédelemre és annak fontosságára reagál. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt darab középpontba helyezi a veszélyben lévő, és megvédendő természetet, az állatok, a növények fontosságának hangsúlyozásával, és igyekszik rámutatni arra a globális rendszerre, hogy minden élő függ a másiktól, egyik nem létezik a másik nélkül. Az előadás a Méhkirálynő című népmeséből kiindulva, illetőleg annak a jelenkorba való átemelésével a jövő nemzedékének figyelmét kívánja felhívni a közelgő klímakatasztrófára oly módon, hogy a természet szeretetét hangsúlyozza, és nem a pusztítás mértékét. A darab három táncossal, egy színésszel és egy festővel, - vagyis a különböző művészeti ágak komplex összekapcsolódásával áll össze egy egésszé. Előadók: Horváth Bence, Kiss Rebeka, Laza Tímea, Szalontay Tünde
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára.