Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ebben a lendületes és sokszínű produkciójában olyan folklór válogatást állít színpadra, amelyben a magyar nyelvterület legszebb táncait mutatják be, különös hangsúlyt fektetve az eredeti és stílusos előadásmódra. A Kárpát-medence táncait felvonultató előadásukban látható a jól ismert csárdás, a lányok mutatványos üveges tánca és erdélyi cigány táncok, csakúgy, mint a férfiak virtuóz legényes tánca. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Le Lac des Cygnes előadása. Kortárs balett a Ballet Preljocaj előadásában. Egy melankolikus álom, mely eleganciája és lélegzetelállító pillanatai megható élményt nyújtanak. A francia kortárs táncélet meghatározó alakja, Angelin Preljocaj Hattyúk tava koreográfiája varázslatos és költői, ötletes, látványos, tele utalásokkal, de új szemmel nézi az ismert jeleneteket és figurákat, hogy új értelmet adjon nekik. Angelin Preljocaj tiszteleg a nagy elődök előtt, a neoklasszicizmusból éppúgy merít, mint az elektropop zenéből. A koreográfus minden egyes mozdulatot a tőle megszokott finomsággal alkot meg és lehel életet a balett minden egyes jelenetébe. Preljocaj megtartja Petipa eredeti kereteit és belülről teremti újra a Hattyúk tavát. Előadása a mai világunk tükörképe. Kivételes mozgású táncosok, vizuális effektek, fények összjátéka nyújt és egy rendkívül élvezetes Hattyúk tava előadást a nézőknek. A koreográfus Csajkovszkij zenei remekművét kortárs elemekkel kombinálja. A partitúra zenei alapja a Hattyúk tava, kiegészítve Csajkovszkij hegedűversenyeiből nyitányaiból és szimfóniáiból vett részletekkel. Csajkovszkij érzéki partitúrája találkozik 79D kortárs elektropop zenéjével, kísérve egy olyan alkotást, amelyben a koreográfus megtalálja a mozgás természetes kifejezését. Koreográfus: Angelin PreljocajZene: Pjotr Iljics CsajkovszkijKiegészítő zene: 79D Videótervező: Boris LabbeFénytervező: Erie SoyerJelmeztervező: Igor ChapurinA művészeti vezető asszisztense: Aharon Van den BoschPróbavezető asszisztens: Cécile MédourKoreológus: Dany Lvéque
Egy öreg fáról egyszer csak letörik egy ágacska, aki rácsodálkozik az ismeretlen világra. Az előadás minden ember és növénypalánta alapvető kérdésére keresi a választ: "Ki vagyok én?"
Andersen gyönyörű történetében Ariel, a kis hableány a víz alatti birodalomban él, de az emberek közé vágyódik. Barátjával, Ficánkával, a vízfelszínre úsznak, amikor egy hajó viharba kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és beleszeret. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt akkor Ariel örökre a boszorkány rabszolgája lesz.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként "újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban". Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból.Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes meséje egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándor-mutatványosok érkeznek.
Életmese egy részben. Három lány életre szóló barátságának története, az iskolától a búcsúig. Életmese Párizsban, ami évtizedeket ölel át. A kisgyerekkor, a felnőtté válás, az elmagányosodás jelenik meg a nők találkozásai során, felvetve a kérdést: "jól éltük az életünket?"Egymást keresztező életutak, sorsfordulók, döntések, boldogság és elhibázott lépések... megelevenedik minden, ami maga az Élet. Szereplők: Töreky Erzsi, Krizsó Gabi, Czimmermann Mónika, Németh Róbert, Végh Melinda.
A MÜPA, a BDZ, a Margitszigeti Színház és a Zempléni Fesztivál közös produkciója. Színházat kínálunk. De tánccal kiegészülő zenés színházi játékunkban egy szokványos színházi előadásnál jóval nagyobb hangsúlyt kap a zene. Mozart életművének hatalmas palettájáról nagyon sokféle műfajból választottunk részleteket. Megszólalnak szimfóniák, divertimentók, mise, szerenád, különböző hangszerekre írt versenyművek, orgonafantázia és természetesen több operarészlet is.A zeneművek egyes színekben a szöveg alatt csendülnek fel, és a drámai szituációt hivatottak alátámasztani, némely darab saját jogán kerül előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához ad alapot bizonyos jelenetekben - hiszen a produkciónak fontos eleme lesz a tánc, a mozgás is. A zenekarhoz hasonlóan szintén idén harmincéves Bozsik Yvette Társulat művészei alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és úrhölgyek minden titkát ismerik. A Budafoki Dohnányi Zenekar állandó alkotópartnere, Árva Nóra a tőle megszokott ízléssel és arányérzékkel teremti meg díszletei és jelmezei által azt a sajátosan mai rokokó miliőt, amelyben a szereplők léteznek. A BDZ maga adja a teljes, élő zenei alapot Guido Mancusi vezényletével.Mindazonáltal a produkció sikerének záloga, hogy a hazai színjátszás néhány igazán kiemelkedő művésze jeleníti meg a Choderlos de Laclos által megálmodott, izgalmas és összetett karaktereket. Bakos-Kiss Gábor rendezése ezt a rendkívül sokrétű alapanyagot építi fel úgy, ahogy ez a sokak által jól ismert történet még soha nem került színre. Operaénekesek: Kálnay Zsófia, Miksch Adrienn, Rácz Rita, valamint: a Bozsik Yvette Társulat, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), Budafoki Dohnányi Zenekar.
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Argentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégei. Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül. A tangó több mint egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, az érintés, az ölelés, a harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek. "Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok."-Müller Péter Éld át velünk a tangó adta érzéseket, oldódj fel benne, és érezd meg a kapcsolódás mélységét ezen az estén! Zenekar: Kovács Judit – hegedű Dobszay-Meskó Ilona – zongora Radnai Tamás – bandoneon Szőllősi András – nagybőgő Előadók: Budai László és Hegyi Maya, Benczúr Máté és Gaál Anna, Szőllősi András és Kiss Gy. Zsófia, Huszár Tamás és Pálmai Adrienn, Barabás Béla és Dillmont Katalin, és az Argentin Tangó Táncszínház tánckara: Koma Richard - Kópházi Nikolett, Martin Havrila - Molnár Zsóka, Suhajda Zoltán - Dénes- Kőrösi Erna, Magyar Előd - Nyeső Dóra, Pál Gábor - Ősz Evelin, Gajda Dénes - Katona Nikolett. Technika: Sipos Tibor
A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak.Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggiellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Félsikerrel kecsegtető sütőcsempészet.Életveszélyes krumplifőzés. És a fegyverletétel előtt feltűnik még Georg, Lillemor örök szerelme, akimost Magginak udvarol… A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.A színdarab eredetileg két női színészre íródott, előadásunkban a jogtulajdonos különleges engedélyealapján a szerepeket két férfi színész alakítja. Írták: PER INGE TORKELSEN - PÅL MANGOR KVAMMEN - JON SÆGROV - TORFINN NAG
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos? Maga a megtestesült ambivalencia: sem angyali, sem démonikus, nem tartozik sem az istenek, sem az állatok közé, mindkettőnél emberszerűbb, de nem is ember, idős férfi és fiatal, erotikus atléta, harsányan vidám és teátrálisan patetikus egyszerre, a vaskos tréfák mellett veszélyes, cinikus és kegyetlen romboló, komikus, de hordozza a hős komolyságát is, aki mindeközben gyerekes mértékben függ saját vágyaitól... Lényünk sötét oldalát igyekszünk elfojtani, ám hatásától nem tudunk szabadulni, ezért inkább a külvilágba vetítjük – ő a trickster archetípusa, mely saját árnyékunkat szólítja meg. Bennünk is megvan, ezért vonz minket annyira. Ő hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy... a TranzDanz új produkciójában. Zene: Kovács Jeromos
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása. A Régi tánc, új nemzedék című előadás alkotásai képet nyújtanak a fiatal koreográfusok világképéről, színpadi látásmódjukról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről, és az arra adott válaszokról.Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak. Most a Magyar Nemzeti Táncegyüttes egy olyan szakmai műhelybe hívja a kiválasztott hét fiatal koreográfust, ahol mindenki a magyar népművészet, az eredeti néptánc és népzene lelkes rajongója, csakúgy, mint ők mindannyian.
Két szép lánya van Julis néninek és Józsi bácsinak. A lányok ügyesek is, okosak is, szeretik is őket szüleik. Mindennap ebéddel várják a lányokat otthon, egyszer azonban, oly éhesek voltak, hogy az ételt mind megették. Apjuknak sem maradt semmi estére, vacsorára. Anyjuknak azonban nagy ötlete támadt: főzzék meg a padláson maradt gömböcöt! Szerencsére! Szerencsére? A gömböc ezt valahogy máskép gondolta. Szereplők: Józsi bácsi, Julis néni, a gömböc és a gyerekek
Soha nem vehetné fel futásban a versenyt a teknős, a nyúllal. Egyszerűen sokkal rövidebbek a lábai. Egyszer mégis kihívja Őt a pökhendi nyúl. A teknős nem akar szégyenben maradni, ezért állja a kihívást!