Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
– avagy ma már keresztbe álltam a BajcsynAz egész úgy kezdődött, hogy egy nyugodt estén óvatlanul megnyitottam az internetet. Olvasom, hogy „a magyar életben a család az asszony körül rendeződik el, tehát előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja, ez szerintem mindenkinél, nemcsak nálunk van így, vagy a felesége”. Felüvöltöttem és hanyatt vágtam magam a konyhakövön, de előbb még szépen elmosogattam a nokedliszaggatót*. A volt barátom szereti a magyaros konyhát. Novák Katalin szerint ne higgyem el, hogy nem dönthetek szabadon. Megnéztem, hol nem vagyok szabad. Hogy hol legyen meg a te akaratod. Alkotó, előadó: Tózsa MikoltMentorok: Goda Gábor, Hudi László, Czirák ÁdámFény: Szász AntalHang: Mózes ZoltánMunkatársak: Oláh Tímea, Pestalits Benjamin
Opera két részben, négy felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.„Carmen olyan személyiség, aki szereti az életet, és azt határok nélkül éli meg. Abban leli örömét, hogy felfedezi a körülötte lévő emberek és a saját határait. Mindez nála belülről jön, nem kell ehhez külön személyiséget építenie. Nem is látja magát kívülről. Ösztönös emberi lény a maga egyszerűségével és összetettségével. Egyszerre intuitív, faragatlan, szenvedélyes, melankolikus és érzékeny” – nyilatkozta az operarendezés „Tarantinója”, a katalán rendező, Calixto Bieito. Előadásaiban a történetek valóságát húsba vágó élességgel és ezért megrázóan provokatív módon mutatja be. Tökéletesen passzol ehhez a rendezői stílushoz a szintén őrült indulatokat és érzelmeket megmozgató francia opera, Georges Bizet Carmenje. A rendező a 19. századi Sevillában játszódó operát a Franco utáni Spanyolországba helyezi, ahol a realizmus magas fokán ábrázol egy vad és kegyetlen világot – távol tartva tőle a folklorisztikus flamenco kliséjét. Bieito a maga nyers naturalizmusával még közelebb hozza az operát az alapjául szolgáló Prosper Mérimée-regényhez.A produkció az egész világot bejárta, számos helyen bemutatták. Madrid, London, Oslo, San Francisco, Bécs, Barcelona, Velence, Párizs, Lisszabon, Palermo és Boston után a 2021/22-es évadban végre Magyarországra is megérkezett. Magyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatótBerényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van. Sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy ő a legközelebbi ember, és hogy milyen sokat jelent a másiknak, és van, hogy azt hisszük, mi vagyunk a legközelebbi emberek, de kiderül, hogy mégsem. Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. Grecsó Krisztián napjaink talán legnépszerűbb írója. Mint minden író, személyes élményeit elsősorban a könyveibe sűríti. De nemcsak azokat, hanem bármilyen más impulzust, amit a könyv megkövetel tőle.Ezen a jókedvű estén viszont csak magáról fog mesélni. Leginkább arról, hogyan válhatott belőle egyáltalán író. A szegvári gyerekkorról, a béna csajozásokról, a megmosolyogtató művészi kísérleteiről a néptánc, a festészet és a könnyűzene területén. Majd az első tétova irodalmi lépéseiről, amelyek lassan elvezették a Pletykaanyu kötet botrányáig. De az est folyamán szóba kerül magánélete, házassága, betegsége, lányuk örökbe fogadása és sok minden más is, ami személyiségét formálta. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
Jagellók. Esetmenedzsment. Tejbegríz. A BOJZ egy szétszakadó család története, egymástól elválaszthatatlan sorsok közös kudarca. Kísérletek a szeretetre.Heine kiemelés előtt áll. Gábort már kiemelték, de úgy dönt, hogy megszökik. Big D is hazamenne, ha lenne hova. Jobb híján egymásba kapaszkodnak, miközben a gyerekkoruk világa alig észrevehetővé zsugorodik. Ha a testvéri közösség felbomlik, nincs, ami a rossz álmoktól megvédene.GÁBOR Én tudok gyógyítani, várjál! BIG D Mi vagy te? Mágus? Egy mágus ez te.GÁBOR Mágus! Mágus Songoku! Én vissza nem megyek.BIG D Te visszamennél, megölnének báttya. Kutyák! Sose menjél vissza.GÁBOR Megszöktem, érted? Keressenek. Keresseneeeek! Nem találnak!BIG D Érted? Érted? Meg nem tanának. Senkise.GÁBOR Mer eltűnök. Köddé válok.BIG D Érteeed? Keressenek. Kutyák.Somorjai Réka kortárs drámaíró, Marosvásárhelyen tanult drámaírást Kárpáti Péter és Albert Mária osztályában, 2023-ban Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjban részesült.
Egy pszichológus várószobájában összegyűlik hat ember. Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, elő kerül egy Monopoly és spontán csoport terápiává szerveződik…Laurent Baffie fergeteges komédiáját óriási sikerrel játsszák Franciaország- szerte. Figyelem: Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas szókimindó kifejezések hangzanak el!!!
Kincsem – A legyőzhetetlen csodakanca epikus története Ki ne hallott volna a “csodakancáról”, aki minden versenyét megnyerte, és veretlenül vonult vissza. Az 1800-as évek vége felé járunk, egy elbukott szabadságharc után Magyarországon, ahol még mindig puskaporos a hangulat.A szerelem, ármány és bosszú mind megtalálható ebben a darabban, amit fantasztikus, mindenki számára ismerős dalokkal írtak meg, hogy megismerje Kincsem történetét és korát. Zenét hangszerelte: Mészáros LászlóKoreográfus: Szeretva Renáta és Vincze Levente
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai. Martin Miller, Alice Miller gyermekkorkutató pszichoanalitikus és bestsellerszerző fia pszichoterapeutaként dolgozik ma is Zürich mellett. Könyve édesanyjának a rekonstruált életrajza, valamint saját gyerekkorának, anyjával és apjával való kapcsolatának leírása, amelyből a közfelfogás számára eddig teljesen ismeretlen kép rajzolódik ki Alice Millerről. A Martin Miller által átélt valóság saját családjával kapcsolatban egy titkokkal, elnyomással, gyerekbántalmazással, elhallgatással, hazugságokkal terhes életet tár elénk, amiben számára sem gyermekként, sem felnőttként nem jutott hely. Egy kétségek között hánykódó, szétesett anya–fia kapcsolatról szól, és megírását az igazság bemutatásának a vágya, a múlt terheitől való megszabadulás és a traumából való kigyógyulás lehetőségének a felmutatása inspirálták. Nem állításokat szeretnénk tenni, hanem megvizsgálni, miként lehetséges, milyen folyamatok játszanak abban szerepet, hogy egy zseniális éleslátással bíró anya nem képes rálátni saját cselekedeteire, és kritikusan szemlélni azokat, nem képes érzékenynek lenni saját gyermekére? Urai lehetünk-e önmagunknak valaha, vagy múltunk foglyai maradunk valamiképpen, akármit is csinálunk? Lehet-e kigyógyulni a traumából? Lehet-e leválni a szüleinkről? Szülőként el tudjuk-e engedni a gyerekeinket, képesek vagyunk-e egy önmagunkat túllépő, meghaladó szeretetre? Mi segítheti a változási folyamatokat? Ezek a kérdések izgatnak minket ebben a nagyon komplex, sokrétű és sokfelé ágazó történetben. A darab a jelenből indulva villantja fel a múlt képeit, a történet különböző tereken és korokon át, különböző szereplőket megelevenítve és az olykor eltérő narratívákat ütköztetve, mozaikszerűen bomlik ki.
Victor Hugo másfél évszázada született, hatalmas ívű, megrendítő regényének méltó zenés színpadi adaptációja Boublil és Schönberg világhírű szerzeménye, amelynek ma már szintén jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is. Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja. CAMERON MACKINTOSH különleges engedélye alapján új produkcióban bemutatja, BOUBLIL-SCHÖNBERG: LES MISÉRABLES - A NYOMORULTAK című musicaljét. ALAIN BOUBLIL ÉS CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG szerzeményét, VICTOR HUGO regénye alapján. Zene: CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG Dalszövegek: HERBERT KRETZMER Eredeti francia szöveg: ALAIN BOUBLIL és JEAN-MARC NATEL További anyagok: JAMES FENTON Színpadra alkalmazta: TREVOR NUNN és JOHN CAIRD Eredeti hangszerelés: JOHN CAMERON Új hangszerelés: CHRISTOPHER JAHNKE, STEPHEN METCALFE és STEPHEN BROOKER Az előadást a Music Theatre International (Europe) és a CAMERON MACKINTOSH LTD ügynökségekkel kötött különleges megállapodás tette lehetővé. Animáció: Vízvárdi András Hangmérnök: Farsang Áron, Miskolci Márton, Nagy Gergő, Póczak Bence, Tóth Zoltán Korrepetitor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Bóna Ilona, Drexler Vajk, Felszegi Dalma Szereplők: Kis Cosette: Csemer Olívia, Goitein Júlia, Pekár Jázmin Aisha Kis Eponine: Csemer Olívia/Palásti NóraEnsemble: Balázs Dávid, Balog Tímea, Bánsági Petronella, Braga Nikita, Cseke Brigitta, Eszlári Judit, Galbenisz Tomasz, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miskovics Róbert, Murvai Márton, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Vecsei LászlóTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
Kulka János megjelenítésében. Az előadás hanganyaga a PARLANDO STUDIO 2006. évben megjelent hangoskönyve alapján készült Havas hegyek között egy férfi mozdul a szállodai szobában. A karmester megszokott rutinnal készülődik az esti koncertre. Múlnak a percek, türelmesen várja a taxit. Az idő egyre lassabban telik, s nem jön érte senki. A korábban megnyugtató, otthonos egyedüllét egyre idegenebbé válik számára - valami megváltozott. Kulka János 2006-ban hangoskönyvben mondta fel Thomas Mann Halál Velencében című regényét, melyben egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával, amely arra készteti, hogy szembenézzen eddigi életével. Az előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással. Kulka János személye több generáció számára fogalom. Egyéni formátumú alkotóművész, összetéveszthetetlen stílussal és karizmával. 58 éves, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozik. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra.
A kortárs német rendező, író és zeneszerző darabja, Parti Nagy Lajos bravúros átiratával, tulajdonképpen egyetlen hosszú monológ: egy színházi kellékes másfél órás "one man show"-ja.
„Nonstop dínom-dánom” - Rangján kívül, ezt a hitvallást hagyja örökül René, a fiatal párizsi festő számára a nagybátyjának a nénjének a sógorának apja, vagyis a titokzatos Luxemburg grófja.Hogy a fiúnak sikerül-e megfogadni az atyai jótanácsot, a kívül-belül megújult - mást ne mondjak, Sir Basil a McDonald-szigetek kormányzója -, ha lehet, még az eredetinél is szellemesebbre sikeredett operett adja meg a választ. Továbbá: Kecskeméti Zsuzsi, Kékesi Diána, Kékesi Kitti, Vianello Julia, Bodó Zsombor, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Málits András, Mocsár PatrikZenészek: Seres Tamás/Kiss Vilmos (hegedű), Oláh Márton/Máté László (klarinét/szaxofon), Molnár Tamás/Rónai Gábor (trombita), Pál Gábor/Gyányi Tamás (basszusgitár), Nagy Zsolt/Kovács Zsolt/Kárpáti Benedek (ütő), Felszegi Dalma/Drexler Vajk (billentyű). Alfred Willner és Robert Bodanzky műve alapján Eredeti dalszöveg: Gábor Andor
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
Szigligeti Ede az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megfáradt, csalódott hangulatban mindössze két délután alatt írta meg a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiáját. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.A fiatal alkotóhármas által jegyzett vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Közreműködik: a Csángálló zenekar