A TRIP és a KULT2 cirkuszszínháza. Távol tudunk-e maradni a hírözöntől, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó információktól? Mi az igazság? Hogyan értelmezzük a körülöttünk burjánzó káoszt?Vagy jobb-e, ha irányított információkhoz jutunk csak? Hogyan találom meg magam, ki vagyok én? Van-e még a Földön érdek nélküli szerelem?Kérdések, kérdések és nincs válasz. George Orwell 1949-es regénye erre a helyzetre ad egy választ. A II. Világháború, a fasizmus után, a kommunista diktatúra kellős közepén. Ijesztő a válasza, hiszen egy olyan világot ábrázol, amelyben nincs az egyénnek lehetősége, hogy a saját szemével láthassa a körülötte zajló világot. A Nagy Testvér segít. Irányt ad, leveszi a válladról a döntés felelősségét…Pedig a XX. századi ember dönteni szeretne, mert fontos számára az egyéni szabadság, az önálló, saját vélemény kialakítása.És napjainkban a fake news korában, a Metaverzum kezdetén, amikor a nyelv leegyszerűsítése már Orwell „Újbeszél” nyelvére emlékeztet, azt hihetjük, önálló véleménnyel bírunk, de nem.Családok, baráti körök esnek szét azok után a viták után, amelyek egy egyszerű eseményt is radikálisan másként értelmeznek, és más következtetést vonnak le a hírekből. És nincs konszenzus.Mi a következő lépés? Egy szabad álomvilág a virtuális térben, ahol ugyan választhatsz, de ezért a valóságban rabszolgává válsz?Megválaszolhatatlan kérdések. Nem is célunk, hogy megtaláljuk az egyetlen igazságot. Mi csak egy szerelmi történetet mesélünk el. Nem ítélkezünk, de mégis egy félelmetes lehetőséget vetünk fel, ahol nem engedélyezett az érzelem, a gondolkodás, a szabad választás. Több évtizedes tapasztalatainkat egyesítjük, amikor a cirkuszt, a színházat, a kortárs táncot, a video-művészetet egyesítjük egy előadásban. Video: Magács Vince Előadók: Andréka Lívia, Bogdán Márkó, Galló Álmos, Görbedi Zsolt, Markocsány Kevin, Regős Kincső, Szántó Veronika, Szilvási Anna, Szirmai Lili, Varga-Blaskó Léna, Varga Henrietta, Zajzon Petra
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl. „Egyáltalán, ha őszinték vagyunk, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy megöljük magunkat. Mivel azonban nem öljük meg magunkat, mert mégiscsak élni akarunk, színházat írunk és színházat játszunk. Ez a legabszurdabb és leghazugabb dolog a világon.” (Thomas Bernhard)
Flamenco tánc-show. A szenvedélyes és életteli előadás páratlanul hiteles módon jeleníti meg a tradicionális spanyol flamenco kirobbanó erejét és érzelmi töltetét. Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmen-je 1983-ban először filmvásznon kelt életre, s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A film sikere ösztönözte Antonio Gadest, hogy készítsen egy színházi változatot, amelyről kiderült, hogy egy újabb remekmű a sorban a Vérnász mellett. A 1983-as párizsi premier meglehetős népszerű volt, megmutatva, hogy Antonio Gades nem csak az egyik legjelentősebb táncos a világon, hanem az egyik legnagyszerűbb koreográfus is. Bár az operaszínpadokon démoni csábítóként ábrázolják, Gades Carmen-je nem férfifaló, hanem szabad nő, aki végtelen szabadságvágyában inkább a halált választja, minthogy feladja elveit. „Egy ilyen nőt száz évvel ezelőtt nem lehetett igazán megérteni. Ma Carmen alakja mindenestül érvényes.” - mondta el Gades. Rendező: Stella Arauzo Producerek: Antonio Gades és Carlos Saura Zene: Gades, Solera Freire, Georges Bizet "Carmen", M. Penella "El gato Montes" és José Ortega Heredia/Federico Garcia Lorca "Verde que te quiero verde". Compañía Antonio Gades:CARMENflamenco tánc-showProsper Merimée műve alapjánSzíndarab és koreográfia: Antino Gades és Carlos SauraLátvány és fénytervező: Antonio Saura Zene:Gades, Solera Freire,Georges Bizet “Carmen”,Penella “El gato Montes” andJosé Ortega Heredia/Federico GarciaLorca “Verde que te quiero verde”. Táncosok, közreműködők:Művészeti vezető: Stella Arauzo Szólisták:Carmen: Esmeralda ManzanasDon José: Álvaro MadridTorreádor: Jairo RodriguezFérj: Miguel Ángel Rojas Balett kar:Női táncosok: Cristina Carnero, María Nadal, Virginia Guiñales,Elena Ros, Raquel Soblechero, Alejandra deCastro, Nuria TenaFérfi táncosok : Miguel Lara, Santiago Herranz, Ángel Navarro,Antonio Ortega, José Cánovas Zenészek, énekesek: Enrique Bermúdez “Piculabe, Rafael González“Elohim”, Isabel SotoGitárosok: Alberto Fuentes, Basilio Garcí
Történelmi színmű, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadása. Bözödújfalu az 1940-es évek elején még látszólag a nyugalom szigete, ugyanis megférnek itt példás békességben a legkülönbözőbb vallások, felekezetek és világnézetek. Itt él többek között egy kis székely közösség is, akik a középkor óta követik a zsidó szokásokat. Ők a szombatosok. Többségük a tizenkilencedik század második felében be is tér az izraelita vallásba, és mire történetünk elkezdődik, ők addigra már zsidó identitással rendelkező székelyek. Háborítatlanul élnek együtt a falu többi lakójával, ám amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolják, a budapesti politika hirtelen betör az életükbe. A származás és a vallási identitás ettől fogva élet-halál kérdésévé válik.Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe. A mű ezt a négy évet meséli el. Az előadást, mely egyben a dráma magyarországi ősbemutatója is, Sebestyén Aba viszi színre, zenéjét Cári Tibor jegyzi. Zenészek:Kostyák Márton (nagybőgő)Makkai István (klarinét)Sipos Péter (hegedű)Leon Zsolt (brácsa)Málnási Zoltán (ütőhangszerek) Zeneszerző: Cári TiborDíszlettervező: Sós BeátaJelmeztervező: Hatházi RebekaLight designer: Majoros RóbertRendezőasszisztens: Talán Vanda Szereplők: Kovács Márta: B. Fülöp ErzsébetKovác Sámuel, a fia: Varga BalázsKovács Sára, a lánya: Kiss BoraKovács Mózes, a férje: Henn JánosRáduly István, plébános: Bartha László ZsoltDemény Ferenc, tanító: Galló ErnőGeréb Kálmán, falubíró: Nagy IstvánPéter Ödön, unitárius lelkész: Kovács BotondPéter Éva, a felesége: Nagy DorottyaPéter Gizella, a lánya: Gecse RamónaKónya, csendőrtiszt: Tollas GáborPintér, csendőrtiszt: Ördög Miklós LeventeBotskor Lóránt, csendőrparancsnok: Meszesi OszkárNikolaus Schröder, Gestapo-tiszt: Korpos AndrásBürger, fogoly: Adorjáni Nagy ZoltánRosenfeld, fogoly: Bálint ÖrsZsidó I: Renczés ViktóriaZsidó II: Ferenczi H. IstvánZsidó III: Szabó FruzsinaCsendőr I: Kiss PéterCsendőr II: Kovács Norbert Falubeliek, zsidók: Adorjáni Nagy Zoltán, Balázs Hunor, Bálint Örs, Ferenczi H. István, Csiki Roland-Ádám, Kiss Eszter, Kiss Péter, Kovács Norbert, Pintér Janka, Póra Jácinta, Renczés Viktória, Soós Máté Bátor, Szabó Fruzsina, Szilágyi Orsolya, Timár Csenge-Mária
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közu¨l fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermu¨llerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készu¨lt művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére. Szolgálólányok: Soroina Nadezhda, Tarasova Kateryna, Riedl Ágnes, Mizinova Liudmila, Kerényi Barbara, Agustín Castano Remedios, Ortega de Pablos Alberto, Szegő András, Morvai Kristóf, Guerra Yago, Sardella Francesco
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
1942. április húsz. Horthy Miklós katonái, a Nyolcadik Kinizsi Pál Kerékpáros Lövészezred tagjai búcsúzkodnak szeretteiktől az ezredes feleségének névnapjára rendezett bálon. Egy utolsó tánc, egymásnak feszülő tisztek: a gyűlölködő Halász százados és a kétségbeesett Kovács hadnagy; szerető feleségek és morfiumfüggő arisztokraták együtt isszák a pezsgőt, amelyet a zsidó munkaszolgálatos, Heinz Ármin szolgál fel. Reménytelen szerelem, féltékenység, árulás. Előkerül egy titkos kartoték, egy születési anyakönyvi kivonat, egy kiürült krómnikkel fecskendő. Kirobban a botrány. Von Ziege vezérezredes azonban véget vet a mulatságnak és teljes készültséget rendel el. Irány az orosz front. Ahol már nem csak Kovács hadnagy és Halász százados sorsa pecsételődik meg, hanem az egész második magyar hadseregé. A Darvas-Pintér szerzőpáros ezúttal a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg. A bemutató igazi színházi különlegességnek ígérkezik a miskolci társulat kitűnően éneklő prózai színészeinek előadásában, Ascher Tamás rendezésében.
Miután szegény Lotti árván marad, gonosz mostohája, és annak leánya, Berta szolgasorban tartják őt. Egy alkalommal, mikor vizet húz testvérének, beleesik a kútba. Egy másik világba csöppen, Holle anyó birodalmába. Itt többször is tanúbizonyságot tesz, jó szívéről, szorgalmáról, amiért is a szolgálat végén megkapja megérdemelt jutalmát Holle anyótól. Mikor hazatér gonosz testvére, Berta, és mostohája elirigylik tőle a kincseket. Berta maga is leszáll Holle anyó világába, és a szolgálat végén ő is megkapja,amit megérdemel. Hogy melyik lány, mit kap az kiderül a meséből.
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifj.Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. Közreműködik: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Ágoston Krisztina, Bálint Barna, BiczóAnna, Drahota Albert, Fehér Laura, Forrás Adél, Harangozó Boglárka, Kolozsvári Ádám, KóborBalázs, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Orosz Gergő, Papp Tamás, Rábaközi Gergő,Rimár Izabella, Safranka-Peti Zsófia, Stohl Luca, Szabó Rebeka, Szigethy Norbert, Tokai Rita,Tóth Brigitta, Viola Péter, Vitárius Orsolya, Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Báthori János, Bettermann Rebeka, Bille Gergő, BrunnerBence, Cser Huba, Donáth Gergő, Dörnyei Szabolcs, Görbicz Fülöp, Kalocsai Eszter, Kiss-VargaRoberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kovács Tamás, Mester Dávid, Paczári Viktor, Pintér Ferenc,Raboczki Balázs, Sárdi Ádám, Standovár Mátyás, Szentgallay Verekedés: Balázs László Sztepp: BÓBIS LÁSZLÓHangszerelés: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID Elektronikus hangszerelés: TERJÉK GÁBOR
Az előadást olasz nyelven játsszák magyar és angol felirattal. Bátran állíthatják, hogy a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja Gioachino Rossini A sevillai borbélya. Nem hiányozhat hát a Magyar Állami Operaház repertoárjáról sem. Káel Csaba rendező a művet némafilmes környezetbe helyezi, úgy nagyítja fel könnyed és végtelenségig szellemes muzsikájában a humoros helyzeteket. A rendezés igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais színműve nyomán a szövegkönyvet írta: Cesare Sterbini
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Artistaművészek: György Tibor, Kassai Benjámin, Nitas Olivér, Nitas Kevin, Németh György.
Nem fogod elhinni, hogy mi történik a Trafó színpadán! Ehhez hasonló figyelemfelkeltő címek veszik ki a kezünkből a kontrollt az interneten, miközben az algoritmusokon keresztül további oldalakra irányítanak, hogy érzelmekkel, indulattal, iróniával vagy félelemkeltéssel minél hosszabban az online térhez láncoljanak minket. A figyelmünk a 21. század olaja, amelyért nemcsak kozmetikai reklámok és az ismerőseink nyaralási fotói versengenek, hanem ugyanazon a szinten politikai kampányok és társadalmi üzenetek is. Ki tud a leginkább hatásos, érzelmekre ható vagy megdöbbentő lenni – ezen múlik, hogy mit érzékelünk valóságnak. A Figyelem megzavarására alkalmas egy dokumentumszínházi előadás az online tér rejtett mechanizmusairól, a megszólalás lehetőségeiről és a figyelmünk áruvá válásáról. Civil résztvevők osztják meg a személyes történeteiket és tapasztalataikat. Mindezt a színház médiumán keresztül, ahol a nézők abban a luxusban részesítik magukat, hogy közösen egy dologra, egy üres színpad eseményeire fókuszálnak. Egy újságíró, egy instablogger, egy tiktokker és egy aktivista Bertolt Brecht A rendszabály (Die Maßnahme) című tandarabjából kiindulva gondolkodnak, hogy mi a dolga a jelen agitátorainak, akik egy igazságosabb társadalomért küzdenek az online térben, ami kezdetben a szabadságról és a tudás hozzáférhetőségéről szólt, mára viszont nagyvállalatok játszóterévé vált. Hogyan lehet ezen körülmények között egy ügyet képviselni és láthatóvá tenni? Milyen módon határozza meg a globális kapitalizmus a közbeszéd működését egy kelet-közép-európai autokráciában? Hol vannak a rések a rendszeren? Brecht szelleméhez hűen kísérletet teszünk arra, hogy emlékeztessük a nézőket egy egyszerű igazságra: hogy a valóság megváltoztatható. Pláne az internet korában. Kelemen Kristóf Junior Prima-díjas rendező, író, dramaturg. A Trafóban ez az ötödik munkája, de az elmúlt években rendezett a Radnóti Színházban és az Örkény Színházban is. Alkotásai formailag és műfajilag különböznek, és középpontjukban az emlékezetpolitika, a globális kapitalizmus működése és a művészi fantázia lehetőségei állnak. Előadásai számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek, többek között Németországban, Svájcban, Romániában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. Résztvevők: Baki Dániel, Benedek Kata, Jeney Orsolya, Német Szilvi, Seres Samu Zene: Szende NatalieMozgás: Vadas Zsófia TamaraAngol szöveg: Gál GabriellaFény: Szabon BalaVideo design: Páll TamásTechnikai vezető: Kiefer TiborRendezőasszisztens: Totobé Anita, Kereszty RózaProdukciós vezető: Totobé AnitaDramaturg, konzultáns: Török Tímea
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.