Worls-Class Circus show. Budapesten először lesz látható a The Freaks társulata! Budapestre hozzák el a legújabb show műsorukat, a „Nova Visionaire” című előadásuk világpremierjét.A társulat 2022-ben szerzett nemzetközi ismertséget, amikor a Britain’s Got Talent tehetségkutató műsorban léptek fel. Azóta Európa Ázsia és Amerika számos fesztiválján megfordultak. Sikeres előadássorozatot rendeztek a Las vegasi ARIA RESORT & CASINO-ban, a hongkongi kínai újévi fesztiválon, a bahreini Forma-1 Nagydíjon, valamint olyan neves televíziós műsorokban, mint a "Britain's Got Talent" vagy a "Helene Fischer Show". A „The Freaks” együttes 15 éve alakult Ausztria legjobb cirkusz művészeiből, artistáiból és atlétáiból. A csapat egyedülálló, multimédiás attrakciókat készít, melyben a virtuóz akrobata számokat látványos LED animációkkal ötvözik, így kel életre a lélegzetelállító vizuális illúzió. Puszta kézzel és minden felszerelés nélkül katapultálják egymást méterekkel a levegőben. A plafonig emelkedő piramisokkal és szédítő trükkökkel ámulatba ejtik és örömet okoznak közönségüknek. Különösen az egymásba vetett vak bizalom az, ami megkülönbözteti ezt a csapatot.CSAPATMUNKA, ERŐ ÉS VAK BIZALOM – ez vár a közönségre, amikor a THE FREAKS a színpadon áll.
Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből. Főleg azok után, hogy felfedezi a saját értékeit, s ráébred a lelki és a testi szenvedélyek varázslatos természetére. Mint egy ritka, különleges könyvet, úgy nyitja ki előttünk az életét, s még a legtragikusabb élményeket is természetes, magától értetődő humorral meséli. Az emlékeit “hattyú-epizódokban” idézi fel; mindegyik epizód egy kis gyöngyszem nemiségről, hitről, szerelemről, erkölcsről és erkölcstelenségről – azaz tulajdonképpen csupa olyan dologról, ami minden ember életében megvan, legfeljebb nem merünk beszélni róla. Csokonai Lili viszont mer; nekünk is, helyettünk is. Jelmez: VELKEY VIRÁG eh., ZIEGLER KATALIN eh. Beszédtechnika: KELEMEN MÁRTASzcenikus: BALÁZS ANDRÁS – FILEP RÉKA ANDERA
A TRIP és a KULT2 cirkuszszínháza. Távol tudunk-e maradni a hírözöntől, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó információktól? Mi az igazság? Hogyan értelmezzük a körülöttünk burjánzó káoszt?Vagy jobb-e, ha irányított információkhoz jutunk csak? Hogyan találom meg magam, ki vagyok én? Van-e még a Földön érdek nélküli szerelem?Kérdések, kérdések és nincs válasz. George Orwell 1949-es regénye erre a helyzetre ad egy választ. A II. Világháború, a fasizmus után, a kommunista diktatúra kellős közepén. Ijesztő a válasza, hiszen egy olyan világot ábrázol, amelyben nincs az egyénnek lehetősége, hogy a saját szemével láthassa a körülötte zajló világot. A Nagy Testvér segít. Irányt ad, leveszi a válladról a döntés felelősségét…Pedig a XX. századi ember dönteni szeretne, mert fontos számára az egyéni szabadság, az önálló, saját vélemény kialakítása.És napjainkban a fake news korában, a Metaverzum kezdetén, amikor a nyelv leegyszerűsítése már Orwell „Újbeszél” nyelvére emlékeztet, azt hihetjük, önálló véleménnyel bírunk, de nem.Családok, baráti körök esnek szét azok után a viták után, amelyek egy egyszerű eseményt is radikálisan másként értelmeznek, és más következtetést vonnak le a hírekből. És nincs konszenzus.Mi a következő lépés? Egy szabad álomvilág a virtuális térben, ahol ugyan választhatsz, de ezért a valóságban rabszolgává válsz?Megválaszolhatatlan kérdések. Nem is célunk, hogy megtaláljuk az egyetlen igazságot. Mi csak egy szerelmi történetet mesélünk el. Nem ítélkezünk, de mégis egy félelmetes lehetőséget vetünk fel, ahol nem engedélyezett az érzelem, a gondolkodás, a szabad választás. Több évtizedes tapasztalatainkat egyesítjük, amikor a cirkuszt, a színházat, a kortárs táncot, a video-művészetet egyesítjük egy előadásban. Video: Magács Vince Előadók: Andréka Lívia, Bogdán Márkó, Galló Álmos, Görbedi Zsolt, Markocsány Kevin, Regős Kincső, Szántó Veronika, Szilvási Anna, Szirmai Lili, Varga-Blaskó Léna, Varga Henrietta, Zajzon Petra
Flamenco tánc-show. A szenvedélyes és életteli előadás páratlanul hiteles módon jeleníti meg a tradicionális spanyol flamenco kirobbanó erejét és érzelmi töltetét. Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmen-je 1983-ban először filmvásznon kelt életre, s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A film sikere ösztönözte Antonio Gadest, hogy készítsen egy színházi változatot, amelyről kiderült, hogy egy újabb remekmű a sorban a Vérnász mellett. A 1983-as párizsi premier meglehetős népszerű volt, megmutatva, hogy Antonio Gades nem csak az egyik legjelentősebb táncos a világon, hanem az egyik legnagyszerűbb koreográfus is. Bár az operaszínpadokon démoni csábítóként ábrázolják, Gades Carmen-je nem férfifaló, hanem szabad nő, aki végtelen szabadságvágyában inkább a halált választja, minthogy feladja elveit. „Egy ilyen nőt száz évvel ezelőtt nem lehetett igazán megérteni. Ma Carmen alakja mindenestül érvényes.” - mondta el Gades. Rendező: Stella Arauzo Producerek: Antonio Gades és Carlos Saura Zene: Gades, Solera Freire, Georges Bizet "Carmen", M. Penella "El gato Montes" és José Ortega Heredia/Federico Garcia Lorca "Verde que te quiero verde". Compañía Antonio Gades:CARMENflamenco tánc-showProsper Merimée műve alapjánSzíndarab és koreográfia: Antino Gades és Carlos SauraLátvány és fénytervező: Antonio Saura Zene:Gades, Solera Freire,Georges Bizet “Carmen”,Penella “El gato Montes” andJosé Ortega Heredia/Federico GarciaLorca “Verde que te quiero verde”. Táncosok, közreműködők:Művészeti vezető: Stella Arauzo Szólisták:Carmen: Esmeralda ManzanasDon José: Álvaro MadridTorreádor: Jairo RodriguezFérj: Miguel Ángel Rojas Balett kar:Női táncosok: Cristina Carnero, María Nadal, Virginia Guiñales,Elena Ros, Raquel Soblechero, Alejandra deCastro, Nuria TenaFérfi táncosok : Miguel Lara, Santiago Herranz, Ángel Navarro,Antonio Ortega, José Cánovas Zenészek, énekesek: Enrique Bermúdez “Piculabe, Rafael González“Elohim”, Isabel SotoGitárosok: Alberto Fuentes, Basilio Garcí
Történelmi színmű, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadása. Bözödújfalu az 1940-es évek elején még látszólag a nyugalom szigete, ugyanis megférnek itt példás békességben a legkülönbözőbb vallások, felekezetek és világnézetek. Itt él többek között egy kis székely közösség is, akik a középkor óta követik a zsidó szokásokat. Ők a szombatosok. Többségük a tizenkilencedik század második felében be is tér az izraelita vallásba, és mire történetünk elkezdődik, ők addigra már zsidó identitással rendelkező székelyek. Háborítatlanul élnek együtt a falu többi lakójával, ám amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolják, a budapesti politika hirtelen betör az életükbe. A származás és a vallási identitás ettől fogva élet-halál kérdésévé válik.Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe. A mű ezt a négy évet meséli el. Az előadást, mely egyben a dráma magyarországi ősbemutatója is, Sebestyén Aba viszi színre, zenéjét Cári Tibor jegyzi. Zenészek:Kostyák Márton (nagybőgő)Makkai István (klarinét)Sipos Péter (hegedű)Leon Zsolt (brácsa)Málnási Zoltán (ütőhangszerek) Zeneszerző: Cári TiborDíszlettervező: Sós BeátaJelmeztervező: Hatházi RebekaLight designer: Majoros RóbertRendezőasszisztens: Talán Vanda Szereplők: Kovács Márta: B. Fülöp ErzsébetKovác Sámuel, a fia: Varga BalázsKovács Sára, a lánya: Kiss BoraKovács Mózes, a férje: Henn JánosRáduly István, plébános: Bartha László ZsoltDemény Ferenc, tanító: Galló ErnőGeréb Kálmán, falubíró: Nagy IstvánPéter Ödön, unitárius lelkész: Kovács BotondPéter Éva, a felesége: Nagy DorottyaPéter Gizella, a lánya: Gecse RamónaKónya, csendőrtiszt: Tollas GáborPintér, csendőrtiszt: Ördög Miklós LeventeBotskor Lóránt, csendőrparancsnok: Meszesi OszkárNikolaus Schröder, Gestapo-tiszt: Korpos AndrásBürger, fogoly: Adorjáni Nagy ZoltánRosenfeld, fogoly: Bálint ÖrsZsidó I: Renczés ViktóriaZsidó II: Ferenczi H. IstvánZsidó III: Szabó FruzsinaCsendőr I: Kiss PéterCsendőr II: Kovács Norbert Falubeliek, zsidók: Adorjáni Nagy Zoltán, Balázs Hunor, Bálint Örs, Ferenczi H. István, Csiki Roland-Ádám, Kiss Eszter, Kiss Péter, Kovács Norbert, Pintér Janka, Póra Jácinta, Renczés Viktória, Soós Máté Bátor, Szabó Fruzsina, Szilágyi Orsolya, Timár Csenge-Mária
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közu¨l fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermu¨llerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készu¨lt művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére. Szolgálólányok: Soroina Nadezhda, Tarasova Kateryna, Riedl Ágnes, Mizinova Liudmila, Kerényi Barbara, Agustín Castano Remedios, Ortega de Pablos Alberto, Szegő András, Morvai Kristóf, Guerra Yago, Sardella Francesco
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
1942. április húsz. Horthy Miklós katonái, a Nyolcadik Kinizsi Pál Kerékpáros Lövészezred tagjai búcsúzkodnak szeretteiktől az ezredes feleségének névnapjára rendezett bálon. Egy utolsó tánc, egymásnak feszülő tisztek: a gyűlölködő Halász százados és a kétségbeesett Kovács hadnagy; szerető feleségek és morfiumfüggő arisztokraták együtt isszák a pezsgőt, amelyet a zsidó munkaszolgálatos, Heinz Ármin szolgál fel. Reménytelen szerelem, féltékenység, árulás. Előkerül egy titkos kartoték, egy születési anyakönyvi kivonat, egy kiürült krómnikkel fecskendő. Kirobban a botrány. Von Ziege vezérezredes azonban véget vet a mulatságnak és teljes készültséget rendel el. Irány az orosz front. Ahol már nem csak Kovács hadnagy és Halász százados sorsa pecsételődik meg, hanem az egész második magyar hadseregé. A Darvas-Pintér szerzőpáros ezúttal a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg. A bemutató igazi színházi különlegességnek ígérkezik a miskolci társulat kitűnően éneklő prózai színészeinek előadásában, Ascher Tamás rendezésében.
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A regényből számos adaptáció készült már, filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-PaulBelmondot is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre fordították. A darab 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol mára a legtöbbet játszott musical lett. Jelenleg, túl a 11 ezredik előadáson, megelőzte Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadway-n is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Rajkérdésfelvetéseit:Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban?Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetesgesztusok ötvözete adja. Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásánakgyöngéd vagy éppen vad erejét használják.Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is azegyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom. Közreműködő harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka Közreműködő zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma. Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója. Zorba az életigenlés táncjátéka. Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét. Zeneszerző: Mikis TheodorakiszA librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette. NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Erdélyi Zsombor / Matola Dávid, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton, Varga Máté, valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei
Az Attraction Látványszínház, a Britain's Got Talent 2013-as győztes csapata, először ad egész estés show-t Magyarországon! A fantasztikus látványú és koreográfiájú előadás 2024. október 19-én, a Papp László Budapest Sportarénában látható először. A non-verbális, határokon átívelő táncszínházi előadás egy egyedi, különleges világba repíti a közönséget, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt egy szórakoztató, vadonatúj színházi, zenei és vizuális élményt nyújt. Az Attraction Látványszínházat Szűcs Zoltán, a Hip Hop Boyz együttes korábbi tagja hozta létre 2004-ben. Az együttes a Csillag születik című műsorban mutatkozott be, de a valódi népszerűséget és elismerést az angol tehetségkutató, a Britain's Got Talent 2013-as megnyerése hozta el számukra. Ezzel a győzelemmel történelmet írtak, hiszen ők voltak az első olyan produkció, aki külföldiként meg tudta nyerni ezt a világversenyt. 2014-ben a kínai kormány felkérésére kiemelt vendégelőadóként felléptek a világ legnézettebb műsorában, ahol több mint egy milliárdan nézték élőben a kínai nép legfontosabb ünnepére készített jelenetüket. 2016-ban mutatták be első egész estés műsorukat a London Palladium Színházban fergeteges sikert aratva, ezt Mexikó, Dubai, Amerika turnészereplései követték, majd egyszerre két társulattal Kína legnagyobb színpadain 50 alkalommal mutatták be telt házas színházi előadásaikat. A Pekingi Operaház elismerésként repertoárba vette produkciójukat. 2018-ban közönségszavazat alapján a Britain’s Got Talent történetének legsikeresebb produkciójának választották meg őket és ugyanebben az évben beválasztották őket a világ összes GOT TALENT produkciói közül a legjobb 15 előadó közé, így az America’s Got Talent The Champions műsorban is hatalmas sikerrel szerepeltek. Sikerük azóta is töretlen, az emberek testéből alkotott árnyékképekkel elmesélt, az érzelmek széles skálájára ható történeteikkel felléptek uralkodó családok, elnökök, hírességek legfontosabb eseményein, bejárták az egész világot és idén ősszel, most először a magyar közönséget is ámulatban ejtik produkciójukkal. A társulatot a táncműfaj széles skáláját művelő előadóművészek alkotják. A fizika törvényszerűségeit semmibe véve lebegnek a levegőben, tárgyakat, jeleneteket keltenek életre. Az előadás, az emberi szem számára láthatatlan és látható táncművészek összehangolt csapatmunkája révén alkotott képi világ, ahol a látvány és a zenei hangzás teljes összhangban vannak. A fantasztikus látványú, show-elemekben gazdag előadás, számos meglepetést és izgalmas jelenetet tartogat. Az Attraction előadása most először, a Budapest Arénában látható 2024. október 19-én. Egy egyedi és varázslatos produkció, amit nem érdemes kihagyni!
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni. A BÁBEL című produkció a XXI. század társadalmi kihívásaival szembenéző egyének és közösségek emocionális állapotát kívánja letapogatni. A „bábeli zűrzavarban” a személyes megélésünk sokszor nagyon hasonló, mivel a legfontosabb emberi tényezők tekintetében a világ minden táján szinte egyformán érzünk és gondolkodunk. Minden közösségben a kötődéseink, szeretettel teli kapcsolódásaink, az adott hitünk, a tradícióink, szokásaink a legfontosabbak az együttéléshez. Az embereket sokszor a jó szándék vezérli, jelentős részük nem rajong a háborúkért, és nem szeretné a bolygó felemésztését, vagy az élővilág elpusztítását. Mégis megtörténik, mégis zajlik és ettől mégis óriási a zűrzavar. A BÁBEL nem egy történetmesélős előadás, hanem expresszív képekkel és momentumokkal egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve a káosz és ellentétes irányú érzelmek pólusai közt feszülnek. A harmónia iránti vágy tisztán kiviláglik a felborult világképben, az egyensúly és a káosz közti feszültséget az előadás mozgásnyelvi, zenei, és a vizuális hatásokban rejlő ellentétes esztétikai minőségek jelenlétével bontakoztatja ki. Közreműködnek a Duda Éva Társulat művészeiVendégművészek: Lőrinc Katalin, Kováts Tibor Társulati menedzser: Vodál Anita