A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
Hallottál már Csermelyről és Ardóról, a két huncut erdei manóról? Most végre megismerkedhetsz velük, és közben azon is elgondolkodhatsz, hogy a manók élete nem is különbözik olyan sok mindenben a miénktől. Bizony, nekik is hasonló gondjaik és örömeik vannak, de most igazán különleges kihívást kell teljesíteniük, amikor a barátságukat teszik próbára. A zenés bábjáték egy verseny köré szerveződik, de hogy a trófea megszerzése, vagy egymás szeretete a fontosabb, az csak az előadás végén derül ki. Régi, és bátran állíthatjuk, gyümölcsöző együttműködés eredménye a mostani bemutató: a Keleti István Művészeti Iskola végzős hallgatói idén is lehetőséget kapnak arra, hogy tanáraikkal végzett éves munkájuk eredményét megmutassák kicsiknek és nagyoknak. Az ifjú bábszínészek a legjobb kezekben vannak: a Ki a legjobb manó? című zenés bábelőadást Szívós Károly írta és Török Ágnes rendezte, akik a magyarországi bábszínházi közösség jeles tagjai, a Kolibri Színház alapítói, nem utolsó sorban pedig több évtizedes tanári gyakorlattal rendelkeznek. Bevallott céljuk megértetni a fiatalokkal, hogy mit jelent a bábos gondolkodás; az, hogy segítsék őket abban, hogyan lehet minden érzelmüket egy tárgyba vagy egy figurába áttenni. A csapatot Csonka Erzsébet bábtervező teszi teljessé, a produkció zenéje pedig a fiatalok közös munkáját dicséri. A főszereplő Csermely és Ardó nyílt színi, játékos és szellemes versengését pajkos humor és az alapvető emberi értékek fontosságának tudatosítása teszi teljessé. A happy end természetesen most sem maradhat el, és a legkisebbek is megértik végül, hogy miért vannak a jó barátok.
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Te tudtad, hogy valaki megette az ovit? És, hogy ez a valaki egy óriás volt? Azt hallottad, mi történt ezután? Hogy mit csináltak az óvónénik? Meg a Böske dadus? Na és a gyerekek!? És azt tudod, hogyan lett azután egy másik ovi? Egy miféle ovi?! És mit szólt ehhez a a pfolgármester? Meg alispáng? És a fűzoltó pőfarancsnok? Meg a többi felnőtt?! És hogy mi lett aztán az óriással? Tényleg nem hallottad? Fúha, akkor nagyon gyorsan nézd meg ezt az előadást!
Szereplők: A csacsi, a kutya, a cica meg a kakas. No meg a rabolók, a polgármester és a Gyerekek!Mi a közös a csacsiban, a kutyában, a cicában és a kakasban? Mindegyikőjüket elzavarták otthonról. Buslakodnának is naphosszat, ha a csacsinak nem támadt volna egy hatalmas ötlete: "Csapjunk fel muzsikusnak!" Kalandos utazásra indulnak, hogy eljussanak Brémába, a híres MuzsikusFesztiválra. Szükségük lesz az úton bátorításra, furfangra, mókára, de legfőképpen egymásra. Szurkoljunk most együtt a bátor kis csapatnak, hogy sikerüljön minden tervük!
Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
Történet valahol a valóság, a képzeletünk és a mese határain. A SZUPER VERDA és ÁRON, a gazdája, üzleti tárgyalásra száguldanak vidékre. Áron és autója eltévednek. Szó szerint, és szimbolikusan is. Szuper verda lerobban, Áron pedig tehetetlenül remél segítséget valahol a világvégén, egy útkereszteződésben. TODA MESTER, a "mindenes bácsi" talál rájuk. Toda kedéllyel és jóindulattal a szerelő műhelyébe invitálja az idegeneket. Áron, a városi rohanásból, a vidéki tempóra kénytelen váltani. Közben Toda, nem csak a Szuper verdát pofozza ki, hanem egyúttal Áron rozsdásodó lelkét is kiszuperálja. Áronban felsejlik a gondolat, hogy talán Toda mester nem is csak egy halandó autószerelő, s nem csak csapágyat és futóművet tud javítani...Áron felismeri Todában a feltétel nélkül segíteni kész, és szeretni tudó embertársát. Hőseink konfliktusai, barátsággá kovácsolja kapcsolatukat. Kalandjuk végén Áron szinte új emberként, szeretettel teli lélekkel, gondoskodni vágyó apaként indul haza családjához, felturbózott bajtársával, a Szuper verdával. Plakátterv: Haragos PéterTörténet: Szabó Attila
Rövidhír egy száz évvel ezelőtti Pesti Hírlapból: Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... E cikk csak kiindulópont. A darab a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. A föld meglódul alattunk, mint a centrifuga, és a színészek minden érzésüket a szuroksötét éjszakába beleüvölthetik.... "Felhívjuk figyelmüket, hogy a Szaturnusz Gyűrűje című stúdiószínházi előadásunkon, a nézőtér első három sorában párnákon foglalhatnak helyet. A stúdióban a helyfoglalás érkezési sorrendben zajlik."
Ez a mi Bécsünk a szó legvalódibb értelmében egy művészmalom, ténylegesen a világ legnagyobb művészmalma, amelyben évről évre porrá zúzzák, apróra őrlik a művészeteket és a művészeket egyaránt, mindegy, milyen az a művészet és milyen az a művész, a bécsi művészmalom totálisan felőröli. Ami a kuriózum, hogy az emberek teljességgel szabad akaratukból ugranak bele ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket, bizonyos körülmények között élethossziglan mással sem foglalkoznak, hihetetlen vehemenciával küzdenek, hogy végre beleugorhassanak ebbe a művészmalomba, formálisan ölik egymást, ki ugorjon előbb ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket. Az adaptáció alapjául szolgáló könyvnek, Thomas Bernhard azonos című regényének alcíme Indulatmű. Ehhez az előadás is hű marad, indulatszínházi kísérletként. Az alkotók pályakezdők, akik élethossziglan mással sem foglalkoztak, hihetetlen vehemenciával küldöttek azért, hogy beleugorhassanak a művészmalomba. Jelenlétük pillanatkép zuhanásukról a hengerszék felé. Figyelem! Az előadásban stroboszkóp, füst, vaksötét és erős hanghatások jelennek meg, mely egyes nézőknek felkavaró lehet. Látványtervező: Radetzky Anna Díszlettervező: Cserháti Dániel, Holecz Gál Rendezőasszisztens: Zsengellér NóraProdukciós asszisztencia: Mayer Dániel, Molnár Fanni
Jerry Sloan reklámdal szerző, felesége sikeres ügyvéd. A boldog párral él együtt Alice apja, aki egy nyugdíjas taxisofőr és rendkívül vicces figura, de szarkasztikus humora sem segíti a helyzetet, amikor Jerry anyjának leég a háza és ő is hozzájuk akar költözni. Ezen a ponton elszabadul a pokol, mert a két "öreg" ki nemk állhatja egymást. Elkezdődik az adok-kapok harc, mely olyan humoros, hogy csak kapkodjuk a fejünket és a végén boldogan vesszük tudomásul, hogy a szerelem nem korhoz kötött. Ha sírva akar nevetni, ezt az előadást ne hagyja ki!
A mutatványos-bábos színészpár gurulós kocsijával járja a világot – így érkeznek az előadás helyszínére is. Dalolnak, játszanak a szokott rendben, majd egyszer csak leesik egy ág a föléjük magasodó fáról. Elkezdődik Ágacska csodás története, amely során a kancsali Dani kacsa, az állandóan röhögő Berci béka és a bátor Pösze egérke elindulnak, hogy megkeressék az embert, aki tudomásuk szerint ki tudja őket gyógyítani bajukból. Útjuk során igaz barátságot kötnek, s a történet végére nem csak a kis állatok, de a nézők, és a játszók is igazi boldogságra lelnek.
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
Gyermekopera magyar nyelven. A hazai zeneszerzés és zenepedagógia legendás alakjának, Szőnyi Erzsébetnek (1924–2019) a meseoperáját mutatja be a Magyar Állami Operaház Gyermekkara. A makrancos királylány címszereplője szigorú rend szerint éli életét a királyi udvarban, míg egy szép napon úgy nem dönt, hogy fellázad. A királyi atya és az udvaroncok mindennel próbálkoznak, a valódi gyógymódot azonban képtelenek megtalálni. Koreográfus: Kozlova PolínaA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.
Színházi audio-séta. Apa és fia elindulnak, hogy behajtsák a tartozást. Bejárják Terézváros utcáit a Jókai tértől a Nyugatiig, de csak a múlt szilánkjait találják: egy elveszett rendszerváltás korabeli kiállítás tárgyait, egykor jobb időket megélt hajléktalant, egy-egy pillanatot az örökké változó, sokat látott Nyugati tér eseményeiből. A meglepetésekkel teli, szürreális séta a pályaudvar melletti bevásárlóközpont megidézett megnyitójával ér véget. “Hazaértünk. Itthon vagyunk.”
Három egyfelvonásos Csehov - komédia:I. A medveSzínészek: Szűcs Nelli ( Popova Jelena Ivanovna), Varga József (Szmirnov, Grigorij Sztyepanovics), Trill Zsolt (Luka)A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli - aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat - kikacsintás nélkül, oly finoman - bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként "teríti le a medvét".A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit taposó ifjú A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apa - pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki. A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.II. A dohányzás ártalmairólSzínész: Trill Zsolt (Nyuhin Ivan Ivanovics)A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruza - emberke, aki komoly tudálékossággal lép a " hallgatóság " elé.Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.III. LeánykérésSzínészek: Trill Zsolt (Csubukov, földbirtokos), Kacsur Andrea (Natalja Sztyepanovna, a lánya), Tóth László (Lomov, Ivan Vasziljevics)Kacsur Andrea sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány - perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.
- Azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen. Hogy akarsz így asszonyt? Hogy akarsz így családot? Hogy akarsz így házat? Még kölcsönt sem adhatunk, hiszen nincs mire." - így mondják, hiába is koldulok, hiába járok házról-házra, hiába kopogtatok be az arcukon, hogy "Embert keresek!" - azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen." -Diogenész a hordólakó. Diogenész a filozófus. Diogenész a szabad. Diogenész a rabszolga. Diogenész a mocskos. Diogenész a tiszta. Diogenész a hajléktalan. Diogenész az éber. Diogenész az ember kereső. Diogenész a menekült. Ez mind Diogenész.