Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….”Ipolyi Arnold A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint, a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai ölelésében. E kincsek között találjuk Makovecz Imre életművét is. 1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, amely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. A pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A mintegy 20 perces zenei anyag a magyar világzenei élet kiemelkedő alkotása. Ebből született meg a későbbiekben a Héttorony hangjai című album. Táncelőadásuk Kiss Ferenc zenéjére épülve kíván emléket állítani Makovecz Imre szellemi hagyatékának. Előadja: Duna Művészegyüttes, Göncöl Zenekar, Novák Péter és az Etnofon Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András Látvány: JuZso
Szórakoztató jelenetek 4 nőről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is.Tabumentes, formabontó, zenés vacsoraszínházi előadás 2 részben.Tavaly még lecsúszott két Bacardi Breezer, idén már két számmal nagyobb a blézer. Korábban hajnalig nyúltak az óriás bulik, manapság óriás méretűek a bugyik.Tűsarkú helyett könnyű topogó, szexi férfiak helyett egy pelenkás totyogó.Partyktól volt hangos nemrég minden szombat. "Hol a cumi?" - mostanában ez gyakori mondat.Felborult hormonháztartás - magasztos érzés -, ez már az anyaság, nincs itt semmi kérdés.Szórakoztató jelenetek nőkről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 11.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 10.900 Ft
A világ esze. Avagy, hogyan állítsuk meg az agyunkat? Megfejthetetlen üzenetek a múltból és a jelenből és a múltból. Főszerepben HL tudományos főmunkatárs. Az ember nem születik hülyének, azért meg kell dolgozni, ha rövid ideig is tart!
Anya-lánya történet, utána nézői beszélgetés, a Spirit Alkotóműhely előadása. A Spirit Alkotóműhely négy tagja: Huszár Mónika, Irényi Anett, Salga-Gerencsér Gabriella és Töreky Erzsi 8 jeleneten és intermezzón (a fagyi és a kávé sajátos reklámján) keresztül Anya (26, 30, 36, 44,53,60,73,83 éves) és Lánya (3,7,13,21,30,37,50,60 éves) különböző generációs- és élethelyzetben találkoznak egy fagyira. Az első fagyitól kezdve (amire az Anya első munkanapján és a Lány első ovis napján), a házasságon és váláson keresztül az idős otthonig rendkívüli módon játszanak az Anya és Lánya valamint a sorsukat meghatározó férfiakhoz való viszonyával. Rendező-tanár: Perjés János
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei
Mindenki akar valamit!Susanne Armand-t.Armand Paulette-et…Jules is Paulette-et…!Paulette ki tudja mit akar?Legrand botrányt!Claudine szintén botrányt és gazdag szeretőt, lehetőleg többet.Leonard pedig… ő csak aludni akar!!! Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádésszereposztással a Veres 1 Színházban.Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
Az Miracle című koreográfia hét táncos közös utazása. A testek és azok részeinek felfedezése, egymáshoz való viszonyuk vizsgálata, valamint az ebből születő mozgásformák és kapcsolatok megfigyelése áll a középpontban. Mi történik, ha a testeket nem különálló egyénekként, hanem egy közös, élő masszaként szemléljük? Hogyan alakul át ez a massza fokozatosan, miközben a részek kapcsolatba lépnek egymással, és a mozdulatok egyre összetettebb jelentéseket hordoznak? A darab során a testek lassan leválnak az egységes formáról, saját karaktert öltenek, és individuumként kezdik belakni a teret. Oberfrank Réka koreográfiája egy érzékeny és elmélyült fizikai kutatás eredménye, amely nemcsak a testek közötti viszonyokat, hanem az egyéni és közösségi létezés határait is feszegeti. A nézőt finoman vezeti végig ezen a belső utazáson, új érzékelési tereket nyitva meg számára. Az Miracle Oberfrank Réka hosszú távú alkotói munkájának harmadik szakasza. A korábbi darabok – a Dear 21st Century! című szóló és a Zoom – különféle módokon már megkezdték a testek részleteinek, mozgásformáinak és érzelmi tölteteinek feltérképezését. Táncolják: Eyassu-Vincze Barbara, Horváth Attila, Kovács Mátyás, Kudlák Eszter, Szász Zsófia, Thury Zita, Váth Máté Producer: SÍN Művészeti Központ
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Képzeletszínházi előadás és beszélgetés, avagy emberi sorsok és játszmák- ahogy a nők látják.E képzeletszínházi est keretében két színésznő beszélget a moderátorral, valamint a nézőkkel.A Janikovszky Éva írásai alapján életre keltett halhatatlan nőalakok segítségével gondolkodnak közösen a 40-45 év feletti lét végpontjairól: mindennapi mélységeiről és magasságairól. Őszintén és együttérzéssel vallanak arról, milyen válaszok, megoldások születtek bennük az élet különféle helyzeteire a negyedik X-en túl…A különféle „arcainkra” igyekeznek közelebbről és mélyebben rátekinteni - pontosabban arra a képre, amit kifele mutatunk magunkról másoknak ebben a két (féle), sokszínű világban. Megfigyeléseik középpontjában a személyiségünk gyémánt-dimenziói állnak.
Mi történik, ha a szomszéd az éjszaka közepén úgy dönt, inkább nálunk aludna? Esetünkben egyértelmű: falrengető komédia. A középpontjában két teljesen eltérő személyiség, egy magának való és kifinomult éjszakai bagoly, vagyis feltörekvő író, és egy cunami-szerű cicababa, aki nem szívesen nevezi nevén a foglalkozását. Elég egy pillanat, és robban közöttük a levegő. Hátha nem csak attól, hogy képtelenek elviselni egymást… Két külön világ próbál közös nyelvet találni a mulatságos és végtelenül szerethető történetben, két olyan színész, Peller Anna és Peller Károly előadásában, akiket nem csupán a névrokonság teremtett egymásnak a színpadon.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz. A Fitos Dezső Társulat legújabb előadásában ezt a régről jövő lélekre és testre ható erőt idézi meg, megmutatva a Kárpát-medence kulturális sokszínűségét és kimeríthetetlen folklórkincsét. A nézőnek számolnia kell azzal, hogy a néptánc elsöprő ereje a ma emberére is hatással van, és a belőle fakadó örömöt könnyen elérheti általa. Előadó: Fitos Dezső Társulat tánckaraZene: Fitos Dezső Társulat zenekaraKoreográfus-rendező: Fitos Dezső
Elhunyt cégtársa egyetlen örökösét, Billyt keresi az idős, dúsgazdag Jonathan Hardcastle. Százezer font a tét: ekkora összeget szándékozik Billynek ajándékozni azzal a feltétellel, hogy a fiún kívül ne jelentkezzen más örökös. Billy és ügyvédje egy születésnapi összejövetel kellős közepén jelennek meg a családi kastélyban. Ha azt hinnénk, hogy az örökség simán eljut a címzetthez, itt akár vége is lehetne a darabnak. Ha viszont arra tippelünk, hogy nem Billy az egyetlen jelentkező, illetőleg nem Billy az egyetlen Billy, akkor közelebb járunk a vígjátéki igazsághoz, mely az örökség megszerzésének fordulatos, olykor az eszeveszett ámokfutás határait súroló komédiája felé löki a megjósolhatatlan végkifejletet…
Egy sármos pesti nőcsábász törtéenete. A világhírű fotósról, Capáról (született: Friedmann Endre) szóló dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New York-ban és Amszterdamban. A dráma közel hozza hozzánk a fotó történetét, a modern fotográfia kialakulást, de leginkább Capa izgalmas és különös életútját.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése. A gondtalan, napsütötte nyarak helyszíne, a „magyar tenger”, amelynek napjainkra sajátos jelentése lett. A korszakokon átívelő előadás művészeti és popkulturális utalások révén a Balatonon pihenők szempontjából emlékezik vissza a legendás balatoni nyarakra. Nosztalgia, reménykedés, számvetés – sikeres (és sikertelen) változások sokaságát mutatja be a produkció, amely a korabeli, sajátos magyar életérzés mellett a mai valóságunkról is szól. Táncolják: Bozsányi Liliána, Dzsupin Ádám, Túri Lajos, Hajszán Kitti, Eyassu -Vince Barbara Zene: Montage
Van olyan színész, akinek minden vágya a Nemzeti Színházban játszani. Hordósi Elemér, közismert nevén Hordó is ezek közé tartozik. De van egy ennél is nagyobb vágya: már csak egy lépés választja el attól, hogy végre elnyerhesse a legjobb színésznek járó Thália-díjat. Ez a lépés azonban minden szempontból végzetesnek bizonyul. Megalkuvást nem ismerő, őrülten mulatságos betekintés a színház mélyére, ahol a siker és a túlélésért folytatott küzdelem kéz a kézben járnak.
Avagy, szerelemtől kibékülésig, zenés színházi est. A férfi és a nő nagyon szerette egymást. Aztán már kevésbé…Végül eljött a megbeszélés ideje. Pelsőczy Réka és Mészáros Béla estjében a világ legismertebb filmjeinek jelenetein keresztül találkozhatunk a szerelem, a szakítás, az újra egymásra-találás pillanataival. Felkavaró és megható, vicces és őszinte előadás. Férfiaknak és nőknek, sok zenével.Az est keretében - három nagyszerű művésznek köszönhetően - a film-, és a színházművészet találkozik a zenével. Így a nézők egy igazán teljes, meghitt, bensőséges élményben részesülhetnek. Zenekar: Szűcs Gabi és zongoristája.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek. A szerelem minden korban és minden nyelven értelmezhető, éppen ezért a szerelmesek története is „időtlen” és „határtalan”, bár a magyar nép kulturális nyelvén íródik, mégis bárki számára érthető. Ugyanakkor a szerelem szinonima is. A keresés és a megtalálás szinonimája, melyhez végig kell menni azon az úton, melyet az alkotók elénk raktak, s miközben vándorlunk ezen az ösvényen, egymást váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg. Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez. Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekaraSzólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán Zene: Gera Attila, Herczku Ágnes, Hetényi Milán, Nyitrai Tamás, Pál István Szalonna, Sebő Ferenc, Zimber FerencKoreográfus: Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fitos Dezső, Hetényi –Kulcsár Klára, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Szappanos Tamás Fény: Gimpel Ákos Zenekarvezető: Radics FerencTánckarvezető: Ágfalvi GyörgyTánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Vígopera két részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Az „őrült nap” és egy majdnem füstbe menő esküvő zűrzavaros eseményeit briliáns szellemességgel elmesélő opera középpontjában a Sevillából már ismerős agyafúrt borbély és tűzrőlpattant szerelme, Susanna áll. Meg még sok minden más… Az emberi érzelmek, vágyak, álmok és megcsalattatások egész arzenálja, amit Mozart kiegyensúlyozott, választékos zenéje sok iróniával és még több humánummal ábrázol. Galgóczy Judit rendezése a „mindenki másnak látszik, másra vágyik” játszmájának dinamizmusára, vibráló szövevényére koncentrál. A színpadon minden él, mozgásban van, lüktet – és közben árad a zene. Magyar nyelvű feliratok: Nádasdy ÁdámAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Barbarina: Anija Lombard (operastúdió)