Zilahy Lajos “A fehér szarvas” című drámáját átdolgozta Andrási Attila. Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek – a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején – lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik. Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban. Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra. Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között. Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább? Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.
Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
Elgondolkodtál már azon, hogy mitől olyan okos, naprakész és figyelmes a telefonod? Minden lépésed megjegyzi, a kedvedre szóló oldalakkal bombáz, és még azt is megpróbálja kitalálni, amire még nem is gondoltál. De vajon mi, pontosabban ki van a kijelző mögött?
A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip. Emma úgy képzeli, hogy a világ egy nagy akvárium, ő pedig egy pici tengeri uborka az akvárium fenekén. A tengeri uborkák ugyanis nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok. Egy nap végletesen legyengült, kicsi kardszárnyú delfin érkezik a kórházba. Egyedül Emma képes megérteni őt, de ahhoz, hogy segíthessen, muszáj másokkal is megértetnie, mi a baj. Ehhez pedig le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén. Az előadás – amellett, hogy érinti a környezetvédelem és a klímaváltozás égetően aktuális kérdéseit – egy különös kislány történetén keresztül mesél az egyén felelősségéről, a barátságról és a bátorságról a kisiskolás korosztálynak.
Marék Veronika népszerű gesztenye-hősét kísérhetjük el varázslatos, zenés kirándulásra. Vele közösen fedezhetjük fel erdő-mező kis lakóit, és szurkolhatunk azért, hogy megtalálja, akit oly régóta keres.
Egyszer mindenki kimondja: együtt, veled. Egyszer mindenki benne volt, vagy épp benne van. Lehetsz férj, feleség, szerető. De lehetsz egyszerre kettő.
Vajon tényleg be vagyunk zárva saját elménk, gondolatainknak börtönébe? Színházunk legújabb nagyszínpadi előadása elgondolkodtat mindezen, miközben szórakoztat. Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Érdekesség, hogy az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött a produkció, mely összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, de ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar ősbemutatót a Budapesti Operettszínházban tartották, Darvas Ivánnal a címszerepben! Hosszú évtizedek után most újra színpadunkon az előadás, melyet szöveg- és kottahűen, ám modern eszközökkel, gondolatisággal, látvánnyal, lenyűgöző, kifejező jelmezekkel, parádés szereposztással mutatunk be nézőinknek március 20-án.
Emberekről és bábokról, emberekkel és bábokkal. Amikor megmozdítunk egy bábfigurát, azt mondjuk, lelket adunk neki, animáljuk. A bábozás energia az élettelen és az élő között. Ezt az intim és izgalmas kapcsolatot feszegeti az Anima című előadás. Négy sematikus, fehér bábfigura életre kel, személyiséget kap, majd saját léte okát, az emberek/mozgatókhoz való viszonyát próbálja meg értelmezni. Tud-e egy báb érezni, ha csókolózik? Szerelembe eshet-e egy mozgatóval/emberrel? Mivel kevesebb és több, mint egy élő ember? Ki mozgat és ki írányít valójában? A bábszínész hallgatók ezekre a kérdésekre keresik a választ. Az előadás jelenetei improvizációk alapján születtek meg, melyeket összefűzve megszületett az osztály bábműfajról alkotott közös ars poeticája. A Budapest Bábszínház örömmel ad otthont a pályakezdő bábszínész osztály lendületes, őszinte, fiatalosan szemtelen produkciójának. Zeneszerző: Szászi Petra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves alkalmazott zeneszerző hallgatója.Kurzusvezető: Ellinger Edina
"Nem közvetítünk színházi térben létező előadásokat. Olyan produkciókat mutatunk be, amelyek kifejezetten online médiumra születtek, vagy ott alakulnak újra." Azért és azzal a tudattal készültek, hogy a néző egy képernyő előtt ül. Visszanézni pedig nem lehet, csak akkor történik, amikor van: élő. A HODWORKS társulata nem egy előadás felvételét streameli, hanem a 2020-ban bemutatott Még egy táncelőadás szereplőgárdája (Jenna Jalonen, Márcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba) fog a digitális térben fellépni. Azt adják elő, amit a közönség kért! A társulat nyílt felhívásban gyűjtötte össze a nézők kéréseit, kérdéseit, amelyekből (egy online közvetített) új adást állítottak össze. Ugyan a hármas a Még egy táncelőadást idézve sokat dolgozik a nézők megnevettetésén, de nem csak könnyed témák kerülnek szóba. Szó lesz arról is, hogy hogyan érzi magát egy szabadúszó kortárs táncos az elmúlt egy év történéseinek fényében, hogy milyen meghatározó élmények érték őket gyerekkorukban vagy éppen milyen emlékezetes szakításaik voltak. A műsort Szabó Veronika vezeti. A sírás és a nevetés garantált.
Hogy hol voltam az elmúlt harminc évben? Igazolom magam. És téged is, hogy te majd engem igazolj. Ha tükröződöm, vagyok. Két ismétlőjel közé szorult hiányjel. A humoros, groteszk önvizsgálat-revüben a különleges technikai megoldásokat kedvelő Tünet Együttes egy speciális tükörfal segítségével teremti meg azt a vívódásokkal teli belső világot, amelynek elfojtására, titkolására folyamatosan „alibit” gyártunk. Miközben a saját nevükön szereplő előadók a zenés-táncos kihallgatás során magukról is vallanak, a néző a saját tükörképével is farkasszemet nézhet. A produkció bemutatása óta jelentős hazai és külföldi karriert futott be. Az Alibi 2008-ban az Alternatív Színházi Szemlén elnyerte a fődíjat, a debreceni Deszka Fesztiválon a „legjobb humoros pillanatért” járó Forgács-díjat, 2012-ben A Tánc Fesztiválja fődíját Veszprémben, és nagy sikerrel szerepelt Helsinkiben a Savoy Teatteriben, a csehországi Hradec Královéban a Festival Theatre European Regions keretében és Bécsben a Mitteleuropäisches Theaterkarussel keretében. Az előadás bemutatója a Thália Színházban volt, 2010-től pedig három évadon át szerepelt a Katona József Színház repertoárján. „Az Alibiben a háttérben (a tükörfal mögött) zajlanak a lényegi dolgok; ott történik meg mindaz, amiről ebben a sokbeszédes műben nem ejtenek egyetlen szót sem. A szorongás (angst), a szerelem, az eltemetett-titkos vágy a tárgya a gyönyörűen koreografált, lírai duóknak. Ettől szomorú ez az egyedülálló munka: az intimitást, a szépséget, a fájdalmat üveg mögé zárja; előtérben a látszat, a mindennapi banalitás, a kabaré-móka-revü, a durvaság és az önérzet eltiprására irányuló emberkísérletek. Szabó pedig szelíden, okosan, gyengéden bátorít minket: nézzünk farkasszemet a félelmeinkkel. (…) Szabó Réka nem életszerű, hanem igaz (tánc)színházat csinál, szolgalelkűségre nevelt, megalázott marionettfigurák helyett érett, hús-vér gondolkodókkal. Vele színről színre látunk – és nem tükör által homályosan.”(Horeczky Krisztina: Csodálatos elme, Népszabadság) „Sürgő-forgó fejetlenség, eszement kavarás, abszurd grammatikai ficamok: mintha Örkény Egypercesei elevenednének meg.” (Fehér Elephánt, Fehér Elephánt Kulturális Ajánló Portál)
"Tartsuk meg Tádét, Manócska! Tartsuk meg!" - kérleli Mazsola Manócskát, amikor megtalálják a kis tengerimalacot. Mazsola később százszor is megbánja, hogy befogadták a malackát, hiszen az nála sokkal kisebb, gyámoltalanabb és nem lehet vele akkor és úgy játszani, ahogy Mazsola szeretne.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány
Egy csodás, szürreális, szinte abszurd mesevilágba kerülhetünk. Egy színesebb, vidámabb, őrültebb világba, ahol a főszereplő és a néző folyton rohan az idő után, nem fél megállni és időt szakítani arra, hogy boldog legyen akár csak egy pillanatra is. A táncelőadás ezt a pillanatot nyújtja hosszú élménnyé mindazoknak, akik elég bátrak, hogy megéljék. “Az időt pedig ne sajnáljuk, hiszen nem beteg. Ha jól bánsz az idővel tudni fogod, hányat üt az óra… ” -Lewis Carroll- Az “Aliz Csodaországban” valósága közelebb áll megszokott hétköznapjainkhoz, mint hinnénk. Egyszerre ismerjük fel az idő értékét és értjük meg annak múlását. Nyitott szemmel járva új dolgokat fedezhetünk fel, vagy a már meglévők kaphatnak más jelentést. Ezáltal egy csodás, szürreális, szinte abszurd mesevilágba kerülhetünk. Egy színesebb, vidámabb, őrültebb világba, ahol a főszereplő és a néző folyton rohan az idő után, nem fél megállni és időt szakítani arra, hogy boldog legyen akár csak egy pillanatra is. A táncelőadás ezt a pillanatot nyújtja hosszú élménnyé mindazoknak, akik elég bátrak, hogy megéljék… tikk-takk, tikk-takk…
„Az emberek elfelejtették ezt az igazságot.” Bár a történet az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz. A könyv írója repülőgép-balesetet szenved, és lázálmot lát. Vagy mégsem? Találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, szőke hajú kisfiúval, aki rendkívül érdeklődő, kíváncsi természet: addig kérdez, amíg nem kap rá választ. Az ő szemén keresztül feltárul a világ egy másik látásmódja, amelyet a szerző gyerekkorában ismert, de mindaddig nem tudott megosztani másokkal: amikor meg tudjuk látni, ami a felszín mögött rejlik. Ez eleinte rajzokból tűnik ki, ahogy meglátja a jóllakott kígyó kalapnak látszó rajzában a nemrég felfalt elefántot vagy a láda belsejében a bárányt. Az író egyre többet megtud a kis herceg saját bolygójáról, valamint a korábbi utazásai helyszíneiről és az ott szerzett élményeiről. A kis herceg maga is formálódik, bölcsebbé válik a találkozásai révén, az írót pedig újra és újra meghökkenti szemléletmódjával, amely különösnek tűnik, de gyakran mégis a lényegre tapint. Szereplők: Tóth Áron, Unger Donát, Borbáth Ottilia, Benkő Bence, Szijártó Aurélia
A PS Produkció a Vámpírok bálja, a Sakk és a We Will Rock You musicalek bemutatása után ismétnagyszabású feladatra vállalkozik, az 1981-ben írt első magyar rockoperát, a Sztárcsinálókat tűziműsorára. A sokszereplős, látványos elemeket tartalmazó darab zenéjét Várkonyi Mátyás szerezte, aszövegét Miklós Tibor írta.A Simon Edit producer által felkért alkotói csapat garancia az újabb sikerre: Szente Vajk rendező,Kentaur díszlet- és látványtervező, Horváth Kata jelmeztervező, Túri Lajos Péter koreográfusMadarász János Madár világítástervező, Balassa Krisztián zenei vezető és Póka Balázs művészetivezetőA készülő előadás a PS Produkciótól már megszokott magas minőséget és egy újabb zenés színháziérték létrehozását jelenti. Tizenkét tagú zenekarral és olyan jól ismert és méltán népszerű szereplőkközreműködésével többek között, mint Szemenyei János, Sári Éva, Kecskés Timea, Egyházi Géza,Vecsei László, Török Anna, Veres Mónika Nika, Stéphanie Schlesser, Csuha Lajos, Cseh Dávid Péter,Simon Panna Boglárka, Pavletits Béla, Kovács Gyopár és Károlyi Krisztián.A Sztárcsinálók legendás ősbemutatóját 1981-ben tartotta a Rock Színház hatalmas sikerrel. A darabnépszerűsége azóta töretlen, az 1990-es évektől kezdve több színház vette repertoárjába ésnemzetközi színházi fesztiválokra is meghívást kapott. 2020-ban egy friss, korunk elvárásainakmegfelelő, izgalmas bemutatóval tér vissza Budapestre a legendás előadás.A történet az ókori Rómában játszódik, a főszereplő Néró korában, Kr. u. 54-ben kezdődnek azesemények, Claudius császár uralkodásának utolsó évében, és Néró haláláig tartanak. Az uralkodásramár alkalmatlan Claudius császárt felesége, Agrippina Senecával összejátszva megmérgezi, hogyAgrippina első házasságából származó gyermekét, Nérót tegyék meg császárrá. Ők ketten, Agrippinaés Seneca a sztárcsinálók, az útban lévők eltakarítói, a következő felkenői, majd megbuktatói. Úgygondolják, az ifjú császárt bábként irányítva, a háttérből gond nélkül kormányozhatják a RómaiBirodalmat. A költői ambíciókat dédelgető Néró azonban hamarosan felülírja Seneca és Agrippinaterveit.Néró felbukkanása, tündöklése, majd bukása minden korban tanulsággal szolgál. A Sztárcsinálók című rock opera a PS Produkció bemutatásában, az Újpesti Rendezvénytér színpadán, Szente Vajkrendezésében minden generáció számára különleges zenés színházi élmény és kikapcsolódás. Tánckar: Vincze Kitti, Szabados Tímea, Sinkó Réka, Eöry Mónika, Köpösdi Ádám, Orosz Gergő, Szabó András, Bálint Barna/Kovács Péter
Mesék óvódásoknak és kisebbeknek a Manócska Társulat előadásában.J. Kovács Judit és Acsai Roland Kerekítő manó és az évszakok című mesekönyve alapján. Kerekítő manó és kis barátja, Kacska macska izgalmas kalandjai során kiderül, hogy milyen varázserővel bír Kerekítő manó sipkája, és miért perdül táncra egy egész mezőnyi pipacsbalerina tavasszal. Játsszák:Kerekítő manó: Papp JuditKacska macska: Bálint Ildikó
Az új műsoruk dalai a magyar táncdalfesztiválok révén lettek igazi slágerek. Együtt felidézhetik azokat az időket, amikor a televíziók képernyői előtt egy ország izgulta végig az egyes adásokat, és amikor az Illés, az Omega, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta és még sokan mások elindultak a siker felé vezető úton. Rendezőasszisztens: SÁRKÁNY ERIKAJelmeztervező: HALMI ILDIKÓMűszaki vezető: BALOGH BENEDEKHang- és fénytechnika: BALOGH BENEDEK, VÉKONY ZSOLT
Írország, 1652. Az angol parlament elfogadta történetének legkegyetlenebb rendeletét. Írország lakóit a sziget kietlen tartományába száműzik, másokat összekötözve hajóra raknak és a tengerentúlra hurcolnak. Aki ellenáll, kivégzik.
A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel. A fellépők Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely és Wahorn András, a műsorvezető Lovász László.