Cserna Szabó András 77 magyar pacal című könyve nyomán, nagyon szabadon írta a Neptun Brigád. Bándor. Bendő. Pucor. Gömböc. Gyomor. Pacal.A kutyák vacsorája, a mészárszékek mocska. a főúri asztalok legdíszesebb éke, fagyasztott és konzerv, pörkölt ésleves, velős és körmös, Mexikótól Romániáig, a tanyavilágból a Gundelig.Mindegy, hogy kaviár vagy lencse, illetve mit érez a gyomor, ha pacallal tömik?Lehet-e valóban jó, ami legbelső lényegünk? Láss magadba, gyomrot a gyomorba, ismerd meg magad!Az vagy, amit megeszel, avagy mit gondol az egytálétel, amikor a tányérra tétetik?Vajon mit érez a pacal, egy órával a forráspont után?Barátaim, eljött a tisztánlátás ideje. Egyetek, igyatok, csak mértéket tartsatok!Eljött A Pacal ideje, és kisfröccsel ajánlják! Dalbetétek: Ficzere Béla és Duró Gábor
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled, ugyanitt című vígjátékát, amelyért Tony-díjra jelölték, majd filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták. A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban iselég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak indulóutazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérrőlinduló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most isnála van a New York Times szombati melléklete a rejtvényekkel. Mindig tollal írja be az üresmezőkbe a szavakat, biztos a megfejtéseiben. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródásaelőtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben,tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él, például a keresztény ünnepeken őtbízzák meg repülőtéri munkával. Josh zsidó. Janet katolikus. Mindketten házasok. Mindkettenmagányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Timesszombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Ceruzával töltögeti a vízszintesés függőleges sorokat. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény azélet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak arejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni azüres lelki rubrikákat. Író: Jerry Mayer
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
Az előadás olyan, mint a jó kávé - keserű, mint az élet; fekete, mint a jövő; mégis valahogy furcsán élvezetes. "Schwarz" Matthias Romir "Schwarzclown" című Kunstfigurája keserédes tanulmány egy bohócról, aki a szakadék szélén áll. Az expresszív zsonglőrködés találkozik a depresszív bohózattal és a naiv maszkjátékkal. A "Schwarz" furcsa ötletek és erős érzelmek záloga; egy olyan előadás, amely a bőrünk alá hatol. De mindenekelőtt halálosan vicces. A görkorcsolyás furcsa figura kezében a héliumos léggömb légies könnyedsége groteszk hangot üt meg. A birtoklás buktatóival való játékos küzdelemből hamarosan egy egyszerre megható és mulatságos történet bontakozik ki a megalkuvás nélküli szerelemről. A kudarc művészete logikus végkifejletre jut. Matthias Romir az európai zsonglőr-zenei fesztiválokon nőtt fel, ahol már 13 éves korában felfedezte a fellépések iránti szenvedélyét. A szenvedélyes autodidakta művész a bohózat és a tárgyszínház határán mozgó, zenés, elbeszélő zsonglőrstílusáról, valamint furcsa karaktereiről és mélyreható fekete komédiáiról ismert. A színházakban és utcai fesztiválokon végzett szólómunkái mellett turnézott többek között a Tiger Lillies' Freakshow-val és a Circus Quantenschaummal. Szerző és előadó Matthias Romir Jelmez: Anna Kemp
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
A Süsü, a sárkány színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, mely 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Süsü, a jószívű, egyfejű sárkány, akit a háromfejű apja kitagad, de az emberek befogadják.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
Mesemusical a Madách Színház művészeivel, csaholással és macskakergetéssel, kétszer fél órában, néha egy egészben.
Hunor és Magor útra kel egy csodálatos szarvas nyomában, de fényes trófea helyett valami sokkal csodálatosabb a találnak: egy új hazát.A magyar legendák kelnek életre ebben a mesében Turulmadár, égig érő fa, Csodaszarvas és egy mesés kaland.
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
Ott, ahol szaladnak a szőlőszemek, ahol feketéllnek az olajbogyók, ahol a narancsok nem hógolyók: ott mesélik Odüsszeusz történetét. Odüsszeuszét, akitől megremegett a hegyekben az érc, léptétől még az emberevő óriás is félt. Kezében csak úgy táncolt az íj és repült a vessző, eltalált vele mindent, amit a görög hős kiötölt. Hatolt. Hetelt. De hiába volt csavaros az esze, a trójai háború után a tengeren rekedt. Szigetről-szigetre vándorolt hajójával, hogy hazaérjen végre, de az istenek nem szeretik az egyszerűséget. Csábították szirének, ugattak rá Szkülla-kutyák, Odüsszeusz viszont minden bajból kivágja magát, hogy újra lássa családját. De hazajutni nehezebb néha, mint elindulni.
Philip Glass operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattalSzínpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.” Táncművészek: Carulla Leon Jessica, Kekalo Iurii, Rónai András, Bajári Levente, Boros Ildikó, Gyarmati Zsófia, Kerényi Miklós Dávid, Szigeti Gábor, Kohári István, Pesel Anita Tiffany, Sorokina Nadezhda Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A rendező munkatársai: Mányik Albert, Valkai AndreaZenei asszisztensek: Kálvin Balázs, Zsoldos Bálint
Nàlunkfelé a leányok korán kelnek, a nap első sugaraival hosszan nyújtóznak, lesétálnak a folyópartra, hogy ott csinosítsák ki magukat.” Madárcsicsergős, aprócska falu, valahol a Duna partjàn…valamikor, az időtlen időben…. A Kerekutca minden lakója - a csacsogó leányoktól, az erejüket, ügyességüket próbálgató legényekig, az öreg pásztoron át, a javasasszonyig - egytől-egyig hétköznapian furcsàk, de szerethető figurák, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől meg lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak, egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló. A Kerekutca nem csupán Varga Julcsáról és Basa Pistáról szól, sokkal inkább mindannyiunkról, gyerekekről és felnőttekről, emberi kapcsolatokról egyarànt. Így, hát a dalt; “Kerekutca, kicsi hàz, Benne rózsám mit csinàlsz?” - is sokféleképpen énekelhetjük, ès fejezhetjük be, csak rajtunk múlik merre kanyarítjuk! Közreműködnek: Paár Julcsi - ének, mese, Kiss B. Ádám - ènek a Fitos Dezső Társulat tàncosai, továbbà: Csernók Klára - hegedű Takács Ádám - hegedű Papp Endre - brácsa Könczei Bálint - brácsa Szabó Dániel - cimbalom Bede Péter - fúvós hangszerek Bognár András - nagybőgő, gardon
A főszereplők, a két Beckett-féle karakter, valóban úgy érzik, hogy a szürreális környezetben - egy pusztaság, amelynek egyetlen félszáraz fa a díszlete, miközben körülöttük a kapitalizmus pompája, ahol a fogyasztás a siker egyenértékűje - kissé elidegenedtek a való világtól. Várnak, remélve, hogy eljön a megváltás napja, amikor erőt találunk az összefogásra, a nyomás enyhítésére, a háborúk és a hegemónia megszüntetésére, és élvezzük a technológiai fejlődés előnyeit, amely elhozza a nirvánát és a közmondásos ígéret földjét. Goro a szlovéniai utcaszínház egyik úttörője és veteránja, közel 50 utcaszínházi, filmes és televíziós produkció társszerzője (előadó, rendező és producer), az Ana Monro Színház régi igazgatója és az Ana Desetnica fesztivál "atyja". Milan a kortárs cirkusz egyik úttörője Szerbiában, több mint 20 művészeti projekt társszerzője és előadója, a Cirkusfera egyesület alapítója és a Cirkobalkana fesztivál egyik alapítója, művészeti vezetője és producere.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Dr. Ruth Wolff nem enged be egy katolikus papot a műtőbe, ahol egy fiatal lány haldoklik egy elrontott abortusz miatt. Miután a pappal való fizikai összetűzésről készült felvétel kikerül az internetre, az eset vírusként terjed a közösségi médiában, petíciókat és tévévitákat provokál, és nemcsak az orvos saját karrierjét, hanem az általa vezetett intézet jövőjét és a kormány által finanszírozott új épületet is veszélybe sodorja. Robert Icke darabja Arthur Schnitzler Bernhardi professzor című 1913-as drámájának mai változata. Az identitás, a faji és egyéb előítéletek, a kiváltságok, a vallás, az orvosi etika, a mentális egészség, a szexualitás és a közösségi média hatásmechanizmusának témáit körüljáró színpadi thrillerben az önmagunkról és a mai világról alkotott nézeteink egymásnak feszülő olvasatai alkotnak robbanásveszélyes koktélt. „A levegő valósággal recseg a tomboló vita bonyodalmaitól. Ez a darab teljes egészében etikai vitákból áll, mégis olyan feszült, hogy vannak pillanatok, amikor az embernek eláll a lélegzete – vagy amikor valaki álláspontja annyira felháborítónak tűnik, hogy az ember kapkodni kénytelen a levegőt. Kényelmetlen tud lenni, ugyanakkor fergetegesen vicces is.” (Sarah Crompton, What’s On Stage) Az előadás az Átrium, a Kultúrbrigád és a KULT2 előadása. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata