Zöld mező, idilli rétek és a legfinomabb jutalomfalatok egész Keleten, amire egy nyáj ácsingózhat. A báránycsapat álmát három komoly pásztor vigyázza terebélyes subáikban. Ám egy este új csillag jelenik meg Betlehem fölött és a bárányok arra ébrednek, hogy a pásztoraik eltűntek. Vajon az ufók rabolták el a pásztoraikat, vagy igazat mondott az a kecske, és valóban ahhoz a híres újszülötthöz siettek el, aki állítólag, ha nagy lesz, megmenti majd a világot? Egy szempillantás alatt mozgásba lendül a birkanyáj. Ez nem csak egy szimpla éjszakai túra lesz. Ez egy igazi bátorságpróba. Gyors létszámellenőrzés. Első bárány, második bárány... ajj, legalább ezerig kéne tudniuk számolni, hogy megszámolják magukat. Útra kelnek, hogy meglátogassák a kisdedet. De talán mégsem olyan könnyű egy ilyen izgága birkanyájat felnőttek nélkül együtt tartani. Vajon mit lehet ajándékba vinni a kisdednek? És miért keresik őt olyan kétségbeesetten a farkasok? Egyáltalán hova tűnhettek el a pásztorok? A nyáj lelkesen keresi a kérdésekre a választ, amíg a sor végén kullogó Utolsó bárány mindig ugyanazt fújja: „Pont ilyen látogatókra vár az újszülött gyermek, mint mi vagyunk. A betegekre, a vakokra, a sántákra és a totál flúgosokra. Az efféle szerencsétlen lúzereket kézcsókkal fogja köszönteni.” Az Ulrich Hub karácsonyi meseregényéből készülő előadás rendhagyó perspektívából, sok zenével és még több humorral meséli el Jézus születésének igaz történetét. Az előadáshoz Mozgató foglalkozás készül.
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Diótörő - Klasszikus mese-show, újragondolva.A történet kezdetén megismerhetjük Masát, Mását és Lujzát, a három testvért, akik a szeretet ünnepén kiosonnak a nevelőintézetből és az utcán az embereket nézik, ahogy készülődnek karácsony ünnepére. Mikor kiürül az utca és a gyerekek is visszatérnek az intézet falai közé, az angyalok Drosselmeier főangyal vezetésével összegyűjtik az intézetnek szánt ajándékokat és a nagyterembe varázsolják a mesés színekben pompázó karácsonyfa alá. Drosselmeier varázslatos műsorral kápráztatja el a gyerekeket és egy különleges Diótörő-figurát ajándékoz Masának. Minden gyermek az ajándékával indul el aludni. Masa álmában a Diótörő-figura megelevenedik és megfutamítja a rájuk támadó Egérkirályt és hadseregét. A győztes csata után magával viszi a kislányt a mesék birodalmába.A történet egészét áthatja a karácsonyi hangulat, melyből az őszinte szeretet tükröződik. Alkotók, előadók: a klasszikus történetet átdolgozta és színpadra alkalmazta: 4 for One Díszlet: Magyar Romana Koreográfia: 4 for One(Sárközi Gyula, Jurányi Patrick, Kovács Zsolt, Kováts Gergely Csanád)Smink: PG (Pál Gergely)Előadják: a Sárközi Gyula Társulat tagjai, valamint a Madách Musical Tánc- és Színművészeti Iskola és Szakgimnázium növendékei
Mesejáték azoknak, akiknek már a szülei is ezen a regényen nőttek fel. Az emberszívű kiskamasz izgalmas története sokkal több, mint tündérmese. Igazi emberi történet szerelemről, hűségről, gonoszságról, barátságról, elfogadásról, hegedűről, fuvoláról, gitárról és fügefáról.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
Kápráztató csodákkal vár a Fővárosi Nagycirkusz új műsora! Karácsony közeledtével egyre nő szívünkben a várakozás a csodára, az égi ajándékra, a szeretet beteljesedésére, a fényesség megszületésére. A gyermekek kíváncsian, izgalommal telve figyelik a fa alatt felbukkanó ajándékokat, amelyek kalandos, szórakoztató játékokat ígérnek. A Fővárosi Nagycirkusz téli, Csodaláda című műsora elhozza nekünk a karácsony csodáját! A mi cirkuszi csodaládánk is megannyi titkot rejteget, világhírű, fesztiváldíjas műsorszámok repítik el a közönséget egy olyan varázslatos világba, amelyben a béke, az egyensúly, a játékosság, a bizalom, s nem utolsó sorban a humor éppúgy megjelenik, mint a lehetetlen feletti győzelem, az emberi teljesítőképesség határain túli diadal. Szédületes levegőszámok, lenyűgöző mutatványok, bámulatos trükkök, barátságos kutyák és lovak várják a nagyérdeműt, akiket a világ egyik legjobb bohócpárosa kalauzol végig az előadáson. A Franke & Franke komikus duó a Svédországban, Svájcban, Oroszországban, Olaszországban, Ukrajnában, Kínában és Monacoban megrendezett nemzetközi cirkuszfesztiválokon is rangos díjakat nyert. 2011-ben Anton lett az Év Bohóca Oroszországban. Magyarországon először kíséreljük meg egy, a cirkuszokban szinte alig látható zsáner, a jojó bemutatását Shu Takada hatszoros jojóvilágbajnok japán művész segítségével. A Vietnámból érkező De Tru csoport tagjai egymás fején egyensúlyozva mutatják be lélegzetelállító perzs számukat, az orosz Mikhail Dneprovsky által porondra álmodott, lenyűgöző Antik című magasdrót-produkció izgalmas pillanatokat varázsol a manézsba. Afrika pergő ritmusára mutatja be szédületes duplaszaltóit ikária számában az etióp testvérpár. Magyar fiatalok is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, két tradicionális cirkuszi dinasztia gyermeke, a mindössze 13 éves Kraj Tifani levegőszámmal, a 14 éves Wertheim Deniel zsonglőrprodukcióval mutatkozik be a Fővárosi Nagycirkusz porondján. A fellépések mellett a Baross Imre Artistaképző Intézetben folytatják tanulmányaikat. A Csodaláda című műsor, amely még számos titkot rejteget a nagyérdeműnek, 2023. október 18-tól látható a Fővárosi Nagycirkuszban. „Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” Márai Sándor
Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát, majd megkezdődik az ajándékok átadása. Marika diótörő bábot kap ajándékba. Miután aludni tér, álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek.
Madách Imre nagylélegzetű drámai költeménye a gimnazisták kötelező olvasmánya. A Kolibri Színház előadása nem csak őket, de a kicsivel fiatalabbakat és az idősebbeket is megszólítja.Az alkotók a szöveg hiteles tolmácsolása mellett arra törekszenek, hogy az újszerű színpadi megoldások, a digitális látványvilág és az interaktivitás révén minden korosztály maradandó élménnyel gazdagodjon, megtalálja a mű számára legfontosabb üzenetét. Lesznek, akiket a mű filozófiai rétege indít elmélyült gondolkodásra, míg másokat az újszerű látványvilág, a zene használata, vagy a színészi játék ragad magával. Lesz, aki az Évával, a színről színre egyre öregedő Ádámmal, vagy a Luciferrel átélt kalandokat, a megidézett történelmi korszakokat élvezi. Kihez az Úr, kihez az „ördög” érveiállnak majd közelebb. Lucifer is, az Úr is a teremtést és az embert szolgálja. Ha ezt elfogadjuk, megértjük, hogy a kétkedés a világ megismerésének éppen olyan fontos eszköze, mint a hit, a mese vagy a tudomány.Az interaktív történetmesélés és a digitális technológia új színházi lehetőségeit kutató PlayOn! nemzetközi együttműködés keretében létrejött előadásban a Kolibri Színház szinte teljes társulata részt vesz. Külön érdekessége az előadásnak, hogy Lucifer szerepét színházunk dramaturgja, Horváth Péter József Attila-díjas író játssza. Továbbá közreműködik: Alexics Rita, Farkas Éva, Megyes Melinda, Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Abdulrachimzai Amina mv., Bósz Tamás (KIMI-Kolibri stúdiós) Digitális tervező: Kovács Ivó Videó: Albert Kinga
Kőhalmi Zoltán új önálló estje. Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen titok, amit leleplez, beszél kertészkedésről, kotyogós kávéfőző bűnözésről és homályos próféciákról. Összeesküvés-elmélet hívőknek kötelező!
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Mit tudhat az a mű, amely operaigazgatók garmadájának és a közönségnek is csillapíthatatlan és megszakíthatatlan érdeklődésére tart igényt? Az apró részletek zenei kidolgozottsága, a hétköznapi pillanatok érzékeny kifejezése, a szikár, lényegretörő történetmesélés és persze a drámai pillanatok mellett a melódiagazdagság is mind ellenállhatatlanná teszi a Toscát. A festő Cavaradossi és a színésznő Tosca romantikus, érzékeny szerelmi életébe betör a politika és az operairodalom talán egyik leggonoszabb figurája, Scarpia báró. A szerelmespár női és férfi tagját egyaránt emberi nagysággal emeli fölül a másik iránt érzett szerelem kínzáson, zsaroláson, szenvedésen, végül magán a halálon. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Animációtervező: Czeglédi Zsombor
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Gótikus musicalként szokták emlegetni ezt a különleges zenei ínyencséget. Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére. A többszörös Grammy- és Tony-díjra jelölt Frank Wildhorn és a kétszeres Oscar- és Grammy-díjas Leslie Bricusse műve 1990-ben indult el világhódító útjára, és számos feldolgozásban, számtalan színpadon aratott sikert. Minden idők egyik legnépszerűbb musicalje. Horror, kaland, gyilkosság, káosz - mély érzelmek, magas filozófia, önfeláldozás: mindez egy pörgő, szenvedélyes és lenyűgözően látványos produkcióban. Az előadás rendezője Vincze Balázs.
Nem tudom, mi lesz ez a dolog, de a munka rajta nagyon érdekel. Érdekel, hogy amiket kigondoltam, működik-e. Ennek kulcsa valószínűleg az, hogy van-e más is, aki így gondolja. És ha van, az hány ember. Tézisem szerint sok. Ha tévedek, akkor végképp működésképtelennek nyilváníthatom a szenzort, amivel fel volnék szerelve. De majd akkor beletörődöm.Igyekszünk majd hozzászólni... Jajj, jajj. Vagyis a szereplők igyekeznek majd hozzászólni. Mindenhez. Ahogy az egy kocsmaszerűségben lenni szokott törzsvendégek között. „A beletörődés és a bele nem törődés közti tűnődés volna esetleg a jelenlegi drámánk nekünk, akik a tevékeny vergődést választjuk megoldásul.” – mondja majd talán tudálékosan egy fontos törzsvendég. „A gondolkodás diadala bizonyos kultúrtörténeti korszakokban érvényes áram tudott lenni. Áramütés. Most inkább fölösleges habverés.” – teszi majd hozzá ugyanő. „Mi van? Áramütés?!” – gondolja majd magában egy másik törzsvendég, miközben átismétli a habverés mozdulatait. „Ezt nem értem, magyarázd el!” – teszi majd hozzá a harmadik törzsvendég halált megvető bátorsággal... Szóval ez a fölösleges habverés lesz ez az előadás szerintem. Hacsak nem történik valami szokatlan dolog... „Maradjunk csak szépen nyugodtan élve.” – gondolják majd hőseink. Izgulok. Kocsis Gergely
Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha Ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e? Érdemes-e, a friss jogosítvánnyal vezető feleségünknek tanácsokat osztogatni a forgalomban? Eljön-e az a pillanat egy nő életében, amikor azt mondja: Köszönöm, van elég cipőm, nem kell több. Illetve, hogy mindezek ellenére, miért dobban meg mégis a szívünk, ha belép a szobába?Nos, ezekre a kérdésekre nem tud választ adni az előadás. Viszont számos hasonló kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, öröméről. (Magunk között szólva: inkább nehézségeiről.)Egyszemélyes vígjáték, nyolc különböző karakter, hetven percben. Csányi Sándor előadásában.
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt.Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló, lélekemelő komédiája. Táncosok: Csonka Ildikó, Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Jakab Roland, Horváth Ádám, Czakó Gábor, Matics Roland, Mocsár Patrik, Brunczlík PéterZenészek: Bartek-Rozsnyói Judit / Szentimrei Noémi, Bartek Zsolt / Tóth Csaba, FerencziJános / Peresztegi Attila, Nagy Zsolt / Papp Dániel
Í A DancePro című új sorozatban a magyar kortárs tánc már jól ismert és feltörekvő fiatal koreográfusainak munkái láthatóak. A sorozatban fellépő társulatok nem kötődnek színházhoz – folyton úton vannak és a világ különböző pontjain lépnek fel. Megállnak egy estére és előadásaikon beavatják a nézőket az utazásaik során megismert világokkal vagy épp azzal, ami aktuálisan körülveszi őket és a nézőket. A sorozat szerkesztője Gera Anita, aki előadást követően az alkotókkal beszélget. 1.rész – HEPP Mi lennék ha? Minden. Akkor inkább semmi sem leszek. Dehogy, csak idéztem. Gegétől. Az irodalomtanár reppertől. Bárcsak egyszer lennék akkora, hogy magamtól idézzek! Na, ez is idézet. Mokitól. Na, de akkor legyek már valaki. Mindegy ki. Ha mindegy, akkor viszont jó az úgy, ahogy van. Sőt, úgy a legjobb. Igazából szeretem is, hogy ilyen kis páfrány vagyok. Csak mozizok a polcról. Néha jó lenne, mondjuk, gombának lenni. Varázsolni. De általában beérem azzal, ha zöld vagyok. És jó illatú. Nem kell virág. Akkor már idézettel zárom: Magam adom, megadom magam. Quimby. Ha jobb lennék, az rosszabb lenne. Csuzi Márton és Rácz Réka a személyiség, a jellem tövét keresik. Azok- e, akik lenni akarnak? Ha nem, miért nem? El tudják-e fogadni, hogy azok akik, amik? Hibákkal, gyengeségekkel együtt. Minderre egymásban keresik a választ. A másik tükör, vonalzó: viszonyítási pont számukra. Kellenek egymásnak, hogy önmaguk legyenek. A tánc és a cirkusz nyelvén kommunikálnak, a fizikalitás adja a teret számukra és megoldást is abban találnak. Alkotók, előadók: Csuzi Márton Rácz Réka/Zoletnik Zsófia Zenei szerkesztő: Csuzi Márton Fény: Kovács Gerzson Péter Mentor: Goda Gábor Szöveg: Sára Gergely a.k.a. Gege – Végletek című dalszövegének interpretációja Támogatók: NKA Imre Zoltán Program Inspirál Cirkuszközpont Artus Kortárs Művészeti Stúdió Flying Bodies Fesztivál 2.rész – BOT ÁDÁM – GOSHIWON A goshiwon egy aprócska hálószoba, ami alapvető szükségleti eszközökkel van felszerelve, így lényegében komplett élettérként funkcionál Koreában. Többnyire egy ágyat, íróasztalt, gardróbszekrényt, hűtőt és tévét zsúfolnak be alig 4-5 négyzetméterre. A legjobb az egészben – azon túl, hogy az ágyadban fekve ajtót tudsz nyitni az ételfutárnak -, hogy a papírvékony falaknak köszönhetően nem érzed magad egyedül. És mégis. Úgy éreztem, én is egy goshiwonban élek, amikor megismerkedtem a karantén és a szociális távolságtartás gyakorlatával. Nemcsak arra nyílt lehetőségem, hogy újra értelmezzem az idő kérdését, hanem a fel nem tett, de engem foglalkoztató önismereti kérdésekre még válaszok is érkeztek odaátról, vagyis a szomszédból. Feltörtek bennem, a „paneldzsungel kölykében” azok a gyerekkori emlékek, amik a kis élettér okozta abszurd helyzetekből adódtak, én pedig nevetni kezdtem. És rájöttem, hogy így minden sokkal könnyebb és elviselhetőbb. Összegyűjtöttem hát az élményszerű álmaimat és az álomszerű élményeimet a karanténlét kisebb és még kisebb stációiról, hogy megosszam veled. Csak a hashtag le ne maradjon! Alkotó/előadó: Bot ÁdámAlkotó munkatársa: Lakos FanniMentor: Ladjánszki MártaSÍN Kraft Program mentor: Rácz Anikó
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatótBerényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van. Sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy ő a legközelebbi ember, és hogy milyen sokat jelent a másiknak, és van, hogy azt hisszük, mi vagyunk a legközelebbi emberek, de kiderül, hogy mégsem. Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.
Hajdan szép lányok voltak, az idő azonban eljárt a két Szkalla lány felett. Giza Münchenben él fiával, magányosan, tolószékben. Orbánné Budapesten énektanár. A nővérek nap mint nap felhívják egymást, és mindennap felelevenítik ifjúságukat.
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita