A Grimm testvérek klasszikus meséjében először egy szorgalmas árva lány, később pedig annak lusta mostohatestvére szegődik el hozzá. Mindketten végigjárják a mesebeli másik világba vezető utat, találkoznak a Kemencével és az Almafával, hogy végül mindketten elnyerjék méltó jutalmukat vagy büntetésüket.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
A magyar nyelvterület keleti határához utazunk Felcsíkba. A csíki székelyek által lakott tájegység napjainkban is virágzó és élő tánchagyományaival ismerkedünk, melyet régies jegyei mellett a polgári hatások is tarkítanak, gazdagítanak. Igazi érdekesség lesz a vonós hangszerek mellett egy különleges ritmushangszer, az ütőgardon használata. A csíki székelyek tánc közben kedvelik a tréfás üzeneteket tartalmazó csujogatásokat (táncszókat), egész biztos, hogy az előadás során ezekből is megtanulunk néhányat. Közreműködik: Bem Táncegyüttes utánpótlás és gyermek csoportjaiZenekar: Mihó Attila és zenekaraFelkészítő tanárok: Körtvélyesi Anna, Sosovicza Fanni, Kis-Demeter Erika, Horváth Dániel, Kis István
„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében. Az évről évre megrendezésre kerülő Budapest Ballet Grand Prix a világ minden tájáról fogadja a tehetséges fiatal táncművészeket, hogy próbára tegyék kiválóságukat, tehetségüket és elhivatottságukat. A BBGP2024 számos lehetőséget kínál nekik, hogy előre haladjanak táncművész karrierjükben. Japántól Amerikáig a szakmai iskolákból és együttesekből érkező versenyzők három korcsoportban hozzák ki magukból a legjobbat, klasszikus és kortárs táncokban egyaránt. A középdöntőknek és döntőnek a Nemzeti Táncszínház ad otthont, a záró Gálát a Művészetek Palotájában élvezhetjük a BBGP2024 legemelkedettebb záróakkordjaként. A gálaesten közreműködnek az MTE hallgatói és az est folyamán fellépnek a különböző kategóriák győztesei, dobogósai, és a közöségdíjas versenyzők is. Részletes program: 2024. november 19. kedd 15:00-18:00 közép-döntő 1. 18.00-21:00 közép-döntő 2. 2024. november 20. szerda 15:00-18:00 közép-döntő 3. 18.00-21:00 közép-döntő 4. 2024. november 21. csütörtök 16:00-20:00 döntő 2024. november 22. péntek 19:00 Müpa – BBGP2024 Gála
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. A kínai hercegnő, Turandot megesküszik, hogy egyetlen férfihez sem megy hozzá – legfeljebb ahhoz, amelyik megfejti három kérdésből álló rejtvényét. Egyszerre feszeget mesei és társadalmi-filozófiai kérdéseket Giacomo Puccini utolsó, befejezetlenül maradt operája. Az OPERA új bemutatóját a koreográfusként ismert Barta Dóra teszi színpadra: nőként a legtitokzatosabb operai női címszerep hordozóanyagát. A mozgás- és fizikai színház izgalmas színpadi nyelvén fogalmazza meg a művet, és a commedia dell’arte felől közelít, ahonnan Carlo Gozzi is merített annak idején: az ő darabja szolgál az opera alapjául. A tánc és mozgás nyelvének elvontsága segít abban, hogy a mű filozófiai tartalma kerüljön a fókuszba, miközben a hatalmi szempont is lényeges, hisz nemcsak Turandot számára keres férjet apja, a császár, hanem ezzel Kína számára is új uralkodót… Befejezte: Franco Alfano, Luciano BerioSzövegíró: Giuseppe Adami, Renato Simoni Magyar szöveg: Lami Klára Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
OSZIP – Színészképzés Pécs 14. évfolyam előadása. avagy rejtélyeit megmagyarázni sokfélekép lehet, a mint kinek-kinek esze, bölcsessége, tapasztalása s jó vagy rossz indulata sugallja. Egyszer, hol nem, 1882. április elsején a változás szeleinek zenéi szólaltak fel, amikor Solymosi Eszter, egy fiatal tizennégy éves keresztény szolgálólány eltűnt Tiszaeszláron. Történt már ilyen eset Hajdu-Nánáson is, ott is elveszett egy gyerek és mit ad Isten, már a zsidókra kezdték ráfogni, hogy ők emésztették el… Eszláron sem történt ez másként és az összmagyar érzelem hites tulipános ládája seperc alatt megtelt a vérvád vádjának vallomásainak égbekiáltóan érces érzéseivel, hogy mire az ember észbe kapott, már az ármányos eszlári zsidókról beszélt az egész ország, sőt a világ is. Mert a vérvád komoly dolog, nem dobálózunk csak úgy vele: rituális célból ne süssünk már bele keresztény gyermekvért a húsvéti kovásztalan kenyérbe, de nem? Hát így gondolta ezt bíró, csendbiztos, pandúr, a falusiak apraja-nagyja, sőt, még egy országgyűlési képviselő is. Innen pedig már csak egy bakugrás, hogy szép magyar anyaföldünk búkoszorúzta tarlóin szárba szökkenjék az Országos Antiszemita Párt termékeny magva… De ne szaladjunk ennyire előre! A tárgyalást ezennel megnyitjuk! nyilvános tárgyalás szünet nélkül, mely ezer éve tart a tiszaeszlári vérvád számtalan elbeszélését megvizsgálván. Gasztronómiai szakértő: Urbán Tibor Osztályvezetők: Novák Tímea és Józsa Richárd Játsszák: Horváth Norman, Koós Csenge, Pálfi András, Rózsa Gabriella, Tóth Rea, Török Lili 13.évf., Vámberszki Kíra, Micsik Péter 13.évf., Radványi Róbert 13.évf.
Mefisztóland fővárosának ünnepelt színházában vagyunk, ahonnan – nagyon úgy fest – mennie kell az eddigi igazgatónak. Az Elnök és az Aorta, telibeszarva a Nyolcak tanácsát, új igazgatót akar a társulat élére. Legyen a színjátszás végre egészséges és derűs, ne szolgálja a nemzetközi jakobinus erők luciferi esztétikáját. Mert a kritikai gondolkodás bűn Mefisztólandban. Önök, kedves nézők, végignézhetik, hogy ebben az ördögi helyzetben mit tesz a társulat: ki milyen és mekkora alkut köt, hogy mentse a bőrét. Az emberek Mefisztólandban is emberek, hiába jár közöttük sántítva maga Mefisztó. Lesz, aki lázad, lesz, aki boldogan adja magát oda a Sötétségnek, és lesz, aki észre sem veszi, hogy már elveszett a lelke. 2015/16-ban a berlini Maxim Gorki Theater felkérésére írtuk ezt a darabo. Szeretem úgy látni, mint egy bizarr atlaszt, csodakamrát, szörnygyűjteményt: alaposan feltérképeztük, milyen szintjei és mélységei vannak a megalkuvásnak, milyen változatos formákat öltve tud meghajolni az emberi gerinc. Az Európa-szerte növekvő populizmus és nacionalizmus hatását szerettük volna megvizsgálni a művészetben. Klaus Mann Mefisztójának elemeiből kiindulva egy sötét és szabadszájú komédiát írtunk, amelyben egy – épp a Mefisztót próbáló – társulat tagjainak keserves megpróbáltatásait követjük végig. Akiknek nem sok esélyt adunk sajnos, mert egy ponton maga az Ördög fog megjelenni. A mostani szövegváltozat kifejezetten a Katona József Színház számára készül, új történetszálakkal és karakterekkel alakítjuk a társulat színészeire
Elszabaduló színházi fantázia vadregényes normalitásunkról. Budapest, 2024.Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do? Az Örkény Színház társulatára íródó történet korunk emberének lelkiállapotát, szorongásait, félelmeit ütközteti a naiv, gyermeki őstörténetek tisztaságával, hogy megragadhassunk valamit a létezés céljából és abszurditásából. Sound Design: Keresztes GáborMédia Design: Újvári Bors, Fekete MátéVideó: Bodor Balázs
Egy átlagos napon elindulsz hazafelé, de nem találod az utcát, a házat, ahol laksz. Talán évek teltek el észrevétlenül, vagy csak elfelejtetted reggel bevenni a gyógyszeredet? Vagy egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete? Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Ebben a darabban egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.
Családtörténet. Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A Régimódi történet önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban, sztár szereposztással. Kislenke: Tournecuillert Lili / Mogyoró VirágStenzinger: Sinka EdinaLórika: Nagy FerencÁcs Lajos: Horváth BarnabásBartók Bella: Kucskár KamillaGerecz: Varga LeventeHalmi: Brunczlík PéterTánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab RolandZenész (cimbalom): Gódor ErzsébetZenész (hegedű): Ottlik Ádám
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
Art Színtér előadása. A Művészetek Völgye és az Art-Színtér közös előadása. A Mr. és Mrs. egy olyan prózai előadást ígér,amelyben megpróbáljuk létrehozni a kapcsolatot az öt különböző élethelyzetben lévő női és férfikarakter között. Rettentő sok humorral, drámai pillanattal szeretnénk megajándékozni a nézőket.Janza Kata és Szabó P. Szilveszter számára is sok új kihívást tartogat a produkció. Kik ezek a férfiak ésnők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülményekváltoznak? Ha változnak, miért változnak? Furcsa titok lappang a háttérben. Önökkel együtt talánsikerül megfejtenünk….
Lackfi János és kreatívírás-tanítványai sistergős koktélt kevertek nekünk, a Momentán pedig hozza a szokásos tűzijátékot. Tudtátok, hogy a szavak tűz-és robbanásveszélyesek? Hiszen beléjük sűrítve ott van minden vágyunk, célunk, fájdalmunk, haragunk, örömünk! Ha egyszer kiszabadulnak, lesz nagy ihaj-csuhaj! Kirobban belőlük az összes Hufnágel Pisti, akikhez nem mentünk férjhez! Az összes szomszéd Mancika, akik falatnyi, vérforraló fehérneműket teregetnek az erkélyen. Az összes Okos Jóska, akik a világ minden kocsmapultját statikailag támasztva megmondják a tutit. Az összes gyerekkori fuldokolva cigizés a bokrok bunkerében. Az összes munkahelyi visszanyelt düh, hogy az a jó neonfényes égbolt szakadna rá a... Az összes domboldalon röhögve legurulás zölddel összekent ruhában. Az összes kutyadögönyözés, lemenő napba bámulás, vízbe csobbanás, fülbe visszajutott sunyi pletyka, hunyt szemmel letüdőzött savgerinc, elfújt szülinapi gyertya, biciklin szembefújó menetszél, leégett arcbőr, ujjakról leeszegetett málna, meglapogatott baráti hát... És még annyi minden. Általában erre azt mondják, élet... Lackfi János és kreatívírás-tanítványai ilyen sistergős koktélt kevertek nekünk, a Momentán pedig hozza a szokásos tűzijátékot. Porral oltók kíméljenek!
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
A Trojka Színházi Társulás feldolgozásában a színészek több szerepet játszanak. Közvetlen és természetes módon hangolják át a nézőket egy családi történet privát tanúivá.
Bánya-trilógiával híressé vált erdélyi drámaíró, Székely Csaba legújabb színdarabját a tízparancsolat ihlette, amelyet a Radnóti Színházban láthat először a közönség. A 10 tíz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy – akárcsak egy bűnügyi sorozatban –, fokozatosan bomlanak ki egymáshoz fűződő viszonyaik, lassan tárulnak fel egymás sorsát keresztező életútjaik. Mind a tízen megszegnek egy bibliai parancsolatot, elkövetnek valamilyen bűnt. De vajon mindenki bűnös, aki bűnt követ el? Székely Csabát sokan a „magyar Martin McDonaghként” emlegetik, és ebben a művében sem hazudtolja meg önmagát: a súlyos kérdéseket a rá jellemző fekete humorral ragadja meg, tragikus és groteszk helyzeteket vonultatva fel. Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért. „Kíváncsi voltam, hogyan állunk ma a keresztény erkölcsi törvényekkel, főleg, amikor kénytelenek vagyunk megszegni őket. Ezért olyan élethelyzeteket, sorsokat igyekeztem bemutatni, ahol az emberek, akár önhibájukon kívül, vagy mert választás elé kerülnek, megszegik valamelyik parancsolatot. A néző pedig eldöntheti, hogy ez bűn-e, elítélendő-e.”Székely Csaba „A próbafolyamatot úgy képzelem el, hogy a színészekkel elmerülünk ebben a témában, kifaggatjuk egymást, személyessé tesszük egymás számára a darabot. Ezt az önmagunkban való elmélyülést meg kell tennünk. Én magamnak is tartozom ezzel, hiszen csak akkor válik majd a néző számára is személyessé az előadás, ha magunk is levetkőzünk. Ha válaszolunk arra, hogy meg tudok-e felelni legalább egy parancsolatnak. Vagy háromnak. Megvizsgáltam, nem állok valami jól. Sem én, sem mi.”Sebestyén Aba
Angliában vagyunk, London mellett.A Forgószínpad elnevezésű színészotthon nappalijában szoktak teázni, kötögetni, kártyázni a hajdani színésznők, az otthon lakói. Egy napon beköltözik Lotta, a valamikori híres díva. Itt él egykori riválisa, May, akivel harminc éve haragban vannak, s az enyhén szólva bolondos Sarita is, aki piromániás kísérleteivel többször kelt riadalmat, sőt szobáját is sikerül felgyújtania. A tragikai pózokban tetszelgő Mary, a csípősnyelvű Cora, az otthon katonás igazgatónője, a jólelkű titkárfiú, az újságírónő és a többiek sorsa mind összefonódik Noël Coward vígjátékában.Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.