Életrajzi stand up est. Folytatódik a tavalyi évadban nagy sikerrel debütált EGY ÉLETEM életrajzi stand up sorozat, amiben híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és kalandokról. Személyesség, humor, kitárulkozás – ezek az Egy életem estek kulcsszavai. Itt a forgatókönyvet valóban az élet írja. Thuróczy Szabolcs az egyik legnépszerűbb magyar színész. Rengeteg filmben (Tiszta szívvel, Larry, Drakulics elvtárs, Koccanás), sorozatban (Aranyélet, Társas játék, Besúgó), színházi előadásban (Pintér Béla Társulat) láthattuk. Minden figurából képes izgalmas, összetett karaktert felépíteni. Pedig nem is színésznek tanult, soha nem felvételizett a Színművészeti Főiskolára. A tirpák Robert De Niro – színész barátai csak így hívják. És a jó poénoknak mindig van alapja. A nyírségi fiú eleinte focistának készült, a Nyíregyházi Spartacus középpályása volt 18 éves koráig, ami után megszólította őt a művészet. Szülői nyomásra elvégezte a jogi egyetemet, de közben Gaál Erzsébet és Zsótér Sándor előadásaiban szerepelve átesett a színpadi tűzkeresztségen, majd beindult vele az élet: jöttek a felkérések, a filmek, a kihívások. „Egy élete, egy halála” – Thuróczy Szabolcs ezen az estén kiáll a nézők elé és elmeséli az életét. Látvány, VJ: Virgács Niki
Ki ne ismerné Hamupipőke, az árva leány történetét, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei elnyomnak, akinek arcocskáját összekormozzák, toprongyosan járatják, mégis ő nyeri el a herceg szívét? A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb. A szerzőpáros a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektanig mindent beleszőtt a történetbe, mindezt úgy, hogy a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtető legyen. Szem nem marad szárazon, olyannyira érzelmes, ugyanakkor a kacagás is garantált. A látvány minden eddigit fölülmúl, hiszen az Operettszínház új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát.
Első királyunk, István életének utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő, utolsó feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre? A nemrég alapított magyar állam tele van feszültségekkel, a régi és az új hit harcban áll egymással. A régi és az új rend kibékíthetetlen ellentéte miatt István király joggal érzi, hogy nem csak egész életének munkája, de a teljes magyarság jövője forog kockán. Olyan döntés előtt áll, amely meghatározza majd népének sorsát mindaddig, amíg magyarság lesz a világon. Az ország és a nép történetének ez a pillanata eldöntetett. Ám a konfliktusok, melyeket Sík Sándor megmutat e megrázó történelmi drámában, ezer éve itt vannak velünk. Lehetséges-e harmóniát teremteni az Ázsiából érkezett magyarság ősi, pogány hite, szokásai, magatartásformái és a keresztény hit, az „európai” életrend között? Élhet-e az ősi magyar hagyomány és a keresztény tradíció békében együtt? Élhet-e egyáltalán a magyarság bármelyik nélkül? Az István király döbbenetesen aktuális volt már 1934-ben is, abban a korszakban, mikor annyi tragédia történt Magyarországgal és Magyarországon. De nem kevésbé húsbavágó ma sem, mikor végletekig polarizált, széteső világunkban őszintén és tisztán szembe kell nézni önmagunkkal, hogy megtalálhassuk azokat a közös értékeket, melyek mégis összekötnek, amelyek erőt adnak, amelyekre közös jövőnket tudjuk építeni. Közreműködnek a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói: Buvári Lilla, Földi Csenge, Gyimesi Ádám, Gyöngyössy Csenge, Gyulai Marcell, Kalivoda Imre, Kelemen Márk, Kovács Boglárka, Ladács Fanni, Maczky-Kő Bálint, Rajnai Lázár, Szentiványi Nikolett.
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifj.Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. Közreműködik: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Ágoston Krisztina, Bálint Barna, BiczóAnna, Drahota Albert, Fehér Laura, Forrás Adél, Harangozó Boglárka, Kolozsvári Ádám, KóborBalázs, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Orosz Gergő, Papp Tamás, Rábaközi Gergő,Rimár Izabella, Safranka-Peti Zsófia, Stohl Luca, Szabó Rebeka, Szigethy Norbert, Tokai Rita,Tóth Brigitta, Viola Péter, Vitárius Orsolya, Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Báthori János, Bettermann Rebeka, Bille Gergő, BrunnerBence, Cser Huba, Donáth Gergő, Dörnyei Szabolcs, Görbicz Fülöp, Kalocsai Eszter, Kiss-VargaRoberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kovács Tamás, Mester Dávid, Paczári Viktor, Pintér Ferenc,Raboczki Balázs, Sárdi Ádám, Standovár Mátyás, Szentgallay Verekedés: Balázs László Sztepp: BÓBIS LÁSZLÓHangszerelés: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID Elektronikus hangszerelés: TERJÉK GÁBOR
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
,,Olyan volt sokáig, mint valami lényecske. Se nem lány, se nem fiú. Mint egy nagy üres szív, ami még minden előtt van és az életért, szeretetért könyörög, nap mint nap, év után év. Mintha az ediigi jelentéktelen élete arról szólt volna, hogy megtanuljon élni, hogy minél inkább a többiekhez hasonlóan éljen, de leginkább életre keljen. Tudom, hihetetlen, hogy mindez azért történhetett, mert egyszer valaki otthagyta a kórházban, mert az, aki világra hozta, nem őt választotta.”
Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő.
Eva nem igazán akart anya lenni. Főleg nem egy olyan fiúé, aki 16 évesen úgy vonul be az amerikai történelembe, mint az első tinédzser, aki számszeríjjal gyilkolta meg hét iskolatársát, egy menzai dolgozót és az egyetlen tanárt, aki valaha kedvelte őt. Két évvel később Eva megpróbál rendet tenni a benne lévő káoszban, és kegyetlenül őszinte levélírásba kezd elidegenedett férjéhez. Eva, aki egész életében képtelen volt megbékülni az anyasággal járó áldozatokkal, most attól fél, hogy a saját fia iránt érzett ellenszenve felelős a tragédiáért. Lionel Shriver amerikai írónő Orange-díjas regénye a mai napig betonszilárd tabukat feszeget; a gyerekvállalás előtt álló nők félelmeit és az anyai szeretetre való képtelenséget. „Az állandó dühösség leple alatt, fedeztem fel döbbenten, egy kétségbeesett kisfiú lapult. Kevin nem őrült volt, Franklin. Hanem szomorú.” Fordító: Komló Zoltán
A DANTE Közösségi Alkotótér és a Másik Produkció előadása.Mihez kezd a hatalommal két fiatal Magyarország déli határvidékén a migránsválság közepén? El lehet-e némítani a lelkiismeret rémálmait? “Az igazán bűnösökért a varjúkirályt küldi a sátán. Kivájja a szemüket és megeszi a szívüket. Emberteste van és varjúfeje. A széllel repül és a szentségtelen órán jön a bűnösökért, hogy minden szeretetet kivájjon belőlük.”Elkerülhetjük-e a sorsunkat?“Átokháza. A kunok miatt nevezik Átokházának. Ők mondtak átkot a földre, és mindenre, ami a földből fakad. Ameddig a szem ellát, itt minden átkozott.”Az előadás különlegessége, hogy minden szereplőt három színész kelt életre. A szerzőrőlJászberényi Sándor - író, újságíró, haditudósítóA szerzőről kritikusai úgy fogalmaznak, hogy a legkevésbé sem folytatja a magyar vagy aközép-európai prózahagyományt, radikálisan kilóg a magyar szépírók sorából. Tibor Fischererről a Guardianban azt írta: „Jászberényi a magyar irodalom kontextusában egy veszélyeseretnek, egy ólmosbotot lóbáló vadállat.”Jászberényi A varjúkirály és tizennégy más történet erejéig hazatért a Közel-Keletharctereiről, hogy halálról és születésről, barátságról és elengedésről, a házasság magányáról,a magát megbosszuló gyermekkorról meséljen nekünk a minimálpróza kemény, kopogónyelvével és férfiak nagyon is beszédes csendjével. De az igazi frontvonalak, ahogy akorábbi, keleti történetekben, úgy most sem a sivatagban, kopár fennsíkokon, szétbombázottvárosokban húzódnak és nem két hadsereg áll egymással szemben. A harc most is a szereplőklelkéért folyik, értük harcol a jó és a rossz, vagy ha úgy tetszik, Isten és Sátán vagy éppen aVarjúkirály.
Friedrich Schiller: Stuart MáriaKálnoky László fordítása alapján a szövegkönyvet készítette Sándor Júlia és Nagy Péter István Két királynő. I. (Tudor) Erzsébet az angol trónon, Stuart Mária skót királynő az ő fogságában. Sorstársak, rokonok, ellenségek. Ketten vannak, de se az angol trónon, se a férfiak szívében nincs helye, csak egynek. A börtön szűk, a vád hamis, az ítélet halálos. A rang kötelez, a nép követel, az érdekek kényszerítenek. Az egyiknek halnia, a másiknak ölnie kell. Minden eldőlt már, de még minden megfordulhat: ez az utolsó előtti pillanat. Egy férfiak által kitalált világban, ahol a politikai érvényesülés kíméletlen mészárszék-logikája uralkodik minden felett, két nő áll szemben egymással - és képükben a szabadság fordul szembe az önkénnyel. De lehet-e esélye előbbinek az utóbbi felett? Két királynő a két térfélen. Az egyikük beletörik, a másikuk hozzátöri magát a rendszerhez. Jelmez kivitelező: Vas Kitti
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja a szórakoztató és elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, és pontosan erről szól Michael McKeever színműve, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak. Ezt a világot elég jól ismeri a szerző, aki sokat díjazott színész, rendező is, számos művét játsszák szerte a világban – Amerikától Európán át Ausztráliáig. Edward, Mallory és Christian – egy család, három generáció, két és fél színész. Edward már mindent eljátszott. Egyszer még színpadra lépne saját lányával, Malloryvel, a Broadway-sztárral, aki éppen azt fontolgatja, vissza kellene vonulnia, a zeniten abbahagynia. A színészdinasztia harmadik tagja Mallory fia, Christian, az egykori gyerekszínész, akit végül nem vonzott a színház, sem a film, és a kulisszához csak a családi házban kerül a legközelebb anyja személyi titkáraként. Voltaképpen egy család sorstörténete a Végszó – szellemes színházi helyzetek, „végszavak” közé téve öröklött generációs kérdéseket, kételyeket, az elődök hibáit, az utódok győzelmeit. Vajon úgy élünk, úgy szeretünk, úgy gondolkodunk, ahogyan az ősök? Persze egy olyan családban, ahol a színház az első, ahol a szellemes megjegyzés előbbre való, mint az őszinte szó, ahol soha senki nem érezheti magát érzelmi biztonságban, nem könnyű boldognak lenni. Michael McKeever darabjának szereplői harcolnak egymással, a véleményekkel, a kritikákkal, az intrikákkal, de főként az érzelmekért, a szeretetért küzdenek, hogy végre megtudják egymástól: szüksége van-e még rájuk a családnak. Aztán a valós életből hirtelen belekerülünk a Lear király közepébe…
"Ez az előadás nem önálló est, nem koncert, nem zenés önvallomás, nem egyéni műsor vagy sanzoncsokor. Pontosan mi sem tudjuk, hogy mi, és nem is akarjuk meghatározni. Dalokat fogok énekelni, újakat és jól ismerteket, amiket szeretek, amikhez kapcsolódni tudok vagy hozzám kapcsolódnak – műfaji megkötés nélkül. Évek óta tervezek egy ilyen estét. Most értek össze a szálak, most találkozott az az alkotócsapat, akikben megbízom, és akik nélkül hozzá se mernék kezdeni. Mindent ki kell várni, hogy megtörténjen." (Takács Nóra Diána) Az előadásban részletek hangzanak el Jónás Tamás Cigányidők című írásából és Tina Turner Én, Tina című önéletírásából. Énektanár: Berecz BeátaIrodalmi munkatárs: Ari-Nagy BarbaraRuha: Frank Mónika
Mulatós és kísérleti elektronikus zene, mulatós tánc és kortárs tánc. A mulatós műfajokról mindenkinek van véleménye. Van, aki nem tudja elviselni sem, van aki rajong érte. Ám legyen szó esküvőről, tavaszi bálról, vagy születésnapról, szinte elkerülhetetlen a találkozás a mulatós zenével, és az arra lejtett tánccal. Hogyan fognak visszaemlékezni erre száz év múlva? Mi a hagyomány, és mi az élő kultúra? Előadásunk másik komponense az elektronikus zene, melynek karakterét a hyperpop stílus szétroncsolt, torzított, rétegzett és naiv hangzásvilága adja, mely reflektál a digitális terek olykor mindent és mindenkit kiégető információáradatára. Ennek a két irányzatnak a keresztezésével szeretnénk párhuzamot állítani azoknak az életben található ellentéteknek az együtt létezésére, melyek sokszor oly nehezen áthidalhatók. Egy szélsőségesen megosztott társadalomban ez a darab közös platformként kíván szolgálni a különbözőségek együttélésére. Horváth Nóra és Oláh Balázs 2021 januárjában kezdték el első közös kutatásukat. Érdeklődésük és munkájuk kiindulópontjai a Magyarországon élők aktuális tánckultúrájának kutatása, dokumentálása, emellett kitartó törekvésük, hogy új kommunikációs csatornákat találjanak, amelyeken keresztül különböző társadalmi közegekből érkező nézőket lehet megszólítani. Céljuk, hogy a Budapestre koncentrálódott kortárstáncot a művészethez nehezebben hozzájutó közösségek számára is elérhetőbbé tegyék. Művészetükben a jelenkor szociális táncait, mint például az urbánt, vagy a néptáncot, a kortárs előadásokra jellemző dramaturgiával viszik színpadra, ezzel alkotva új formanyelvet, miközben arra is figyelnek, hogy ez szélesebb közönség számára is értelmezhető legyen, de a nyers fizikalitáson keresztül őszintén és radikálisan reflektáljon a mai társadalmi kérdésekre, problémákra. Doszpoth Rebeka - produkciós vezetõ Az előadás stroboszkópot, füstöt, vaksötétet és erős hanghatásokat tartalmaz.
Retrófuturista kémdráma - a Budapesti Anarchista Színház előadása. "A darab 2177-ben játszódik, miután az emberiség kihalt és csak a magyarok élték túl akatasztrófát. A maroknyi túlélő egyetlen esélye, ha képesek leszámolni utolsó ellenségükkel: aszerelemmel." Fénytechnika: Majoros Cserne Látvány/jelmez: Zalai Ágnes, Pintér Vivien Dramaturg: Kalmár Lalita Webdesign: Sas Orsolya
Szórakoztató jelenetek 4 nőről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is.Tabumentes, formabontó, zenés vacsoraszínházi előadás 2 részben.Tavaly még lecsúszott két Bacardi Breezer, idén már két számmal nagyobb a blézer. Korábban hajnalig nyúltak az óriás bulik, manapság óriás méretűek a bugyik.Tűsarkú helyett könnyű topogó, szexi férfiak helyett egy pelenkás totyogó.Partyktól volt hangos nemrég minden szombat. "Hol a cumi?" - mostanában ez gyakori mondat.Felborult hormonháztartás - magasztos érzés -, ez már az anyaság, nincs itt semmi kérdés.Szórakoztató jelenetek nőkről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 11.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 10.900 Ft