Köv3sd 4 f3hér nyul4t! 4z 3lméd játsz1k v3led! 4 v4lóság v4lósz3rűtlenn3k tűnh3t, 3gy ál0m ped1g sz1nt3 kézz3lfogható4n igaz1nak. M1ért ves5zük még1s b1zt0sra, h0gy 4 m1nk3t körb3v3vő v1lág 4z, am1nek látsz1k? M1 v4n akk0r, h4 az 3lménk 3rej3 n3m csupán illúz1ót ter3mt, hanem valóság0t is alkot? Mi v4n akk0r, ha mind3z csupán tényleg 3gy hiba a mátrixban? Én csak a kérdést teszem fel, a választ neked kell megtalálnod. Csakhogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóst a mások, vagy a magunk által keltette illúzióktól. Az elménk azt hitet el velünk, amit csak akar. A kérdés, hogy ezt a végtelen erőt, lehet-e irányítani? Németh Gábor új, interaktív műsorában az emberi elme hatalmának rejtelmeibe kalauzolja nézőit, ahol a v4lóság és illúzó játék4 m3gmut4tja, mily3n mély 4 nyú7 üreg3… Szereposztás:Bűvész: NÉMETH GáborBűvész segéd: NAGY (nox) Tamás Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeVezető technikus: HAMZA AttilaVizuál: ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI Brigitta
Egy furcsán hétköznapi kÓrtörténet"Ez az én világomAz én elmémAz enyém minden téveszmémEz az én országomAz akaratomMindenemet bemutatom"/Ricsárdgír: Éndalom/Rozi néni nyugdíjas. Roni a húszas éveiben jár. Rozi néni minden nap mesél a növényeinek. Roni fülében folyton Ricsárdgír bömböl. Rozi néni állandóan beszél, Roni általában hallgat. Két nő, két idegen. Két rokon, akik sosem találkoztak. Most két hetet kénytelenek együtt tölteni mielőtt mindketten új életet kezdenek.Bár ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól, a külvilág számára mégis egyformán láthatatlanok.Furcsák. Mint ahogy egymás szemében is. Két hét alatt megismerik a másik szokásait, félelmeit, vágyait és olyan titkait, amik segítenek lezárni a múltat. A sok szívszorító pillanat között egy dolog állandó: a humor.Hogyan válik két magányos ember egymás családjává?A FeLeMáS két kirekesztett ember egymásra találásának furcsán hétköznapi története. Zene: Ricsárdgír együttesLátványtervező: Kovács DorkaRendezőasszisztens: Gazder Adél
A műsorban szereplő légi felszerelések törékenyek, nem biztonságosak és használatra alkalmatlanok. A szereplők bolondok, akik folyton megpróbálnak rajta fellépni, és sok energiát fektetnek egy olyan csatába, amelyet már elvesztettek. Végül szembesülnek a kérdéssel - hogyan kezeljék a kudarcot? Melyik az a pont, amikor abbahagyod a próbálkozást, feladod és elfogadod a kudarcot? Hogyan lépsz tovább? Az előadás a szabadságról beszél, amely felismeréssel jár: a siker és a kudarc fogalma csupán elménk konstrukciója. Dora Komenda építész és autodidakta cirkuszművész a horvátországi Splitből. 2015-ben építészmérnöki diplomát szerzett, és ezzel párhuzamosan felfedezte a cirkuszt, azóta mindkét szakágban fejlődik. Performanszokból, előadásokból és multimédiás kiállításokból álló portfóliója építészekkel, zenészekkel, képzőművészekkel és animátorokkal való együttműködésekben gazdag. 2018. óta a Cirkus Kolektiv művészeti vezetőjeként dolgozik, 2021-ben pedig két társával együtt megalapította a Kolektiv tri építészirodát. szerző: Dora Komendatolmácsok: Barišić Klara, Georgina Cassels, Georgiana Johnsonfénytervezés: Domagoj Šoićhangtervezés: Mišo Komendaprodukció: Cirkus Kolektivkoprodukció: circusnext
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
Lenni vagy nem lenni? – Micsoda kérdés! – harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője, hogy aztán egy-egy rövid egyfelvonásos erejéig a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is feltűnjenek az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merüljenek a feledés színházi süllyesztőjében. Arcukon Akárkimaszkkal.Az amoralitásként aposztrofált színdarabban a középkori moralitás allegorikus figurái színházi szerepekké változnak. S mint ilyenek, dramaturgiai funkcióvá redukálódnak – a szerző meghatározása szerint: „a jelenetekben három aktív cselekvő vesz részt: Beszélő, Ellenlábas, illetve Rezonőr”. Minden esetben azt tükrözik, ahogyan funkcióvá, fogyasztóvá, konzumlényekké redukálódnak e posztmodern társadalom tagjai.A történeteket a halál motívuma köti egymáshoz. Borbély egy színházi előadás keretein belül képzeli el a „testet öltött” Halált, azaz a színház segítségével testet ad a Halálnak, és hogy a megtestesülés gesztusának hangsúlyt adjon, állandóvá teszi annak színpadi jelenlétét. A bizarr helyzet következtében folyamatosan érzékelhető az elszámolás kényszere. A szélsőséges hangulatú jelenetekben rendre visszatér a szembesülés, az élet átértékelésének motívuma. Az állandóan jelenlévő Holttest az állandóság és a ciklikusság érzetét is biztosítja. A mű folyamán több szereplőt is elér a halál: Lecsúszott Értelmiségit, akció-vadász Beteges Nőt, Tőzsdéző ügynököt, Jehova Tanúját, Banki Alkalmazottat, Pénzbehajtót és még a színházi Takarítónőt is. Akárkit. Vokális átiratok John Dowland, Mateo Flecha, Thomas Tomkins és Juan del Encina művei alapján. Vokális átirat: WIDDER KRISTÓF
Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. Az OPERA 2023/24-es Szláv szezonjának egyik legemblematikusabb előadása Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Borisz Godunovja. Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az Operaház színpadára, mégpedig az utóbbi évek törekvésének és hagyományának fényében ez is az ősváltozatban. Vagyis nem a sokak által ismert és leggyakrabban játszott Rimszkij-Korszakov-féle átiratban és hangszerelésben, hanem a magában sokkal nagyobb feszültséget hordozó, sűrített cselekményű, eredeti Muszorgszkij-változatban. Így a darab középpontjában még hangsúlyosabban a szereplők lelki állapota áll: Muszorgszkij árnyalt zenei jellemrajzzal festi meg figuráit. Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében és felfogásában keveredik a történelmi idő a mával, a romantikus-történelmi műből egy mai pszichothriller bomlik ki a horror elemeivel, amelyben egyszerre több idősíkban futnak az események. Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Mogyeszt Muszorgszkij Videótervező: Czeglédi ZsomborMagyar nyelvű feliratok: Avar Katalin Zenei asszisztensek: Doman Katalin, Katona Anikó, Szennai Kálmán, Zsíros LeventeA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Varlaam: Aleksei Kulagin
M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a darabból.
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
“Küldtél már magadnak hangüzenetet? Mert úgy érezted teljesen egyedül maradtál a világgalszemben?Adtál már magadnak jutifalatokat minden elvégzett feladat után, hogy legyen erőd belekezdeni akövetkezőbe?Kerestél már csak azért új feladatot, hogy elfelejtsd az előzőt?Érezted már azt, hogy más nem segít, csak ha felülsz a biciklidre, és addig meg sem állsz, amíg nemfáj mindened?Hogy valami helyzet- vagy perspektívaváltásra van szükséged?És elkezdesz külföldi munkalehetőségeket keresni…Vagy csak bezoomolsz az elmédbe, hogy elutazz egy távoli szigetre…És arra gondolsz, hogy nem a világ teremti a feszültséget számodra, csak néhány ember...És amíg el nem múlik ez a rossz érzés, te fel nem kelsz a kanapéról.Kértél már kölcsön őrangyalt?”Kilenc civil ember, akinek van valami fontos ügye, aki munka után vagy mellett, szabadidejébenönkéntes munkát végez. Sokféle területről jöttek, sokféle tevékenységet végeznek, sok mindenbenazonosan látják a világot, de persze ők sem értenek mindenben egyet. Itt a lehetőség jobbanmegismerni őket: miért kezdtek el önkénteskedni? Mi az ügyük? Mi motiválja és mi akadályozza őket?Mitől félnek? Mi viszi őket töretlenül előre? Saját történeteiket mesélik el a MU Színház színpadán. Alkotótárs/pszichológus: Kovács AdélMozgás: Ujvári MilánÉnek: Fekete Anikó Produkciós vezető: Kárpáti LiliProjektvezető: Erős Balázs Fény: Di Pol Tamás Játsszák: Avarkeszi Kati, Halász Péter, Jánosi Flóra, Kmety Györgyi, Kővágó Veronika, Nádor Zsófi, Paskuj Panka, Pidl Tamara, Surányi Anna
Az előadás méltóságával és csendességével reflektál arra a zavarra és káoszra, ami észrevétlen telepszik rá a mindenségre és szépen felemészt mindnyájunkat. Az elnémultak című verstől (Fehér Renátó) inspirálódva, majdnem azonos munkacímmel készül a Grotesque Gymnastics társulat új előadása. A mi eszközeink a fizikalitásunk, a néma alakunk, a lengőrudakon feszült testeink látványa, lassú mozdulataink, melyekkel néma jeleket karcolunk a levegőbe, hogy felhívjuk a figyelmet a némaságunkba rejtett fontos mondatokra. Felhígult a közbeszéd. Hibásan értelmezett a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabadság is. Akkora zaj van, hogy azt sem halljuk meg, ha valaki éppen nem mond semmit. Aki hallgat, annak beszélnie kéne, aki beszél, annak kussolni. Elértéktelenedtek a szavak. Mert gyüttmentek és prolik zagyvaságokkal harsogják tele az értékes ürességet. Az előadás utaztat az időben. Abba az időbe, mikor még az ikonok figuráinak égbe lendülő keze képes volt felhívni a figyelmet a közelgő veszedelemre. Akkor még éltek olyanok, akik meghallották a csendben a mondatokat. A társulatot 2013-ban alapította Téri Gáspár és Bardóczy Ilka. A társulat előadásainak nyelvezete a hagyományos cirkusznál líraibb, a líránál kíméletlenebb és nyersebb. Koreográfus: Bardóczy Ilka, Téri GáspárAlkotó előadók: Bardóczy Ilka, Téri Gáspár, Kudlák Eszter, Takács LacekElhangzó szöveg: Fehér Renátó - Az elnémultak c. verseZene: montázsFény: Téri Gáspár
“Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.”Apák, fiúk, férjek és a játék. Mit jelent férfinak lenni ebben az évszázadban? Hogyan legyünk férfiak egy patriarchális társadalomban? Mire kötelez és mire ad lehetőséget ma férfinak lenni?A Káva Kulturális Műhely Állampolgári Színházának 4. etapja során október óta minden szerda este 12 férfi gondolkozott és játszott egymással ezen kérdések mentén, és most ebbe adnak betekintést egy színházi előadás formájában. Játszók, írók, résztvevők: Bártfai Gergely Benedek Zsolt Fazekas Csaba Kelemen Zsombor, Kocsis Mátyás Körmendy Boldizsár Nádas Dávid Orsós Krisztián Pipás Olivér, Pop István, Márk Rozbroy Viktor Valaczkai Dávid.Csoportvezető-rendezők: Sereglei András Somorjai Márton.
Az előadás olyan, mint a jó kávé - keserű, mint az élet; fekete, mint a jövő; mégis valahogy furcsán élvezetes. "Schwarz" Matthias Romir "Schwarzclown" című Kunstfigurája keserédes tanulmány egy bohócról, aki a szakadék szélén áll. Az expresszív zsonglőrködés találkozik a depresszív bohózattal és a naiv maszkjátékkal. A "Schwarz" furcsa ötletek és erős érzelmek záloga; egy olyan előadás, amely a bőrünk alá hatol. De mindenekelőtt halálosan vicces. A görkorcsolyás furcsa figura kezében a héliumos léggömb légies könnyedsége groteszk hangot üt meg. A birtoklás buktatóival való játékos küzdelemből hamarosan egy egyszerre megható és mulatságos történet bontakozik ki a megalkuvás nélküli szerelemről. A kudarc művészete logikus végkifejletre jut. Matthias Romir az európai zsonglőr-zenei fesztiválokon nőtt fel, ahol már 13 éves korában felfedezte a fellépések iránti szenvedélyét. A szenvedélyes autodidakta művész a bohózat és a tárgyszínház határán mozgó, zenés, elbeszélő zsonglőrstílusáról, valamint furcsa karaktereiről és mélyreható fekete komédiáiról ismert. A színházakban és utcai fesztiválokon végzett szólómunkái mellett turnézott többek között a Tiger Lillies' Freakshow-val és a Circus Quantenschaummal. Szerző és előadó Matthias Romir Jelmez: Anna Kemp
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
A Süsü, a sárkány színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, mely 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Süsü, a jószívű, egyfejű sárkány, akit a háromfejű apja kitagad, de az emberek befogadják.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Hunor és Magor útra kel egy csodálatos szarvas nyomában, de fényes trófea helyett valami sokkal csodálatosabb a találnak: egy új hazát.A magyar legendák kelnek életre ebben a mesében Turulmadár, égig érő fa, Csodaszarvas és egy mesés kaland.
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
Nàlunkfelé a leányok korán kelnek, a nap első sugaraival hosszan nyújtóznak, lesétálnak a folyópartra, hogy ott csinosítsák ki magukat.” Madárcsicsergős, aprócska falu, valahol a Duna partjàn…valamikor, az időtlen időben…. A Kerekutca minden lakója - a csacsogó leányoktól, az erejüket, ügyességüket próbálgató legényekig, az öreg pásztoron át, a javasasszonyig - egytől-egyig hétköznapian furcsàk, de szerethető figurák, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől meg lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak, egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló. A Kerekutca nem csupán Varga Julcsáról és Basa Pistáról szól, sokkal inkább mindannyiunkról, gyerekekről és felnőttekről, emberi kapcsolatokról egyarànt. Így, hát a dalt; “Kerekutca, kicsi hàz, Benne rózsám mit csinàlsz?” - is sokféleképpen énekelhetjük, ès fejezhetjük be, csak rajtunk múlik merre kanyarítjuk! Közreműködnek: Paár Julcsi - ének, mese, Kiss B. Ádám - ènek a Fitos Dezső Társulat tàncosai, továbbà: Csernók Klára - hegedű Takács Ádám - hegedű Papp Endre - brácsa Könczei Bálint - brácsa Szabó Dániel - cimbalom Bede Péter - fúvós hangszerek Bognár András - nagybőgő, gardon