A MICHAEL mozis portré a világ egyik legnagyobb hatású művészének életéről és hagyatékáról. A film Michael Jackson életét meséli el, túl a zenén, végigköveti páratlan tehetsége felfedezésének útját a Jackson Five-tól egészen odáig, amikor művészetének és kreatív ambícióinak lankadatlan tüzét annak rendelte alá, hogy a világ legnagyobb szórakoztatója legyen. A film eleddig páratlan betekintést nyújt a nézőknek a legenda kialakulásába. Tanúi lehetünk a popkirály színpadon kívüli életének csakúgy, mint szólókarrierje legikonikusabb előadásainak. Itt kezdődött az ő története.
Hogy juthat el az ember egy olyan helyre, ahol egymás után különféle világok állnak meg egy kicsit, ő felléphet rájuk, kiélvezheti az épp elért világ összes különleges, dillis, a miénktől eltérő szokását és szabályát, aztán otthagyhatja, hogy megvárja a következőt? Nem bonyolult. Kell hozzá egy elvarázsolt erdő, aminek a közepén áll a varázslatos titokfa. Ha annak feljut a csúcsára, onnan már csak egy végtelen létrát kell megmásznia… Még szerencse, hogy van három testvér, aki semmitől sem riad vissza, ha olyasmit kell csinálnia, amit a szüleik megtiltottak nekik. Márpedig a Thompson szülők (Andrew Garfield és Claire Foy) csak egyvalamit kértek három rosszcsont gyereküktől, amikor vidékre költöztek: hogy semmiképpen se menjenek az erdőbe, ahol furcsa lények élnek.
1959, Párizs. A Cahiers du Cinéma köréhez tartozó alkotók – köztük François Truffaut és Claude Chabrol – a hagyományos formákkal szakítva új filmnyelvet keresnek. A fiatal filmkritikusból rendezővé váló Jean-Luc Godard első nagyjátékfilmje, a fiatal Jean-Paul Belmondo és a varázslatos Jean Seberg főszereplésével készülő Kifulladásig forgatását készíti elő. Az alkotói folyamat lendületes és újszerű: utcai helyszínek, rengeteg improvizáció, kézikamerás felvételek és merész vágások formálják azt a filmet, amely később a francia új hullám egyik meghatározó alapművévé válik. Richard Linklater fekete-fehér filmje a fiatalos lendületet és az alkotói szabadság felszabadító energiáját ragadja meg, miközben visszarepít a késő ötvenes évek Párizsának közegébe. Egyszerre korrajz és tisztelgés a múlt legendái előtt, amely a filmművészet megújulásának pillanatát és a mozi transzformatív erejét ünnepli.
Bear (Michael Johnston) régóta bele van zúgva a legjobb barátnőjébe, Nikkibe (Inde Navarrette), de sosem tudta összeszedni a bátorságát, hogy elmondja, mit érez. Végül úgy dönt, lépni fog, és keresi az ehhez megfelelő tökéletes ajándékot. A helyi kristályboltban nézelődve különös újdonságra lesz figyelmes. A „egykívánságos fűz” azt ígéri, hogy tulajdonosának teljesíti egy kívánságát. Csak félbe kell törni. Ám amikor Bear előtt végre ott a lehetőség, hogy kiöntse a szívét álmai nőjének, nem tudja összeszedni a bátorságát, hogy megvallja érzelmeit. Ehelyett úgy dönt, ő inkább maga használja fel az egykívánságos fűzet. Azt kívánja: ”Bárcsak Nikki Freeman jobban szeretne engem, mint bármit a kurva világon”, és eltöri az ágat. És Nikki nem csak belezúg Bearbe. Hanem a megszállottjává válik, méghozzá veszélyesen. És mindenki látja, hogy valami megváltozott. A barátok, Ian (Cooper Tomlinson) és Sara (Megan Lawless) joggal szkeptikusak, amikor látják, hogy a két plátói barát egyik napról a másikra egy pár lettek. Nikki olyan, mintha valamiféle transzba került volna. Eltökéltsége annál intenzívebb és veszélyesebb, ha valaki megpróbál keresztbe tenni a kapcsolatuknak. És ahogy Bear kezd rájönni, hogy Nikki már nem önmaga, megpróbálja helyrehozni a kárt, amit egy látszólag ártatlan kívánság okozott, miközben mindenki más előtt leplezni próbálja ezt a titkot. Ebben az új horrorban életre kelnek annak a következményei, ha pontosan azt kapod, amit kívántál.
Húsz évvel azután, hogy először eljátszották emblematikus szerepeiket, Meryl Streep (Miranda), Anne Hathaway (Andy), Emily Blunt (Emily) és Stanley Tucci (Nigel) visszatérnek New York City divatos utcáira és a Runway Magazin sikkes irodáiba a 2006-os világsiker várva-várt folytatásában.
Mit tehet egy magányos birkapásztor a végtelenül zöld angol réteken? George (Hugh Jackman) például azzal szórakoztatja magát, hogy esténként krimiket olvas fel a nyájának. Így aztán, amikor holtan találják, a kosok, birkák és kisbárányok tudják, mit kell tenniük. Mivel a békés angliai falu rendőre nem készült fel ilyen rendkívüli helyzetre, ők maguk látnak neki a nyomozásnak. És nem csalt a szimatuk: valóban bűntény történt, a szálak egyre kuszálódnak, mindenki gyanús, és senki sem ártatlan. A gyapjas Sherlockok és bégető Poirot-k azonban jól ismerik a krimik szabályait, és mindenre hajlandóak, hogy kinyomozzák szeretett pásztoruk halálának okát.
A Mortal Kombat világában nincs tét nélküli mérkőzés. Aki veszít, meghal. Néha az is, aki nyer. Mégis vannak bajnokok, akik habozás nélkül vállalják a küzdelmet. Hiszen tudják, hogy nem csupán a dicsőségért, vagy a győzelem öröméért kell mindent kockára tenniük: az egész világ jövőjét, a fény vagy a sötétség uralmát dönti el, hogy ki kerekedik felül. Kár, hogy Johnny Cage-nek semmi kedve az egészhez. Ő nem szokott verekedni: kivéve, ha filmezik közben… A hatalmas sikert arató videójáték-megfilmesítése új szintre lépett: kegyetlenül, látványosan, megfékezhetetlenül mutatja be az új, mindent eldöntő bajnokságot, ahol pástra lépnek a régi bajnokok – és egy kiöregedett hollywoodi színész, bizonyos Johnny Cage…
A mandalóri és Grogu eddigi legizgalmasabb kalandjukra indulnak. A gonosz Birodalom már a múlté, haduraik pedig szétszéledtek a galaxisban. A szárnyait bontogató Új Köztársaság mindent megtesz azért, hogy megvédje mindazt, amiért a lázadók küzdöttek, s felbérelik a legendás mandalóri fejvadászt, Din Djarint és ifjú tanítványát, Grogut.
Az idősödő francia színész, Robert egyszerűen rajong Victor Hugo műveiért. Minden estéjét egy párizsi színház kulisszái között tölti, ahol előadja kedvenc szerzője írásait. A színpadon kívül azonban szomorú és magányos. Egy véletlen találkozás sorsfordítónak bizonyul számára – vajon újra megtalálhatja a boldogságot a világot jelentő deszkákon kívül is? Az apám és Victor Hugo óda a francia irodalomhoz: Victor Hugo halhatatlan művei mellett többek között Baudelaire és Proust versei és szövegei előtt is tiszteleg.
Egy fiatal pár borzalmas baleset szemtanúja lesz az autópályán, és hamarosan ráébrednek, hogy nem csak ők távoztak a helyszínről, hanem egy démoni jelenés is - aminek Utazó a neve, és ami nem áll le, amíg az életre szóló utazásukat rémálommá nem változtatva el nem kapja mindkettejüket…
A jegyben járó, boldog pár kapcsolata próbatétel elé kerül, mikor esküvőjük hetében váratlan fejlemény adódik.
Több cselekményszál fonódik össze ebben a provokatív, balladisztikus történetben, mely a senkiföldjén játszódik, az évszázad legőrültebb napján. Többnyire esetlegesen kapcsolódnak egymáshoz filmünk hősei és ahogy hajnaltól késő estig követjük őket, egyre plasztikusabban tárulnak elénk a történeteik, hogy aztán a néző képzeletében összeálljon egy mozaikokból építkező, szürreális világ, melynek hangulata a Chagall-képekre emlékeztet, ahol a meseszerű, az érzelmes, de az ijesztően sötét, apokaliptikus motívumok is megjelennek. Gyártó: Cineworkfilm - Lumiere Filmiskola
François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.
Paolo Sorrentino A kegyelem című filmjében ismét a legkedveltebb színészével dolgozott együtt: Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára.
A Hokum című filmben Adam Scott egy horrorírót alakít, aki egy isten háta mögötti ír fogadóba látogat, hogy ott szórja szét szülei hamvait. A férfit a helyiek elkezdik ijesztgetni egy ősi boszorkány történetével, akiről az a hír járja, hogy a nászutas lakosztályban kísért. A sztori hamarosan elárasztja az író elméjét, látomások kezdik kísérteni, emberek tűnnek el körülötte, ezek pedig egy olyan rémálomszerű helyzetbe sodorják, amiben múltjának legsötétebb titkaival kell szembenéznie.
Alice és François továbbra is esküvőjükre készülnek. A szüleiknek ajándékozott DNS-tesztek sokkoló eredményeit már éppen sikerülne feldolgoznia a két családnak, amikor kiderül, hogy a vizsgálatok során technikai hibákat vétettek.
Egy új regényének kiadására készülő író kénytelen három különc idősebb nőről – és saját édesanyjáról – gondoskodni egy kaotikus dublini hétvége során.
Párizs, 1835. A francia főváros legnagyobb sztárja a neves zeneszerző, Frédéric Chopin. Ő az elsőszámú beszédtéma, a partik, és az éjszakai élet királya, aki minden tekintetet magára vonz. Komponál, koncertezik, tanít, fürdik a sikerben – de ő már tudja, hogy napjai meg vannak számlálva, mert tüdeje vérezni kezd. A zeneszerzés válik egyetlen életcéljává, és egyre fogyó ideje a zene forradalmasítására sürgeti.
Két év telt el Saint Hubertben. Az élet békés, talán túl békés is Adelaide és Simon számára, akiknek már hiányoznak a korukbeli barátok. Ám egyszer csak felbukkan Stanislas, Bernard (a falu vadászainak korábbi elnöke) fia, aki feleségével és két gyermekével tér vissza a vidéki élethez. Gyönyörűek, fiatalok és barátságosak. Mindössze egyetlen hibájuk van: kutyákkal vadásznak… A falu békéje pillanatok alatt felborul: az új szomszédokkal együtt új problémák is érkeznek.